178887. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázfogadó vagy nyomásszabályozó állomások gázterheléseinek közelítő mérésére, regisztrálására és távjelzésére
5 178887 6 gyobb mértékű nyomáscsökkentést létesít. így a 7 vezetékben, tehát a 8 fojtóelem előtt a nyomás csökken, ami azt eredményezi, hogy a 9 fogyasztói vezetékben a nyomás ismét visszaáll a kívánt értékre. Ha a fogyasztás, tehát az átáramló gázmennyiség növekszik, a leírt folyamat ellenkezője jön létre, ami azt jelenti, hogy a fogyasztás változásai csak igen rövid időre, egy vagy két másodpercre okoznak a 9 vezetékben kismértékű nyomásváltozást, a berendezés a nyomást a fogyasztók számára gyakorlatilag véve mindig állandó értéken tartja. Számottevő nyomásváltozás - a fogyasztás függvényében - csak a 8 fojtóelem előtt, tehát a két ág számára közös 7 vezetékben van, és ez a nyomás megfelel a pillanatnyi fogyasztásnak. Ha tehát a 14 mérőeszköz a nyomást méri és regisztrálja és/vagy távjelzi, a nyomásváltozásokból a 8 fojtóelem jelleggörbéjének ismeretében (3. ábra) az átáramló gázmennyiség mindig megállapítható. Ha esetleg' a 3. ábra szerinti jelleggörbe sorozatot a 8 fojtóelemet gyártó vállalat nem közli, azt viszonylag egyszerű kísérletsorozattal lehet megállapítani a találmány céljaira. A gázmennyiséget a leírt módon a gyakorlat igényeinek nagyon jól megfelelő csekély hibával lehet az idő függvényében megállapítani, a fogyasztók felé áramló gáz nyomását pedig, a Magyarországon érvényes előírásoknak megfelelően, a 16 nyomásmérőnél lehet ellenőrizni, amely regisztráló kivitelű is lehet. Használhatunk egy hordozható nyomásmérőt is a 7 vezetékben levő nyomás mérésére (ezt a rajz nem mutatja), vagyis lehet az állandóan beépített 14 mérőeszköz helyett olyan műszert használni, amely a 7 és 9 vezetékek közötti mindenkori nyomáskülönbség mérésére alkalmas, hogy ebből a nyomáskülönbségből a pillanatnyi fogyasztást meg lehessen állapítani. Ha tehát a 7 vezetéken a 15 vezeték és 14 mérőeszköz helyett csak egy mérőhely csatlakoztatás van, amelyhez hordozható mérőműszert köthetünk, ez is megfelelő a találmány céljainak. A 9 vezetékhez 10 biztonsági lefúvató eszköz is csatlakozik. A 14 mérőeszközhöz vezető 15 vezetékből egy további (az 1. ábrán nem szemléltetett) csövet lehet leágaztatni a biztonsági lefúvatás céljából például arra az esetre, ha a 8 fojtóelem előtti nyomás értéke a 14 mérőműszer felső mérési határát meghaladja. A fentiekben 8 fqjtóelemet említettünk, de elvileg, tehát a találmány működése szempontjából a 8 fojtóelem helyett más nyomáscsökkentő eszközt is lehet alkalmazni, fontos csak az, hogy a gáz áramlási irányát tekintve második (sorbakapcsolt) nyomáscsökkentő után elágaztatott 10 csővezetékben áramló gáz szabályozza az első nyomáscsökkentőt abból a célból, hogy a második nyomáscsökkentő előtt jöjjön létre a gázmennyiség megállapítására alkalmas nyomásingadozás. A 10 csővezetéknek a rajz szerint a 4 gyors-záró felé van egy meghosszabbítása, ennek azonban a találmány szempontjából nincsen különösebb fontossága. Hasonlóképpen a 18 megkerülő vezetékben is vannak elzáró és szűrő elemek, de ebben a leírásban ezek ismertetésére nincsen szükség. A 2. ábrán az 1. ábrával azonos részeket azonos számokkal jelöltük, a hasonló részeket pedig vesszős számokkal. A 2. ábra szerinti kiviteli példánál a gáz 1 fővezetékéhez az előbbi megoldáshoz hasonlóan csatlakoznak a 2 elzárószerv, a 3 szűrő, a 4 gyors-záró és az 5 nyomásszabályozó részek, utóbbit a 7’ vezeték köti össze a 8’ fojtóelemmel, A 8’ fojtóelemből indul ki a fogyasztókkal kapcsolatot létesítő 9 vezeték. Utóbbiból ágazik el a 10” csővezeték, mely a 10’ vezetékben folytatódik, és kapcsolatot létesít az 5 nyomás-szabályozóval. A 11 elzárószerv, 12 kapcsolóvezeték és 13 elzárószerv elhelyezése és szerepe az 1. ábrának felel meg. A 10” csővezetékhez 19 biztonsági lefúvató eszközt lehet csatlakoztatni. A 8 fojtóelem előtti nyomásingadozások mérésére és regisztrálására alkalmas 14 mérőeszköz a 15’ vezeték révén függ össze a 7’ vezetékkel, A fogyasztókhoz áramló gáz nyomásának mérésére 16’ nyomásmérő eszköz alkalmas. A 18 megkerülő vezeték használata az 1. ábrának felel meg. A leírt berendezés működése az 1. ábra szerinti szerkezethez hasonlóan az, hogy a nyomáscsökkentés két részletben történik, éspedig az 5 nyomás-szabályozónál és a 8’ fojtóelemnél. Utóbbi után, tehát a 9 vezetékben csak rövid időre terjedő kis nyomásingadozások vannak, melyek a 10” és 10’ csővezetékeken át az 5 nyomás-szabályozóhoz jutnak, és azt eredményezik, hogy a 7’ vezetékben keletkeznek erősebb nyomásváltozások. Ez utóbbiak olyan mértékűek, hogy a fogyasztás változásai ellenére a fogyasztók gyakorlatilag állandó nyomású gázt kapnak, a 7’ vezeték nyomásváltozásait pedig a 14 mérőeszközben regisztráljuk, és/vagy távjelezzük a mindenkori fogyasztás megállapítása végett. A rajz a 14 mérőeszközzel kapcsolatosan biztonsági lefúvató szelepet is szemléltet, melynek szerkezete és működése ismeretes. A leírt 2. ábra szerinti szerkezet azért készíthető el üzem közben is, mert előállításához csak a meglevő részekhez kell további vezetékeket és készülékeket hozzákapcsolni. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés gázfogadó vegy nyomásszabályozó állomások gázterhelésének közelítő mérésére, regisztrálására és távjelzésére, mely állomáshoz a nagyobb nyomású gázt bevezető fővezeték (1), ehhez csatlakozó nyomás-szabályozó (5) és a csökkentett nyomású gázt elvezető vezeték (9) tartozik, azzal jellemezve, hogy a nyomás-szabályozó (5) és az elvezető vezeték (9) közé egy további nyomáscsökkentő eszköz, előnyösen egy fojtóelem (8) van beiktatva, az elvezető vezetéket (9) és a nyomás-szabályozót (5) csővezeték (10) köti össze, a nyomás-szabályozó (5) és a nyomáscsökkentő eszköz között pedig a nyomás mérésére és/vagy regisztrálására és/vagy távjelzésére alkalmas mérőeszközhöz (14) vezető mérőhely-csatlakoztatás vagy vezeték (15) indul ki. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gáz áramlását tekintve a fojtóelem (8) vagy más efféle nyomás-csökkentő eszköz után, a nyomáscsökkentő előtti és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
