178771. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ívelt alakú üveglapok előállítására
19 178771 20 A 12’ és 15’ fogáspontok a Pt szimmetriasík mindkét oldalán x = 405 mm távolságra vannak elhelyezve, valamint a Pi szimmetriasík előtt y = 4 mm távolságra vannak. A 13’ és 14’ fogáspontok a Pt szimmetriasík két oldalán x=143mm távolságra vannak elhelyezve, azaz ugyanolyan távolságra vannak a Pt szimmetriasíktól, mint a 34 és 35 felfüggesztési pontok. A 13’ és 14’ fogáspontok a Pj szimmetriasík mögött y = 18 mm távolságra vannak, azaz ha fölülnézetben nézzük, akkor 10 mm-el a 34 és 35 felfüggesztési pontok előtt. Hajlítás után az első és hatodik fogófüggesztő szerkezet függőrészei és fogói a függőlegeshez képest x irányban befelé hajlanak mintegy 9,5°-os szögben (l,0°-os növekedés) a 98 középvonal felé, és y irányban, hátrafelé a függőlegeshez képest 2,8°-os szögben hajlanak, miután a függőleges felé 4,4 -os szögben elfordultak, mint a 9. ábra mutatja. A második és ötödik fogófüggesztő szerkezet függőrészei és fogói az üveglap hajlítása után 5,3 -os szögben hajlanak befelé x irányban az üveglap 98 középvonala felé (0,9°-os növekedés) és a függőlegeshez képest y irányban továbbra is 0,4°-os szögben hajlanak előre. Az üveglap hajlítása után a harmadik és negyedik fogófüggesztő szerkezetek függőrészei és fogói elölről nézve függőlegesek maradnak, és a függőlegeshez képest hátrafelé, y irányban l,04°-os szögben hajlanak, ami azt jelenti, hogy all. ábrán látható módon a függőleges felé 2,3 -os szögben elfordulnak. Az első, második, ötödik és hatodik fogófüggesztő szerkezet függőrészeinek és fogóinak a függőlegeshez képest x irányú, befelé hajlásának növekedése azt eredményezi, hogy az erő Ft’ vízszintes komponense érintőirányban nő és ezáltal nő az üveglap fölső szélében levő húzófeszültség is. Ez a húzófeszültség növekedés fokozatosan következik be akkor, amikor a függőrészek és fogók az üveglap fűtése és fokozatos hajlítása folyamán új helyzeteikbe fordulnak el. Az üveglap fokozatos hajlítása az erők síkon kívüli Fn vízszintes komponensének és az üveglapra ható gravitációs erőknek befolyására megy végbe. A kiegyensúlyozott fogófüggesztő szerkezetek biztosítják, hogy az üveglap kezelése folyamán az erők Fz függőleges komponense a fogáspontokon változatlan marad, úgyhogy amikor a szabadon fölfüggesztett hajlított üveglap fölvette állandó, ívelt alakját, az erők Fz’ függőleges komponensei a 11 ’ és 16’ fogáspontokon még 5,5 N nagyságúak, a 12’ és 15’ fogáspontokon még 11 N nagyságúak, és a 13’ és 14’ fogáspontokon még 8,5 N nagyságúak. A 11 ’ és 16’ fogáspontokon az érintőleges Ft’ vízszintes komponens az üveglap oldala felé mutat és 0,95 N-re nőtt, a 12’ és 15’ fogás pontok on pedig az érintőleges Ft’ vízszintes komponens az üveglap oldalai felé irányul és 0,75 N-re nőtt. A 13’ és 14’ fogáspontokon nincs az erőknek érintőleges Ft’ vízszintes komponense. Az egész erőrendszernek üveglapra való hatása az üveglap hajlítása folyamán folyamatosan csökken úgy, ahogyan a szabadon fölfüggesztett, forró üveglap alakja közeledik az előre meghatározott, ívelt alakhoz, és a végleges alakra hajlott üveglapban az Fn’ vízszintes komponens