179028. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új D-homo-szteroidok előállítására

179028 4 llß-hidroxi-9a-fluor-szteoridokat ismert módon úgy állíthatjuk elő, hogy a megfelelő A9(i D-szteroidok­­ra hipobrómossavat addicionálunk, a kapott 1 lß-hid­­roxi-9a-bróm-szteroidot hidrogénbromid-lehasítással 9ß,l lß-oxido-szteroiddä alakítjuk, majd azepoxid­­-gyűrűt hidrogénfluoriddal ismét felnyitjuk. A 11/3-hidroxi-szteroidok előállítása céljából a 11/3-ludr­­oxi-9a-bróm-szteroidok brómlehasítását tributil­­ónhidriddel, Raney-nikkellel vagy króm(II)kloriddal is elvégezhetjük. A találmányunk szerinti eljárással előállítható (I) általános képletű vegyületek alkalmazásának különös előnye, hogy a mindeddig mikrobiológiai hidroxile­­zéssel előállítható 1 lß-hidroxi-szteroi dókat könnyen és egyszerűen teszik hozzáférhetővé. Míg a mirko­­biológiai módszerek költséges intézkedéseket igé­nyelnek (mikroorganizmusok tenyésztése, valameny­­nyi munkaeszköz sterilezése, nagy térfogatok), addig a 1 lß-hidroxi-szteroi dók az (I) általános képletű szteroidokból kiindulva műszakilag egyszerűen kivi­telezhető műveletekkel állíthatók elő. A találmányunk tárgyát képező eljárás szerint az (I) általános képletű vegyületeket oly módon állít­hatjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű D-homo-szteroidot (mely képletben R1, R2 és az A- és D-gyűrűben levő szaggatott vonalak jelentése az (1) általános képletnél megadott), valamely, az m-jód-benzoil-csoport bevitelére alkalmas szerrel észterezünk kívánt esetben a szabad 17aß-karboxil­­-csoportot észterezzük, és a kapott 17aa-m-jód-ben­­zoilésztert klórral, szulfurilkloriddal vagy jódbenzoil­­dikloriddal elegyítjük és hosszú hullámhosszú UV- fénnyel besugározzuk vagy gyökképző szer jelenlété­ben melegítjük, és kívánt esetben a szabad 17aß-karb­­oxil-csoportot észterezzük. Breslow és társai munkáiból ismeretes [lásd pl. J, Am. Chem. Soc. 96, 1973 (1974), ibid 96, 6791 (1974)], hogy a 3a-helyzetben észterezett szteroidok jódbenzoldikloriddal fény behatása közben történő reagáltatásakor a 9-helyzetű tercier szénatomon következik be klórozódás, majd hidrogénklorid-leha­­sítással a 9,11-helyzetű kettőskötés kialakítható. Az eljárás hátránya, hogy csak olyan szteroidok eseté­ben alkalmazható, melyek a 17ß-oldalläncban karb­­oxil-csoportot vagy védetlen karbonil-csoportot nem tartalmaznak. A találmányunk szerinti eljárással ez­zel szemben szelektíven kapunk 9a-klór-3-oxo-D­­-homo-androszt-4-én-17ad-karbonsavakat. Igen megle­pő továbbá, hogy a klórozás a 9-helyzetben szelektí­ven játszódik le, holott Halpern munkáiból ismeretes [lásd pl. Chem. and Ind. 1571 (1962)], hogy kettős­kötéseket tartalmazó szteroidok jódbenzoildiklorid­­dal a megfelelő a-diklór-szteroidok keletkezése közben reagálnak. A találmányunk szerinti eljárást célszerűen oly módon hajthatjuk végre, hogy a (II) általános képle­tű kiindulási anyagot a m-jód-benzoil-csoport bevite­lére alkalmas szerrel (pl. m-jód-benzoil-klorid vagy -anhidrid) reagáltatjuk savmegkötőszer (pl. piridin vagy trietilamin) vagy erős savas katalizátor (pl. p-to­­luolszulfonsav) jelenlétében. A reakciónál oldószer­ként hidroxil-csoportot nem tartalmazó szerves oldó­szereket (pl. klórozott szénhidrogéneket