178770. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tej savanyítására, kazein és tejsavó előállítására
7 178770 8 Látható tehát, hogy a megelőzőekben említett előnyöket az elemzés teljességgel igazolja, nevezetesen, hogy valamely, adott sóösszetétellel rendelkező tej gyantás savanyításával az elérhető előnyök:- a lényegesen kisebb összes ásványi anyagtartalom- a kisebb savasság- a sokkal kisebb kloridtartalom és- a kisebb Na, K és Ca-tartalom, minthogy a gyanta H+-tartalmának leadásakor ezen ionok egy részét megköti. A találmány tárgya továbbá eljárás kazein előállítása lefölözött tejből, melyre jellemző, hogy a lefölözött tejet keverés közben, H*-ionokat tartalmazó kationcserélő gyantával érintkeztetjük mindaddig, amíg annak pH-ja 4,7-nél nagyobb, de a kiindulási tejénél és a fémionokkal telített gyantáénál kisebb értéket el nem ér, majd a tejet a telített gyantától elválasztva, azt koaguláltatjuk, szétválasztjuk az alvadékot és a tejsavót, a telített gyantát az elválasztott tejsavóval regeneráljuk. A gyanta regenerálását előnyösen előzetesen bepárolt tejsavóval végezzük. A bepárolt tejsavót a szokásosan alkalmazott sav helyett a koagulálás (savanyítás) vagy a pelyhesítés befejezésére is használhatjuk. A fenti intézkedések természetesen csökkentik a savanyításhoz szükséges sósav mennyiségét, és mind a beruházási, mind az üzemköltségekben jelentős csökkentés elérését teszik lehetővé, hiszen csupán csővezetéket és adott esetben egy bepárló berendezést igényelnek. A találmány szerinti kazeingyártó eljárás első szakaszában - amint azt már említettük — a lefölözött tejet keverés közben addig érintkeztetjük H*-ionokat tartalmazó kationcserélő gyantával, amíg annak pH-ja 4,7 fölötti, de a kiindulási tejénél kisebb értéket le nem ér. Az eljárás második szakaszában elválasztjuk a csökkentett, de a pelyhesedési pontot még el nem ért pH-jú tejet a fémionokkal telített gyantától. Az elválasztást egyszerűen ferde szitán végezhetjük, aholis a szita „visszafolyását” a döntött felületen elcsúszó és azt a gyantaregeneráló tárolótartályába továbbító szállítószalagon felfogott gyanta alkotja, míg a már savanyított tejes szivattyú nyomja általában egy közbenső tárolótartályba. A tárolótartályból a tejet az eljárás harmadik szakszában melegítjük, gáztalanítjuk és koagulációs csőben koaguláltatjuk. A találmány szerinti eljárás negyeik szakaszában a koagulálás során keletkezett alvadékot vagy szilárd anyagot elválasztjuk a folyékony tejsavótól. Erre a célra is ferde szitát alkalmazhatunk, amelyről az alvadók hígítótartályba hullik. Ezután mosón, dekantálón és klasszikus kazeinszárítón vezetjük át, míg a tejsavót - találmányunk szerint - és adott esetben bepárlás után, a regenerálandó gyantát tartalmazó tartályba vezetjük, hasznosítva ezúton a tejsavó maradék savtartahnát is. A tej savó maradék savtartalmát azonban adott esetben a koagulációs csőben a koaguláltatáshoz szükséges sav részleges vagy teljes pótlására is felhasználhatjuk. A találmány tárgya ezenkivül a kazeingyártó berendezés is, amelynek fel- és leszálló készülékei a fenti berendezéshez kapcsolódnak, amelyre jellemző, hogy keverővei ellátott tejsavanyító készüléket, elválasztó szitát és koagulációs csövet, a koagulációs cső mögött, az abban keletkezett alvadék és tejsavó elválasztására szolgáló szitát és szeparátort, két, párhuzamosan és a tejsavanyító készülékkel közlekedőén, váltakozó üzemre alkalmasan szerelt gyantatartályt, a szitáról érkező telített gyanta betáplálására alkalmas eszközt és a szeparátorból kilépő tejsavót az egyik vagy másik gyantatartályba váltakozóan szállító vezetéket és kívánt esetben tejsavó bepárlót tartalmaz, az ismert tejmelegítő, gáztalanító, mosótorony, ülepítő és szárító, valamint a készülékeket összekapcsoló vezetékek, szerelvények és műszerek mellett. A találmány szerinti eljárás megvalósítására alkalmas találmány szerint' berendezés két előnyös kiviteli alakjának vázlatát az 1. és 2. ábrákon példaként mutatjuk be. A 3. ábrán egy találmány szerinti kazeingyártó berendezés vázlatát szemléltetjük, ugyancsak példaként. Az 1. ábrán az L lefölözött tej az 1 savanyító készülékben helyezkedik el. A kosár lyukbőségénél nagyobb átmérőjű gyantaszemcsékkel töltött 2 gyantatartó kosarat mechanikusan mozgatjuk. Amikor a 8 pH-mérő a meghatározott pH-érték elérését jelzi, a 2 gyantatartó kosarat a 3 emelőszerkezettel kiemeljük az 1 tejsavanyító készülékből. A 2. ábrán a kétlapátos 5 keverő a kationcserélő gyanta szemcséit az L lefölözött tejben szuszpendáltatva tartja a 7 savanyító készülékben. Amikor a 8 pH-mérő jelzi, hogy a tej pH-ja elérte a 4,9-et, kiürítjük a tejet a 7 savanyító készülékből, visszatartva abban a gyantaszemcséket. A 3. ábrán a találmány szerinti eljárással dolgozó, találmány szerinti kazeingyártó berendezést mutatunk be. A 2a keverővei ellátott la tejsavanyító készülék felül nyitott. Aljáról indul a 3a vezeték, amelyben a 4a elzárószerelvény helyezkedik el. Az la savanyító készülék tetejére torkolló 5a vezetékben a 6a kétjáratú elzárószerelvény teszi lehetővé az 5a vezeték csatlakoztatását a 7a vagy 8a leágazásokkal. A 7a illetve 8a leágazás másik vége a 9 illetve 10 katiqpcserélő gyantatartály aljához csatlakozik. A 3a vezeték a 11 ferde szita fölé torkollik, amely szita 12 oldalfala és 13 tartófeneke a 14 tej visszanyerő kamrát alkotják, amelyben a tej pH-ja például 5,0 értékű. A 14 kamra aljáról a már savanyított tejet a 15 vezetéken át a 16 szivattyúval a 17 vezeték útján a 18 tárolótartályba nyomatjuk. A tej e tartályból az annak aljából kilépő és elzárószerelvénnyel ellátott 19 vezetéken át az alvasztást indító 20 tartályba, majd ennek aljáról a 21 vezetéken át a hagyományos 22 tejmelegítő készülék tetejére kerül. A felmelegített tej a 22 tejmelegftő készülék alján lép ki és a 23 vezetéken át a 24 gáztalánítóba, majd innen a 25 vezetéken át a 26 koagulációs cső áljába lép. A koagulációs csőbe » koaguláció befejezése céljából a 27 savbetápláló vezetéken át vezethető be a sav, például a sósav. 5 10 15 20 2'S 30 35 40 45 50 55 60 65 4