179130. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés fűtőrendszerek részáramú gáztalanítására
175130 vízbevezetéséhez legalább egy pótvizbevezető vezeték és legalább egy, a fűtőrendszerből részáramban elvett víz szállítására szolgáló részáramu vezeték csatlakozik, ez a részáramu vezeték a fűtőrendszer egy olyan pontjáról indul ki, mely után - a fütőviz áramlási irányát tekintve - legalább egy hőátadó berendezés, pl. forróvizkazán van, és a részáramu vezetékben olyan szabályozó armatúra van? mely a fűtőrendszer adott helyén lévő nyomás-, vagy vizszint érzékelővel van jeltovábbitó szerv utján Összeköttetésben, továbbá a pótvizszivattyu/k/ - automatikus szabályozó armatúrát nem tartalmazó *- vezeték ut ján vannak összekötve a fütővizvezetékkel. A találmány részleteit az ábrákon vázlatosan feltüntetett kiviteli példák kapcsán ismertetjük: Az 1. ábrán a találmány még nem szerepel, itt részáramu gáztalanitás nélküli hagyományos pótvizellétás, ill. pótvizgáztalanitás van feltüntetve. A 2. ábra tünteti fel a találmány alapmegoldásnak tekinthető kiviteli változatát, amelyet akkor lehet alkalmazni, ha a gáztalanitó fűtőközegét a IC fütővezetéken át közvetlenül a fűtőrendszerből vesszük ki. A 3. ábra szerinti kiviteli változat akkor alkalmazható, ha a gáztalanitó fűtőközegét külső forrásból - pl. külön gőzkazánból - vesszük. Az ábrákon a szorosan vett fűtőrendszert alkotja az 1 viszszatérő vezeték a 2 előremenő vezeték, mely a fogyasztókhoz szállitja a fütővizet, a 3 keringetőszivattyu és a 4 hőforrás, mely forróvizkazán, vagy gőzkazán lehet. A többi berendezés és vezeték szolgálja a pótvizellátást, a pótvizgáztalanitást, ill. a részáramu gáztalanitást. Az 1. ábrán a találmány még nem szerepel, itt a hagyományos potvizbetáplálást és pótvizgáztalanitást tüntettük fel, tehát részáramu gáztalanitás itt még nincs. A pótviz az 5 pótvizvezetéken jut a 6 gáztalanitóba, ahol a gáztalanitás előirásszerüen megtörténik a 10 fütővezetéken bejutó fűtőközeg segítségével. A beömlő pótvizmennyiség szabályozása a mindenkori igényeknek megfelelően 7 pótviztartály vizszintjéről történik. A 6 pótvizszivattyu mindenkor a kapacitásának megfelelő maximális vizmennyiságet szállitja', de a 9 pótvizvezefcéken át a fűtőrendszerbe a mindenkori szükségletnek megfelelő - a szivattyú által szállitottnál kevesebb - vízmennyiség jut. A vizfelesleg a 11 tulömlő vezetéken-és a 12 szabályozó armatúrán át visszakerüld 7 pótviztartályba. Tehát a fűtőrendszerbe táplált pótviz mennyiséget - közvetett utón - a 12 szabályozó armatúra szabályozza, mely a fűtőrendszer adott pontján a 14 nyomásérzékelő, és-a 13 jeltovábbitó szerv segítségével állandó nyomást tart fenn. A 2. ábra tünteti fel a találmány alapmegoldásának tekinthető kiviteli változatát, melyet akkor lehet alkalmazni, ha a 6 gáztalanitó fűtőközegét a 10 fütővezetéken át közvetlenül a fűtőrendszerből vesszük ki. Az 1 - b sz. berendezések és vezetékek működése lényegében azonos az 1. ábrán feltüntetett hagyományos pótvizellátó és pótvizgáztalanitó kapcsolásával. Azonban az ott feltüntetett 11 tulömlo veszték helyett alkalmazzuk itt a 15 részáramu vezetéket, továbbá 12 -szabályozó armatúra a 13 jeltovábbitó szerv és 14 érzékelő helyett alkalmazzuk itt a 16 szabályozó armatúrát, a 17 jeltovábbitó szervet és a 18 érzékelőt. A IC fütővezstékben jut a 5 gáztalanitóba - magából a fűtőrendszerből kivett - forróviz, mely egy redukáló szelep után
