178887. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázfogadó vagy nyomásszabályozó állomások gázterheléseinek közelítő mérésére, regisztrálására és távjelzésére
3 178887 4 végző központban, aminek előnye többek között az, hogy az egymással párhuzamosan dolgozó fogadóállomások egyidőben fellépő terheléseit meg lehet állapítani, és egymással össze lehet hasonlítani. Ismeretesek már olyan fojtóberendezések, például tolózárak, szférikus zárak, stb., amelyek mentén létrejövő nyomásesés és az átáramló gázmennyiség között meghatározott összefüggés van, és amelyek hely- és költségigénye nem nagy, de ezek az eddig ismert módszerek alkalmazásával a leírt cél elérésére nem alkalmasak., Ugyanis, ha valaki megkísérelné egy ilyen nyomáscsökkentő (fojtó) mérőszerkezetnek a fogyasztók felé vezető csőbe történő szerelését, az eredmény az lenne, hogy a fogyasztásra kerülő gáz nyomása meg nem engedhető mértékben változna, ingadozna, sőt a változás módja is nagyon hátrányos lenne, mert éppen a csúcsfogyasztási időszakokban lenne a nyomás a legkisebb és megfordítva. Ezért a találmány értelmében a nyomás-csökkentő állomáson két sorbakapcsolt nyomáscsökkentő eszközt vagy szervet alkalmazunk, és a gáz áramlási irányát tekintve a második nyomáscsökkentő előtti nyomást használjuk fel a gázmennyiség mérésére és regisztrálására. Pontosabb mérési eredményeket érünk el akkor, ha az átfolyó gázmennyiségekre a második nyomáscsökkentő előtti és utáni nyomások különbségeit vesszük alapul a mennyiségmérésre. Mindkét esetben a második nyomáscsökkentő után, tehát a fogyasztó felé a nyomás gyakorlatilag állandó marad, mert ennek a gyakorlatilag állandó nyomásnak rendkívül rövid időre terjedő és kismértékű változásain alapuló impulzusokat használjuk fel arra, hogy az első nyomáscsökkentőt vezéreljük. A fentiek alapján a találmány szerinti berendezés lényege, hogy a nyomás-csökkentő állomáson van egy szabályozó nyomáscsökkentő szerkezet vagy szerv, ez után van kapcsolva egy további nyomáscsökkentő eszköz, előnyösen fojtóelem, e kettő között van egy regisztráló nyomásmérő, amely a fojtóelem előtti nyomást érzékeli, a fojtóelem utáni vezetékből pedig az a vezeték indul ki, amely a szabályozó nyomáscsökkentőt vezérli, tehát a vezérlő impulzusokat juttatja el a szabályozó nyomáscsökkentőhöz. A fogadóállomáson átáramló gáz mennyiségére a regisztráló nyomásmérő által mért nyomásból következtethetünk, de — mint már említettük — pontosabb a mennyiség-meghatározás, ha a második fojtóelem utáni nyomást is mérjük, és a mennyiségre a nyomáskülönbségből következtetünk. A csatolt rajz 1. ábrája ennek a szerkezetnek azt a példaképpeni kiviteli alakját mutatja kapcsolási vázlatban, amelynek készítése csak üzemen kívül lehetséges, tehát ez a kivitel új fogadóállomások építésére alkalmas, vagy meglevők átalakítására oly képpen, hogy azokat ideiglenesen üzemen kívül helyezzük. A 2. ábra az üzem fenntartása folyamán is elkészíthető kivitelt szemléltet, ez tehát a meglevő állomások átalakítására alkalmasabb, mint az 1„ ábra szerinti kivitel. A 3. ábra a fojtóelem különböző beállításainál a fqjtóelem mentén létrejövő nyomásesést, tehát a AP változásait szemlélteti az