178987. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkilizocianátok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTARS AS AG SZABADALMI LEÍRÁS 178987 jtÉht Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1978. II. 10. (BA—3630) C 07 C 118/00, ORSZÁGOS Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1977. II. 11. (P 27 05 695.7) C 07 C 119/042 TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1981. XI. 28. HIVATAL Megjelent: 1983. X. 31. Feltalátók: Szabadalmas: dr. Reitel Christian vegyész, Heidelberg, dr. Koenig Karl-Heinz vegyész, BASF Aktiengesellschaft, Frankenthal, dr. Mangold Dietrich vegyész, Neckargemuend, Német Szövetségi Ludwigshafen am Rhein, Köztársaság Német Szövetségi Köztársaság Eljárás alkilizocianátok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás alkilizocianátok előállítására, a megfelelő karbaminsavhalogenid dehidrohalogénezésével olyan izocianátokkal végrehajtott reakcióval, amelyek forráspontja a megfelelő karbaminsavhalogenidek bomláspontja fölött van. 5 Ismeretes, hogy izocianátok állíthatók elő primer aminok foszgénezésével és a képződött karbaminsavldoridok ezt követő termikus dehidroklórozásával. Ez a szintézismód azonban nem alkalmas olyan kevés szénatomos alkilizocianátok előállítására, ame- 10 lyek forráspontja a megfelelő karbaminsavkloridok bomlási hőmérséklete alatt van, mivel a túlhevített izocianát a karbaminsavklorid bomlási hőmérsékletének elérésekor a gőztérbe kerül, és a készülék hidegebb részein hidrogénkloriddal exotefm reakcióban 15 újra karbaminsavkloriddá alakulhat. Ezért javasolják (2 480 088 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, 1 233 854 és 1 668 109 számú német szövetségi köztársaságbeli 2o szabadalmi leírások), hogy a kevés szénatomos alkilizocianátok előállításakor a karbaminsavklorid dehidroklórozását szervetlen vagy szerves bázisok jelenlétében hajtsák végre, a szervetlen bázisokat vizes oldatok alakjában adják hozzá, így az átalakulás 25 kétfázisú reakcióközegben megy végbe. Ennek során mellékreakciók is lejátszódnak, például karbamid vagy hidrokloridok ikeletkeznek, és ezek rontják az izocianát kitermelést. Ezenfelül a szerves fázis költséges szárítása és a sótartalmú szennyvizek fel- 30 dolgozása is szükségessé válik. Szerves bázisok használata esetén hidroklorid-csapadékok keletkeznek, és ezek regenerálása, főképp folyamatos üzemben, nehézségekkel jár. Az 1 193 034 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás eljárást ismertet, amely szerint a megfelelő karbaminsavkloridok bomláspontjánál alacsonyabb forráspontú alkilizocianátok a megfelelő karbaminsavkloridok szerves oldószer jelenlétében végrehajtott hőbontásával állíthatók elő. Az eközben képződő hidrogénkloridot egy visszafolyó hűtőn át távolítják el a reakciótérből, ugyanakkor az alkilizocianátot egy különálló oszlopon ledesztillálják. Karbaminsavkloridmentes izocianátok csak nagyon kis tér/idő-kitermeléssel állíthatók elő, következésképp a karbamoilkloridok és az izocianátok nagy hőhatásnak vannak kitéve, ami a melléktermékek, például trialkilcianursav, allofanilklorid fokozott képződésével jár. Eljárást dolgoztunk ki az R-NCO I általános képletű alkilizocianátok előállítására — ebben a képletben R 1—5 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoportot jelent —, amely szerint egy R-NH-CO-X II 178987
