179112. lajstromszámú szabadalom • Kiegyensúlyozott,kötött lökethosszú dugattyús gép
179112 Ha a 102 es 103 jelű részeket dugattyurészként választják meg, akkor a közöttük lévő tér 17 kompresszor-kamrául szolgálhat, amelyben a 102a és 103b dugattyu-homlokfelületek szolgáltatják az emlitett kompresszorkamra alsó és felső falát, és mindenkor ellentétes irányban mozognak, az előbbiekben leirt közbeiktatott szerkezet működése során. Abban az esetben, ha két kamrás kompresszorra van szükség, akkor a felső 103a dugatytyuhomloklap feletti 18 tér egy megfelelő hengerfejjel lezárható és ily módon a második kompresszorkamrát alkotja. így az 1. ábrán bemutatott speciális kivitelnél egy dugattyú, vagy munkavégző elem egyetlen egységként mozog hosszanti irányban mind a csuszó-alkatrésszel, mind pedig a kiegyensúlyozó szerkezettel. Használhatók azonban más munkavégző elemek is és belátható, hogy az a kiegyensúlyozó és hajtószerkezet, amely lényegében véve az 1. ábrán vastag vonallal van kihúzva, képes átvinni a meghajtó-erőket mindkét irányban, azaz akár a 72 főtengelyről egy vagy több meghajtott 102 és 103 részre, akár pedig az egy vagy több, alternáló mozgást végző 102 vagy 103 elemről a meghajtott, forgó 72 főtengelyre. Mindkét esetben a kiegyensúlyozott hajtómű, hajtószerkezet felhasználható megfelelő formában mind a hosszanti irányú, mind pedig a forgó erőkomponensek kiegyensulyozására? ellensúlyozására. A hosszanti erőkomponenseket részleteiben es pontosan kiegyensúlyoztuk az 58 csuszórész, a 29 kiegyensúlyozó szerkezet és ezek kapcsolt részeinek egyenesvonalu alternáló mozgása révén, amely mozgás mindenkor megfelelően ellentétes irányban történik. Sőt, ezen túlmenően azok a tömegek, amelyek a csuszórészhez és a kiegyensúlyozó szerkezethez kapcsolódnak, egymással egyenlőkké tehetők, ha számitásba vesszük a lengő 67 hajtókar tömegének megfelelő részét. Valójában, a kiegyensúlyozó szerkezet és annak kapcsolt részei össztömegükben meghaladják a csuszórész teljes tömegét, hozzávéve annak összes részéit is, kivéve a hajtórudat, éspedig olyan mértékkel, ami megfelel a hajtórud-tömeg csupán egy részének. A kiegyensúlyozó rész hatásos tömege - vagyis az a ténylegesen excentrikusán elhelyezkedő tömeg, amely a forgatytyurész kiegyensúlyozásához szükséges - szintén meghaladja azt a tömeget, amely csupán a forgattyusrész kiegyensúlyozásához szükséges, éspedig annyival, amennyi csak részben volna elegendő a hajtókar teljes tömegének kiegyensúlyozására. Ideális esetben, a dugattyus^ép és hajtóművének közös súlypontja lényegileg a csuszórész es a kiegyensúlyozó szerkezet mozgásvonala menten, egy fix helyzetben maradhat. A gyakorlatban azonban mégis figyelembe kell venni néhány eltérést az ideális helyzettől, ami szükséges is, például a lengő hajtókar közelebbi alakja, méretei és tömege következtében. A találmány szerinti kiegyensúlyozott hajtószerkezet egy másik kiviteli alakját a 3« ábrán egészében veve 106-tal jelöltük. Itt az 58 csuszórész egy forgó, kiegyensúlyozott 72 forgat tyus tengelyhez csatlakozik, akárcsak az előzőekben ismertetett megoldásnál és az 58 csuszórész, valamint a megfelelő kiegyensúlyozó szerkezet közötti összekötő szerkezet ugyancsak el van látva megfelelő belső és külső fogas lécekkel, amelyek a forgathatóan ágyazott 34 és 36 fogaskerekekkel kapcsolódnak. Ebben az esetben azonban a 32 és 33 belső fogas lécek, amelyek a forgó 34 és 36 kisfogaskerekek belsőoldali fogaival kapcsolódnak, egy középső, hosszanti irányban mozgatható 107 tengely
