179019. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-[(3,4-dialkiloxifenil)alkil]-2-imidazolidinon származékok előállítására

179019 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978. XI. 01. (GO-1429) Nemzetkor! osztályoz« C 07 D 233/32 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. XI. 28. Megjelent: 1983. XI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: dr. Schneider Géza vegyészmérnök 45%, dr. Andrási Ferenc orvos 267,, Gyógyszerkutató Intézet. Berzsenyi Pál gyógyszerész 15%, Lázár Árpád vegyészmérnök 5%, dr. Flek Budapest Sándor orvos 3%, dr. Elekes István gyógyszerész 3%, dr. Polgári István állator­vos 3%, Budapest Eljárás 4-[(3,4-dialkoxifenil)alkil]-2-imidazolidinon származékok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás I általános képletű 4-[(3,4-dialkoxifenil)alkil]-2-imidazolidinon szárma­zékok előállítására — ahol R jelentése mctilén-, me­­til-metilén-, etilén- vagy etenilén-csoport, és m jelen­tése 0 vagy 1, 5 Rí jelentése 1-4 szénatomszámú alkilcsoport, 3-6 szénatomszámú cikloalkilcsoport vagy benzilcso­­port, R2 jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomszá- )y mú alkilcsoport, R3 jelentése hidrogénatom, 1—4 szénatomszámú al­kilcsoport vagy karboxilcsoport, R4 jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomszámú al­kilcsoport vagy 1-4 szénatomszámú alkoxikar- ]5 bonilcsoport, Rs jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomszá­mú alkoxikarbonilcsoport. A találmány szerinti eljárással előállított I általa- 2rj nos képletű vegyületek három kivételével újak. Az ismert vegyületek a következők: 4-f (3,4-dimetoxifenil)metil]-2-imidazolidinon, 4-[(3-butoxi-4-metoxifenil)metil]-2-imidazoli­­dinon és 25 4-[(3-hidroxi-4-metoxifenil)metiI]-2-imidazo­­lidinon. E vegyületeket a Hoffmann-La Roche cég 159 309 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás is- 3Q merteti, amely szerint a vegyületeket hétlépéses szin­­tézisúton állították elő. A szintézisút első öt lépése a Cope—Knoevenagel kondenzáció, illetve Darapsky aminosavszintézis alkalmazása [A. Darapsky: J. pract. Chem. 146. 250 (1936)], az utolsó két lépés pedig analóg A. Funke 1942-ben közölt 2-imidazoli­­dinon szintézisével [A. Frunke és munkatársai: Bull. Soc. chim. France 806 (1942)]. A szintézisút hátránya, hogy hosszadalmas, és a sok lépésen kívül a hatodik lépésben történő hidro­­génezés különleges katalizátort (Raney-kobalt), ma­gas hőmérsékletet (110 C) és nagy nyomást (76 atm) igényel. Ismeretes, hogy az 5,5-diszubsztituált-hidantoinok lítiumalumíniumhidriddel 4,4-diszubsztituált-2-imid­­azolidinon vegyületekké redukálhatok [ F. J. Mar­shall: J. Am. Chem. Soc. 78, 3696 (1956)], de az 5-monoszubsztituált hidantoinok nem redukálhatok a megfelelő 4-szubsztituált-2-imidazolidinon szárma­zékokká [I.J. Wilk és munkatársai. J. Org. Chem. 15, 1020 (1950)]. Meglep« módon azt tapasztaltuk, hogy a reakció­­körülmények megváltoztatásával az 5-monoszubszti­­tuált-hidantoin származékok is 4-szubsztituált-2- -imidazolidinon vegyületekké redukálhatok. Az eljá­rás lényege, hogy a hidantoin származékot felesleg­ben vett lítiumalumíniumhidrid (LAH) éteres oldatá­ban szuszpendáljuk, és fokozatosan tetrahidrofuránt (THF) adagolunk a reakciókeverékhez. Ily módon az éterben nem, de THF-ban jól oldódó hidantoin-szár-179019

Next

/
Thumbnails
Contents