mint pl. metilénkloridot, szénhidrogéneket pl. benzolt) alkal­3 mazhatunk. A reakció során előbb a szteroid-kar­­bonsav és m-jód-benzoesav vegyes anhidridje keletke­zik, amely savas vagy bázikus kezelés (pl. vizes sósav vagy vizes dietilamin) hatására a (II) általános képletű kiindulási anyag kívánt 17aa<m-jód-benzoil­­oxi)-származékává alakul. Az ily módon kapott 17aa-(m-jód-benzoil)-D-ho­­mo-szteroid-észtert célszerűen megfelelő oldószerben alakítjuk a megfelelő (I) általános képletű szteroid­­dá. Reakcióközegként olyan oldószereket alkalmaz­hatunk, melyeket a felhasznált halogénezőszerek nem támadnak meg, így pl. halogénezett szénhidro­géneket (pl. metilénkloridot, kloroformot, széntetra­­kloridot, triklóretilént vagy diklóretilént) vagy aro­más szénhidrogéneket (pl. benzolt, klórbenzolt vagy toluolt) vagy ezek elegyeit használhatjuk. A reak­ciót célszerűen az oxigén kizárása mellett védőgáz­­-atmoszférában hajthatjuk végre oly módon, hogy a reakció-oldatba iners gázt (pl. nitrogént vagy ar­gont) vezetünk. A hosszú hullámhosszú UV-fénnyel történő besugárzást a kereskedelemben kapható ult­raibolya-besugárzóval (pl. nagynyomású higanylám­pával) végezhetjük el. Gyökképző szerként szerves peroxidokat (pl. dibenzoilperoxidot), kupro­­(I)acetátot vagy azodiizobutironitrilt alkalmazha­tunk. Előnyösen járhatunk el oly módon, hogy 100 ekvivalens klórozandó szteroidra vonatkoztatva 1-25, előnyösen 10 ekvivalens gyökképző szert al­kalmazunk oldószeres közegben. Reakcióközegként pl. egy fent említett halogénezett szénhidrogént al­kalmazhatunk. A 17aß-helyzetü szabad karboxil-csoport észtere­­zését önmagukban ismert módszerekkel végezhetjük, így az észterezést pl. valamely diazoalkánnal (pl. diazomezánnal éterben) végezhetjük el vagy a 17aß­­-karbonsav valamely sóját (pl. alkálifémsóját) alkilha­­logeniddel (pl. metiljodiddal) reagáltatjuk. A (II) általános képletű kiindulási anyagok ismert vegyületek (pl. 172 961 1. sz. magyar szabadalmi leírás) vagy a továbbiakban ismertetésre kerülő módon illetve ismert vegyületek előállításával és a példákban foglaltakkal analóg módon állíthatók elő. Az (I) általános képletű vegyületek hormonális hatással rendelkeznek és különösen az endokrin rendszerre hatnak, ezért hormonális hatású szerként (pl. progesztatív szerként) alkalmazhatók orálisan vagy párénterálisan. A dózis kb. 0,005-015 mg/kg lehet — a fenti dózis-értékeket azonban csupán tájékoztató jelleggel adtuk meg és ezektől az érté­kektől az adott eset követelményeinek megfelelően eltérhetünk. Az (I) általános képletű vegyületeket a gyógyászatban a hatóanyagot és enterális, perkutáns vagy parenterális adagolásra alkalmas, szerves vagy szervetlen iners hordozóanyagokat tartalmazó készítmények alakjában alkalmazhatjuk. Hordozó­­anyagként pl. vizet, zselatint, gumiarabikumot, tej­cukrot, keményítőt, magnéziumsztearátot, talkumot, növényi olajokat, polialkilénglikolokat, vazelint stb. alkalmazhatunk. A gyógyászati készítményeket szi­lárd (pl. tabletta, drazsé, kúp, kapszula), fél-szilárd (pl. kenőcs) vagy folyékony (pl. oldat, szuszpenzió vagy emulzió) alakban készíthetjük ki. A készítmények adott esetben sterilezhetők illetve se-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents