179136. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegek utólagos formázására rogyasztással
179136 öntöttvas, illetve gyengén ötvözött fémek tapadási hőmérséklete 500-650 °G között van, 700-750 °C-on a hőálló acélok is tapadnak, vagyis a rogyasztási hőfoknál jóval kisebb hőmérsékletnél, vagy a rogyasztási tartományban következik be az üveg tapadása a fémhez, mert 700-900 °C közötti hőmérséklet kell a rogyasztás formázásához. A találmány célja olyan eljárás kialakítása üvegrogyasztásra, mely olyan formázó anyag kialakitásáva1 oldja meg az üveg utólagos hőkezeléses formázását és amely módszer a formázási lehetőség, nagy változatán valósíthatja meg és eredeti, miután változtatható művészi hatások elérésére is lehetőséget ad, amely kiküszöböli a fém formák hátrányait. A találmány alapja az a felismerés, hogy olyan kerámiai formázó anyag készíthető, amely nyers állapotban rendelkezik annyi szilárdsággal, kötőerővel, ami lehetővé teszi a formázandó alak negativjának kialakítását, majd elbírja a felfütést és biztosítja az üvegnek a forma által meghatározott alakra történő rogyasztását. A kidolgozott formaanyaç biztosítja azt, hogy az üveg ne tapadjon hozzá a formához es hogy hőkezelés során a forma anyag szilárdsága csökkenjen. A tapadás elmaradása és a szilárdság lecsökkenése eredményezte azt a meglepő felismerést, hogy repedés nélkül lehet igen kis görbületü rogyasztott üvegtárgyakat is előállítani. Ezen túlmenően a formázó anyag újból, többször is felhasználható és a formaanyag sokkal olcsóbb is mint a fém formák, olcsóbb mint az eddig alkalmazott égetett, csiszolt samott, vagy kerámiai formák. Különös előnye az eljárásnak, hogy igen változatos, a formázó fantáziájától függő alakok képezhetők a formaanyag helyes megváltoztatásával, a geometriai formázási változatok tudatos kihasználásával. A módszer lehetővé teszi nagy sorozatok, azonos alakú rogyasztott üvegtermékek előállítását is, ha a célszerűen gipsszel kötött szemcsés tüzállóanyag nedves formázása állandó sablonnal törté-X2X ^ ^ A formaanyag összeállítása 50-100 % kalciumszulfát, amelyhez 0-70 %-ban kalciumkarbonátot, és/vagy talkumot, és/vagy grafitot, és/vagy kokszot, és/vagy cirkoniumoxidot, és/vagy cirkonhomokot, és/vagy krómoxidot, és/vagy korundot, és/vagy mullitot, és/vagy szillinamitot, és/vagy kyanitot, és/vagy dysztenit, és/vagy dácittufát, és/vagy perlitet és/vagy riolittufát, nyersen, vagy égetett állapotban, és/vagy gránitot, bazaltot, diabárt, őrlemény formájában /illetve célszerűen 0,5 mm-nél kisebb szemcseméretben/ és/vagy a fentiekből egyidejűleg, vag^ bármilyen arányban kombinálva 0-60 %-ot és/vagy szükség esetén 0-20-% A1/0H/^ és AlP^ keverékét 1:1, vagy 3:1 arányban adagolunk. A gipszet poralakban, az adalékanyagokat 0-2 mm közötti^