kicsi, mégpedig a 11’ és 16’ fogáspontokon előre ható és 0,2 N, a 12’ és 15’ fogáspontokon előre ható és 0,13 N, valamint a 13’ és 14’ fogáspontokon előre ható és 0,2 N nagyságú. Amíg az üveglap eléggé szilárddá nem válik ahhoz, hogy a fogáspontokon rá ható erőknek ellenálljon, ezeknek az aránylag kis visszamaradó erőknek az a feladata, hogy az üveglap forró hőmérsékleti állapotában és amikor az üveglap még nagyon érzékeny a ráható erők minden változására, megőrizzék az üveglap hajlított alakját. Ezenkívül ezek a visszamaradó erők olyanok, hogy az üveglap fölveszi az elérni kívánt végső alakját, mert ennek kellő lehűtése folyamán a visszamaradó erők minden további alakváltozást megakadályoznak. A 11 ’-16’ fogáspontokon ható erők síkon kívüli Fn’ vízszintes komponense meggátolja, hogy az üveglap fölső szélének görbülete nőjön. Az erők üveglapra ható Fz függőleges komponense az üveglap kezelése folyamán a kiegyensúlyozott felfüggesztési rendszer következtében változatlan marad. Az üveglap alakjának minden további kis változására kismértékben változó Ft’ és Fn’ komponensek továbbra is hatnak a szabadon felfüggesztett hajlított üveglapra akkor is, amikor ezt a fokozó 23 fűtőkamrán keresztül a gyorshűtő 26 tartályban levő 27 fluidizált ágyba süllyesztjük, amelyet közben az olló alakú lábakkal kiképzett 30 emelőasztal fölemelése révén az 1. ábrán látható helyzetbe emeltünk föl úgy, hogy a 26 tartály nyitott teteje éppen a fokozó 23 fűtőkamra 25 kimenőnyílása alatt van. A 23 fűtőkamrában levő 24 villamos fűtőtestek úgy vannak szabályozva, hogy a szabadon fölfüggesztett üveglapot teljes keresztmetszetében a mintegy 600 °C-os hajlítási hőmérsékletről egy magasabb, gyors hűtés előtti hőmérsékletre melegítik. A hőmérséklet-gradiens betáplálását az üveglap magasságán úgy végezzük, hogy az üveglapot a 23 fűtőkamrán való keresztül süllyesztés során gyorsítjuk. Például az üveglapnak 23 fűtőkamrán való keresztül süllyesztése során az üveglapot úgy gyorsíthatjuk, hogy ennek hőmérséklete az alsó szélen 665 C, fölső szélén pedig 640 °C legyen, amikor az üveglap a 25 kimenőnyíláson keresztülhalad a 27 fluidizált ágyba. Az üveglap a fluidizált szemcsés anyagban gyorsan lehűl akkor, amikor ez a 27 fluidizált ágy vízszintes nyugvó fölső felületébe jut és az üveglapban gyorsan szilárdító feszültségek alakulnak ki akkor, amikor az üveglapot a megfelelő hűtő hőmérsékleten tartott, fluidizált szemcsés anyag hűti. Megfelelő hűtési hőmérséklet például a 60 °C és 80 °C közötti hőmérséklet. Mivel az üveglap gyorsan lehűl, eléggé megszilárdul ahhoz, hogy megakadályozzon a fogáspontokban levő visszamaradó erők által okozható minden további alakváltozást, bár a felfüggesztett forró üveglap alakjában és/vagy orientációjában bizonyos változások addig előfordulhatnak, amíg ez üveglap a környezeti hőmérsékletre való lehűlése közben el nem nyeri a kívánt ívelt alakját. Az üveglap addig marad a fluidizált ágyban, amíg hőmérséklete a fluidizált ágyban levő környezeti hőmérséklet közelébe nem kerül, amely idő alatt az üveglap környezeti hőmérsékletre hűlése során a duferenciális zsugorodások által okozott további alak5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10
