178738. lajstromszámú szabadalom • Szállítóber fekvőbetegek szállítására és átfektetésére különösen kórházi betegszállítás céljára
17 178738 18 ra levő, végállásban van, akkor mindegyik 111, 112 kapcsolórúd karja, - az ábrázolt példában a 113, 115 karok - ugyanazon irányba mutatnak, amelyben a 35 fektetőszint a 36 tartószerkezeten túlnyúlik. Annak érdekében, hogy az alátámasztás biztos legyen, előnyös, ha a 121-123 görgők és a 109, illetve 110 tengely között levő távolság a 35 fektetőszint szélességi méretével megegyezik. Ha mármost a 35 fektetőszintet a 36 tartószerkezet szemben levő oldala irányában eltoljuk és például a 35” pozícióba állítjuk be, akkor a 111,112 kapcsolórudak egyszerre és a 109, 110 tengelyek elforgásából adódó mozgás értelmében a 36 tartószerkezet átellenes oldala irányában lendülnek ki, mindaddig, amíg a 121—124 görgők a 121’—124’ pozíciókba kerülnek. Jóllehet a 35 fektetőszint oltolása révén a szállítóberendezés súlypontja is áttételeződik, ennek ellenére mindig a 105 kocsi felett marad, úgyhogy a berendezés biztosan rögzített helyzetben lesz. A 111, 112 kapcsolórudak kilendítése célszerűen motorikus meghajtás révén jön létre, éspedig előnyösen ugyanazon hajtóberendezés segítségével, amely egyszersmind a 35 fektetőszint elmozdítását is végzi, tehát a két szerkezeti elem között szinkronmozgás van. Az ábrázolt kiviteli példánál a 111, 112 kapcsolórudak lengési tartománva úgy van lehatárolva, hogy minden végállásban egy karpár — a példa szerint a 113, 115 karok — párhuzamosan a másik karpár - a példa szerint a 114, 116 karok pedig - a szállítószalag haladási irányára ferdén helyezkednek el. Annak érdekében, hogy a 112, 112 kapcsolórudak a kilendítéskor egymást ne akadályozzák, a 113, 116 karokat kisebbre kell választani, mint a 36 tartószerkezet félmérete. Ha a szállítószalag úgy van konstruálva, hogy a 35 fektetőszint elég széles, akkor a kapcsoló karokat természetesen hosszabbra is meg lehet választani anélkül, hogy azok egymást akadályoznák. így például a 7. ábrán látható 114 kar a 109 tengelytől a 36 tartószerkezet bal oldalára jobban kimozdítható, míg a 116 kar a 110 tengelytől a 36 tartószerkezet jobb oldala irányában mozgatható jobban el. Ennélfogva az ezen karok végén levő görgők - anélkül, hogy egymást akadályoznák - kilendíthetők még akkor is, hogyha az említett karok a 36 tartószerkezet közepén túl a mindenkori másik homlokfelületig érnek. Az ábrázolt kiviteli példán olyan módosítás is végrehajtható, hogy a 113-116 karok nem páronként, derékszöget bezáróan vannak elrendezve, hanem ettől eltérően, például tompaszöget zárnak be. Tehát a 113 kar és a 117 nyúlvány helyettesíthető egy olyan karral, amely a 109 tengelytől egyenes irányban a 121 görgőig nyúlik, és ennek megfelelően a 109 tengelytől a 122 görgőig is nyúlhat egy kar, amely az előző karral együtt tompaszöget zár be. A 111, 112 kapcsolórudaknak adott esetben motorikus meghajtása van. Kilendítésük alkalmával tehát a hajtóerő a 121—124 görgőkre — a görgők és a padló közötti súrlódás következtében - a szállítószalag haladási irányával párhuzamos irányú hatásvonalban is — némi erőt fejt ki. Mivel azonban a 107, 108 görgők a 36 tartószerkezet oldalirányú elmozdulásával szemben súrlódásos ellenállást