179130. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés fűtőrendszerek részáramú gáztalanítására
179130 által a fütőközpont létesítése és üzemeltetése költségesebbé vált. Ezt a korábbi technikai szintez tünteti fel a "Távhőellátási Esetkönyv" 9-36. ábrája is, ahol a rész áramú gázfcalanitás céljára külön gáztalanitó berendezést alkalmaznak a hozzátartozó költséges tartozékokkal együtt. Ez a helyzet akkor javult, amikor a jelen találmánnyal közös találmányi gondolatot képviselő 169 455 ljt. sz. szabadalom szerinti részáramu gáztalanitást alkalmazni kezdték. E szerint a részáramu gáztalanitáshoz többletberendezések /szabályozó armatúrák kivételével/ nem szükségesek, mert a részáramu gáztalanitást az - előirások miatt amúgy is szükséges - pótvizgáztalanitóban a pótvizgáztalanitással együtt végzik és külön visszatápláló szivattyúkra nincs szükség, mivel a meglévő pótvizszivattyu felhasználható erre a célra. Azonban - ezen előnyök mellett - időközben kiderült, hogy bizonyos fűtőrendszereknél a részáramu gáztalanitás kapcsolásatovább egyszerűsíthető. Ugyanis a - már emlitett - 169 455 ljt, sz. szerinti találmányban négy vízoldali szabályozó armatúrát alkalmaznak, melyek közül - a két lehetséges üzemállapottól függően - mindig valamelyik két armatúra végzi a tényleges szabályozást, a másik kettő* ugyanakkor valamelyik szélső /nyugalmi/" helyzetben van. Tehát lényegében - mindegyik üzemállapotban két armatúra felesleges, pedig a szabályozó armatúrák és a hozzátartozó szabályozó körök, költséges bonyolult berendezések, beszerzésük általában importból történik. Jelen találmány célja, a részáramu gáztalanitás kapcsolásinak további egyszerüsitése, a nem működő szabályozó armatúrák lehetőség szerinti kiküszöbölése, ill. számuknak csökkentése. Tehát lehetőleg kettő, de legalább egy szabályozó armatúrával kevesebb legyen. Jelen találmány alapelve legjobban az 1. és 2. ábra összevetéséből tűnik ki. Az 1. ábra egy hagyományos 'nem a találmány szerinti/ egyszerű és megbizható működésű u.n. tulömléses pótvizszabályozást és a pótvizgáztalanitást tűnLet fel. Ez a kapcsolás részáramu gáztalanitást nem tartalmaz. A 2. ábra pedig a jelen találmány szerinti legjellemzőbb kapcsolást tünteti fel, ahol a részáramu gáztalanitás a pótvizgáztalanitással együtt, annak berendezéseivel történik és a fűtőrendszerek nagy részénél alkalmazható. Jelen találmány azon a felismerésen alapul, hogy a pótviz szabályozást szolgáló 1. ábra szerinti 11 tulömlő vezeték kezdő és végpontjait - eddig nem alkalmazott módon és az eddigi szokással*merőben ellentétesen - megváltoztatva, a 2. ábra 15 jelű vezetékének megfelelően bekötve, ez a vezeték biztosítja^ a fűtőrendszer részáramu gáztalanitását is. Ugyanakkor a szabályozó armatúráknak a száma, mérete, és elhelyezése nem változik az 1. ábra szerinti hagyományos kapcsoláshoz képest. Tehát nemcsak többlet berendezésre, hanem többlet szabályozó armatúrára sincs szükség. Ily módon ebben a kapcsolásban nem működő_ szabályozó armatúra nincs. Liegern lithe tő még, hogy a találmányi kapcsolásnál az is újszerű és szokatlan, hogy a 6 pótszivattyu tulömléses szabályozását továbbra is ellátó 15 részáramu vezeték kezdő pontja /ellentétben az 1. ábra 11 vezetékével/ mégishetesen távol kerül a szivattyútól, azonban ez mégsem okoz problémát, - pl. a szabályozás lengését - mert a viz nagymértékben inkompresszibilis közeg. A találmány lényege, hogy a gáztalanitchcz, vagy annak
