178848. lajstromszámú szabadalom • Kombinált vasalat
5 178848 b kar nyúlványát megtámasztó síkjai egymással párhuzamosak. Mind az ütköző felülethez, mind pedig a vállhoz a csapnyílás palástfelületek szármára a bukó mozgás során kényszerpályát kijelölő vezető felületek tartoznak. A fölső pántok a tokra ráerősített pánthüvelyből és a szárny nyíló mozgása során függőleges forgástengelyül szolgáló, a bukó mozgás során pedig a pánthüvelyt elhagyó pántcsapból vannak összeállítva. A kitámasztó kar egyik vége valamelyik közbenső pántcsaphoz illeszkedik, má"k vége pedig a tokra szerelt vezető lemez mentén, pl. annak hasítékában elmozdulásképesen meg van vezetve. A kitámasztó kar elmozduló vége közelében vezető idommal, pl. bütyökkel van ellátva. A kitámasztó karnak a közbenső pánthoz illeszkedő vége a közbenső pánt pántcsapjára ráhúzható nyúlvánnyal, a nyúlvány pedig a közbenső pántcsapjának átfűzését megengedő csapnyílással van ellátva. A találmány szerinti kombinált vasalat legfőbb előnye szerkezeti egyszerűsége és ebből kifolyóan szerelésének könnyűsége. A szerkezeti részek állíthatók és könnyen karbantarthatók. A szárnykeret sarokpontjain szilárdak a befogások és ezért az ablak- vagy ajtószerkezetek a legnagyobb szélteherből származó torlónyomásnak is jól ellenállának. A találmány szerinti kombinált vasalat bármilyen, maximum 150 cm szélességű ablakszárny vagy ajtólap, kiegészítő szerelvényekkel pedig meg ennél is szélesebb méretek esetében is használható. Az ablakszárny vagy ajtólap függőleges oldaléléi mentén 150 cm magasságig három pánt elegendő, ennél nagyobb nyíló magasság esetében már négy pánt alkalmazása az ajánlatos. A találmány szerinti kombinált vasalattal végzett kísérletek kedvező tapasztalattal szogláltak. A bukó-nyíló ablakok szempontjából előny, hogy a vasalat azok felületkezelése után szerelhető föl, meghibásodás esetén pedig a vasalat könnyen javítható. Figyelemre méltó, hogy az ablak vagy ajtószerkezeteknek nedvességre és hőre érzékeny részei, ha szenvednek is alakváltozást, ez a működtetést nem zavarja, és a belőle származó hibák könnyen megszüntethetek. Az általunk kifejlesztett kombinált vasalat alkalmazásával az ablakok és ajtók gyártása, gyári összeállítása és helyszíni szerelése egyaránt sokkal könnyebbé válik, mint az ismert megoldásoknál. Az ismert vas álatoknak sarkalatos hibája pl. az, hogy a jobbára bemártás újtán végzett festés következtében a vasalatok nagy része működésképtelenné válik A találmányt kiviteli példa kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra egy bukó-nyíló ablak nézete, a 2. ábra egy bukó-nyíló ajtó nézete, a 3. ábra a bukó-nyíló ablak kezelő kilincseinek helyzete és a kilincsekhez tartozó mozgatási lehetőségek, a 4. ábra a vasalat elhelyezkedése a bukó-nyíló ablakon, az 5. ábra a toló rúd és a hozzá tartozó takaró lemez elölnézetben, a 6. ábra ugyanaz oldalnézetben, a 7. ábra a szárnykeret bal alsó sarkán levő vasalat nézetben, a 8. ábra a 7. ábrán bejelölt Vili Vili sík mentén vett metszet, a 9. ábra a kitámasztó kar és a közbenső pántcsap kapcsolata elölnézetben, a 10. ábra ugyanaz oldalnézetben, a 11. ábra a kitámasztó kar fölső vége bukó állásban, a 12. ábra a kitámasztó kar alsó vége bukó állásban Az 1. és 2. ábrán olyan ajtót és ablakot láthatunk oldalnézetben, amely vízszintes forgástengely körüli bukó mozgásra, valamint függőleges tengelyek körüli nyíló mozgásra egyaránt képesek. Az 1 vonalak az I szárnynak a 2 tokhoz viszonyított bukó irányú mozgatási lehetőségét, a 11 vonalak az 1 szárny bal oldali éle mentén való nyitó mozgatásának, a III vonalak az 1 szárny jobb oldali függőleges éle mentén való nyitó mozgatásának lehetőségét mutatja mindkét esetben. A bukó mozgatás vízszintes tengelyű, a két lehetséges nyitó mozgatás függőleges tengelyű pántok mentén és azok segítségével megy végbe. A 3. ábrán a bukó-nyíló ablak mozgáshelyzeteit és a hozzájuk tartozó kilincsállásokat láthatjuk. A 3a. ábra a zárt helyzetet, a 3b. ábra pedig az ennek megfelelő kilincsállásokat mutatja, amely szerint a bal oldali 9 kezelő kilincs, valamint a jobb oldali 10 kezelő kilincs egyaránt alapállásában van. A 3c. ábrán látható a 9 és 10 kezelő kilincs 90°-os elfordított helyzetben, amikor a 3d. ábra szerinti bukó mozgatás hozható létre. A 3e. ábrán a bal oldali 9 kezelő kilincs alaphelyzetben, míg a jobb oldali 10 kezelő kilincs 180°-os elfordított helyzetében látható. Ilyenkor az 1 szárny bal oldali függőleges éle mentén a 3f. ábrán föltüntetett nyitó mozgatás jöhet létre. Teljesen hasonló módon a 3g. ábra azt az állapotot mutatja, amikor a bal oldali 9 kezelő kilincs van I80°-os elfordított helyzetben, míg a jobb oldali 10 kezelő kilincs marad alapállásában. Ekkor természetesen az 1 szárny jobb oldali függőleges éle mentén jöhet létre a 3h. ábrán látható nyitó mozgatás. A 4. ábrán példaképpen egy bukó ablak van a találmány szerinti vasalattal fölszerelve. Az ablak számykeretének bal oldali ] 1 függőleges tagja mentén a 3 alsó pánt, az 5 közbenső pánt és a 7 fölső pánt, míg a szárnykeret jobb oldali 12 függőleges tagja mentén a 4 alsó pánt, a 6 közbenső pánt és a 8 fölső pánt található. Mint a 3. ábrával kapcsolatban elmagyaráztuk, a bukó mozgatás során az 1 szárny a szárnykeret 11 bal oldali függőleges tagja, jobb oldali 12 függőleges tagja és 13 fölső tagja mentén, a nyitó mozgatás során pedig a 13 fölső tagja, a 14 alsó tagja, valamint a 11 és 12 függőleges tagok valamelyike mentén távozik el a 2 toktól. A számykeret 11 bal oldali és 12 jobb oldali függőleges tagjai mentén helyezkednek el a 17 totó rudak, amelyek a 9 és 10 kezelő kilincsekkel vannak összeköttetésben, és azok mozgását továb5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 » 3