fejtenek ki, az így kialakuló ellenőrizhetetlen elmozdulások nem jöhetnek létre. A 35 fektetőszint és a 111, 112 kapcsolórudak kilendítése egyébként egy kezelőszemélyt kötne le. Az oldalirányú kimozdulást végül úgy is meg lehet akadályozni, hogy a 107, 108 görgőket egy hozzájuk rendelt fékberendezés segítségével lefékezzük. A 7. ábrán felülnézetben felismerhetők a lábbal működtethető 125, 126 nyomógombok, amelyek a megfelelő fékek tartozékai. A bemutatott kiviteli példától eltérő kocsiszerkezet is elképzelhető. Ennek megfelelően a kocsi lehet egy olyan derékszögű négyszög alakú keret vagy lemez, amely felülnézetben azonos méretű a 35 fektetőszinttel, míg a kocsi sarkain vannak a görgők felszerelve. Ha a fektetőszint mozgatása közben a tartószerkezetet a kezelő rögzíti, akkor a kocsi a fektetőszint elmozdítása alkalmával a padlón úgy haladhat tovább, hogy a fektetőszint rajta van. Ha pedig a fektetőszint elmozdítása alkalmával a kocsit legalább két görgő révén a padlón rögzítjük, úgy a fektetőszintnek a tartószerkezethez képest oldalirányú elmozdulása a kocsin zajlik le, míg ugyanakkor a fektetőszint a kocsihoz képest és így természetesen a padlóhoz képest is helybenmarad. A kocsinak egy további, célszerű kialakítása abban van, hogy a fékberendezést valamennyi görgőre nézve kézzel lehet működésbe hozni. A 36 tartószerkezet mindkét homlokoldali részén megfelelő emeltyűket lehet erre a célra felszerelni, miáltal a 107, 108 görgők, illetve a többi görgők rögzített helyzetben maradnak még akkor is, ha a görgők felülről hozzá nem férhető szöghelyzetben, kilendült helyzetben vannak. Az emeltyűk arra is szolgálnak, hogy a kezelőszemélynek a berendezés lefékezésekor ne kelljen az egyik oldalról a másikra átmenni. A 8. ábrán bemutatott kiviteli példában a szállítóberendezéshez hozzárendelt 127 fertőtlenítőberendezés egy 128 tokozatban van elhelyezve, amely a 129 falra van szerelve. A 128 tokozaton egy vízszintes bevágás van kimunkálva, amelybe a 37, 38 lemezek 52, 53 élei (lásd a 4. ábrát) csak akkor tolhatok be, ha a 36 tartószerkezet a 35 fektetőszinttel együtt alsó végállásban van. A szélek behelyezésekor a 39 oldalpánt és a 78 oldalfal külső végei egy 130 kapcsolót működtetnek, amely a megfelelő kapcsolási parancs jelenléte esetén a 127 fertőtlenítőberendezés működtető mechanizmusát be, majd egy idő után kikapcsolja. A 9. ábrán a fektetőszint egy lehetséges kiviteli példáját látjuk, a fektetőszínt hosszirányú oldalainak tartományában, részmetszetben. A metszetrajz azt is mutatja, hogy a 37, 38 lemezek el vannak vágva. A 37, 38 lemezek hosszirányú 52, 53 élei függőlegesen egymás felett vannak, s a 37, 38 lemezek a 131, 132 tartományokban el vannak vékonyítva. Az 52, 53 élek egymással szomszédosak, s így a 37, 38 lemez végei metszetben ék-alakúak. Ennek következtében a felső és alsó 40, 41 szalagok az 52, 53 éleknél a 133, 134 görgők közvetítésével irányukat változtatják. A fektetőszint ily módon a beteg felemelésénél, vagy átfektetésénél könnyen és sérülésveszély nélkül hatol a beteg alá. A 9. ábrán azt is láthatjuk, hogy a szállítóberendezésen valamennyi kiviteli példa esetében módosítást lehet végrehajtani, ami abban áll, hogy a felső 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9
