178987. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkilizocianátok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTARS AS AG SZABADALMI LEÍRÁS 178987 jtÉht Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1978. II. 10. (BA—3630) C 07 C 118/00, ORSZÁGOS Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1977. II. 11. (P 27 05 695.7) C 07 C 119/042 TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1981. XI. 28. HIVATAL Megjelent: 1983. X. 31. Feltalátók: Szabadalmas: dr. Reitel Christian vegyész, Heidelberg, dr. Koenig Karl-Heinz vegyész, BASF Aktiengesellschaft, Frankenthal, dr. Mangold Dietrich vegyész, Neckargemuend, Német Szövetségi Ludwigshafen am Rhein, Köztársaság Német Szövetségi Köztársaság Eljárás alkilizocianátok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás alkilizocianátok előállí­tására, a megfelelő karbaminsavhalogenid dehidro­­halogénezésével olyan izocianátokkal végrehajtott reakcióval, amelyek forráspontja a megfelelő karb­­aminsavhalogenidek bomláspontja fölött van. 5 Ismeretes, hogy izocianátok állíthatók elő primer aminok foszgénezésével és a képződött karbaminsav­­ldoridok ezt követő termikus dehidroklórozásával. Ez a szintézismód azonban nem alkalmas olyan ke­vés szénatomos alkilizocianátok előállítására, ame- 10 lyek forráspontja a megfelelő karbaminsavkloridok bomlási hőmérséklete alatt van, mivel a túlhevített izocianát a karbaminsavklorid bomlási hőmérsékleté­nek elérésekor a gőztérbe kerül, és a készülék hide­gebb részein hidrogénkloriddal exotefm reakcióban 15 újra karbaminsavkloriddá alakulhat. Ezért javasolják (2 480 088 számú amerikai egye­sült államokbeli szabadalmi leírás, 1 233 854 és 1 668 109 számú német szövetségi köztársaságbeli 2o szabadalmi leírások), hogy a kevés szénatomos alkil­izocianátok előállításakor a karbaminsavklorid dehid­­roklórozását szervetlen vagy szerves bázisok jelenlé­tében hajtsák végre, a szervetlen bázisokat vizes ol­datok alakjában adják hozzá, így az átalakulás 25 kétfázisú reakcióközegben megy végbe. Ennek során mellékreakciók is lejátszódnak, például karbamid vagy hidrokloridok ikeletkeznek, és ezek rontják az izocianát kitermelést. Ezenfelül a szerves fázis költséges szárítása és a sótartalmú szennyvizek fel- 30 dolgozása is szükségessé válik. Szerves bázisok hasz­nálata esetén hidroklorid-csapadékok keletkeznek, és ezek regenerálása, főképp folyamatos üzemben, ne­hézségekkel jár. Az 1 193 034 számú német szövetségi köztár­saságbeli szabadalmi leírás eljárást ismertet, amely szerint a megfelelő karbaminsavkloridok bomlás­­pontjánál alacsonyabb forráspontú alkilizocianátok a megfelelő karbaminsavkloridok szerves oldószer je­lenlétében végrehajtott hőbontásával állíthatók elő. Az eközben képződő hidrogénkloridot egy visszafo­lyó hűtőn át távolítják el a reakciótérből, ugyan­akkor az alkilizocianátot egy különálló oszlopon le­desztillálják. Karbaminsavkloridmentes izocianátok csak na­gyon kis tér/idő-kitermeléssel állíthatók elő, követ­kezésképp a karbamoilkloridok és az izocianátok nagy hőhatásnak vannak kitéve, ami a mellékter­mékek, például trialkilcianursav, allofanilklorid foko­zott képződésével jár. Eljárást dolgoztunk ki az R-NCO I általános képletű alkilizocianátok előállítására — eb­ben a képletben R 1—5 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoportot jelent —, amely sze­rint egy R-NH-CO-X II 178987

Next

/
Thumbnails
Contents