átáramló Q gázmennyiség függvényében, ahol a Z paraméter a fojtóelem beállítását jelzi, például a szelepelfordítások számát. Az 1. ábra szerinti kivitelnél a fogadóállomáson két egymással párhuzamos I és II ágat használunk, melyek egymással azonos kialakításúak, és amelyekbe a nagynyomású 1 fővezetékből áramlik a gáz, például földgáz. A találmány természetesen csak egy I ággal is megvalósítható, ezért részletesen csak az egyik I ágat — a rajzon a felsőt — ismertetjük azzal, hogy a részek közül egy néhányat a másik II ágon azonos számmal, de a. betűvel szemléltetünk. A két I, II ág alkalmazása az üzembiztonságot növeli, mert üzemzavar esetén, vagy az egyik pl, I ág javítása idején a másik pl. II. ág zavartalanul működhet. A gáz a magában véve ismert 2 elzárószerven, 3 szűrőn és a biztonsági önműködő 4 gyors-zárón át jut el az 5 nyomás-szabályozóba, mely a nyomáscsökkentés első fokozata. A szintén magába véve ismert 5 nyomás-szabályozó után a gáz a 6 elzárószerven át a 7 vezetékbe, ebből pedig a 8 fojtóelembe jut, és ebben a gáz nyomása eléri a fogyasztók vezetékében szükséges például 0,033 bar túlnyomást. 8 fojtóelemként például szférikus zárat használhatunk, vagy e célra gyártott olyan 8 fojtóelemet, amelynél a fojtás mértéke minden esetben, ismételten, pontosan beállítható a kívánt értékre. A 8 fojtóelem utáni 9 vezetékből indul ki az 5 nyomásszabályozóba vezető 10 csővezeték, melyben II elzárószerv van. A 10 csővezetéket egy 12 kapcsolóvezeték köti össze az 5 nyomásszabályozó és 6 elzárószerv közötti vezetékkel, és ebben 13 elzárószerv van. Rendes körülmények között all elzárószerv nyitva és a 13 zárva van, de ha az 5 nyomásszabályozót nem akarjuk a találmány szerint működtetni, a 11 elzárószervet zárjuk és a 13-at nyitjuk. Az említett 7 vezetékből, a 8 fojtóelem előtt 15 vezeték indul ki, mely a nyomás mérésére és az idő függvényében történő regisztrálására és/vagy távjelzésére alkalmas 14 mérőeszközbe vezet. A 9 vezetékből a 16 nyomásmérőhöz vezető 17 cső indul ki, a fogyasztók felé áramló gáz nyomásának mérésére. A 7 vezetékbe rendes körülmények között mindkét I és II ágból áramlik gáz, és ez a 7 vezeték a 18 megkerülő vezeték révén is összefügg az 1 fővezetékkel. A 18 megkerülő vezeték célja üzemzavar esetén a gázellátás biztosítása, és ez a vezeték nem tartozik a találmány lényegéhez. A leírt szerkezet működése a következő: Az 1 fővezetéken át érkező, például 7 bar nyomású gáz kétfelé oszlik, egy része a I ágon át, másik része a II. ágon át haladva jut a 7 vezetékbe, ahol a nyomás az eredetinek csak töredéke. Mivel 7 vezeték csak egy van, mindkét I és II ágból a gáz ebbe a 7 vezetékbe áramlik, melynek nyomása a 8 fojtóelemen tovább csökken például 0,033 bar-ra, vagyis a fogyasztók által megkívánt pontos értékre. Ha a gáz fogyasztása csökken, tehát a 8 fojtóelemen átáramló gázmennyiség is csökken, ennél a 8 fojtóelemnél a AP értéke (3. ábra) is kisebbé válik, vagyis a 9 vezetékben a nyomás egy pillanatra kevéssel emelkedik. Ez a megnövelt gáznyomás a 10 csővezetéken át az 5 nyomásszabályozóra hat, és azt úgy állítja át, hogy annak AP-ja megnő, vagyis na5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
