178690. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-(fenil-imino)- hexahidropirimidin és -imidazolodin származékok, azok sóinak és komplexeinek előállítására, valamint az ilyen származékokat tartalmazó fungicid készítmények

11 178690 Âkaricidek 1. Difenil-szulfidok, például a p-klór-benzil-p­­-klór-fenfl-szulfid, 2. Difenilszulfonátok, például a p-klór-fenü-ben­­zolszulfonát, 3. Metil-karbinolok, például a 4,4-dildór-a-tri­­klórmetil-benzhidrol, 4. Kinolinvegyületek, így a metil-kinolin-ditio­­karbonát. Fungicidek 1. Szerves ónvegyületek, például trifenil-ón-hidr­­oxid és trifenil-ón-acetát, 2. Alkdén-biszditiokarbamátok, például cink-eti­­lén-bisz-ditiokarbamát és mangán-etflén-biszditiokar­­bamát, 3. 1-acü- vagy 1-karbamoil-N-benzimidazol (-2)karbamátok és l,2-bisz(3-alkoxi-karbonjl)- 2-tío­­ureido-benzol, és ezenkívül a 2,4-dinitro-6-(2-oktil-fenil-krotonát), 1- {bisz(dimetü-amino)-foszforÜ]-3-fenil-5- -amino-1,2,4-triazol, N-(triklórmetil-tio)-ftálimid, N-(triklórmetil-tio>tetrahidroftálimid, N-(l ,1,2,2-tetraklór-etil-tío)-tetrahidro­­ftálimid, N-(diklórfluormetil-tio)-N-fenil-N,N-di­metil-szulfamid, tetraklór-izoftalonitril, 2- (4’-tiazolil)-benzimidazol, 5-butü-2-(etÜ-amino)-6-metil-pirünidin-4-il­-dimetü-szulfamát, l-(4-klór-fenoxi)-3,3-dimetil-l -(1,2,4- -triazol-1 -il)-2-butanon, a-(2-klór-fenil)-a-(4-klór-fenil)­­-5-pirimidin-metanol, 1 -(izopropil-karbamoil)-3-(3,5-diklór­­-fenü)-hidantoin, N-(l, 1 ,2,2-tetraklór-etil-tio)-4-ciklohexén­­-1,2-karboximid, N-(triklórmetil-tio)-4-ciklohexén-1,2- -dikarboximid és az N-tridecil-2,6-dimetil-morfolin. A találmány szerinti készítmények felhasználásra kerülő mennyisége többek között magától a ható­anyagtól, a készítmény formájától, a gombakárte­vők ellen védendő növény típusától, magától az irtandó gomba fajtájától, a növény helyétől és az időjárási körülményektől függ. Általában azt találtuk, hogy kedvező eredmé­nyeket érünk el akkor, ha 200-1000 g hatóanyag­nak megfelelő találmány szerinti szert használunk hektáronként. Az (I) általános képletű vegyületek újak és a következő eljárásváltozatokkal állíthatók elő. Az (I) általános képletű vegyületeket ügy állíthatjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű vegyületről, ahol n, R,, Ra, R3) R«, R7 és Rg jelentése a fenti, R* és R,0 pedig egymással megegyező vagy egymástól különböző lehet* és hid­rogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkücsoportot képvisel, gyűrűzárás közben H3S vegyületet hasí­tunk le, így (Ib) általános képletnek megfelelő vegyü­letet kapunk, amelyet kívánt esetben, ha R9 és Rio hidrogénatomot képvisel, valamely karbonsav­­-halogeniddel vagy karbonsav-anhidriddel reagálta­­tunk és így (Ic) általános képletű vegyületet ka­punk, ahol Rj 1 és Rj 2 2-5 szénatomos alkanoil­­csoport. A gyűrűzárási reakciót valamely katalizátor, elő­nyösen nehézfém-vegyület, így higany-vegyület, je­lenlétében játszatjuk le. Ennél a reakciónál poláros szerves oldószerek, így acetonitril, metanol, etanol, metoxi-etanol és dimetoxi-etán, használata különösen előnyös. A reakciót 0 °C és az alkal­mazott oldószer forráspontja közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A reakciót kényelmesen végezhetjük szobahőmérsékleten vagy kissé emelt hőmérsékle­ten. A reakció során nehézfém-szulfid és sav kelet­kezik, amelyet valamely bázissal megköthetünk. Bázisként valamely szervetlen bázist, például nátri­­um-hidroxidot, használhatunk, de alkalmazhatunk szerves bázist is, például amint, így trietil-amint. Kívánt esetben a végterméket átkristályosítással tisztíthatjuk, a tisztítást más módon úgy végez­hetjük, hogy a végterméket valamely szervetlen savval sóvá alakítjuk és a sót vízben oldjuk. A nem-bázikus szennyeződéseket ezután vízzel nem elegyedő szerves oldószerekkel, például dietil-éter­­rel, kimossuk és ezután a végterméket valamely szervetlen bázissal ismét elkülönítjük. Egy más változat szerint az (I) általános képletű vegyületeket ügy állítjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet, ahol n, Rt, R2, R3, R4, R7, Rg, R9 és R10 jelentése a fentiekkel egyezik, valamely alkilezószerrel reagáltatunk, ily módon (III) általános képletű vegyületet kapunk, ahol Rt3 valamely 1-4 szénatomos alkil csoportot képvisel, amelyről gyűrűzárás közben egy Ri3SH vegyületet lehasítunk, így (Ib) általános képletű vegyülethez jutunk, amelyet kívánt esetben, ha R9 és Rio hidrogénatom, a fenti leírt módon (Ic) általános képletű termékké alakítunk, ahol Rn és Rj 2 valamely 2-5 szénatomos alkanoilcsoport. Az alkilezés-reakciót és a gyűrűzárást szokásosan egyetlen reakciólépésben vitelezzük ki anélkül, hogy a közbenső terméket elkülönítenénk. A reak­ciót poláros szerves oldószerben, például alkohol­ban, dimetil-formamidban, dialkoxi-etánban vagy alkoxi-etanolban játszatjuk le, előnyösen emelt hőmérsékleten, például az alkalmazott oldószer for­ráspontján. Alkilezőszerként valamely alkil-haloge­­nidet vagy dialkil-szulfátot használunk. A végter­méknek a sótól való megszabadítása érdekében, a reakció során vagy előnyösen a reakció után vala­mely bázist alkalmazhatunk Egy további eljárásváltozat (I) általános képle­tű vegyületek előállítására abban áll, hogy (IV) általános képletű vegyületet, ahol Rj és R2 jelen­tése az előzőekben megadott, Y és Z mindkettő lehet halogénatom vagy 1—4 szénatomos alkil-tio­­-csoport, vagy ha Y aminocsoport, akkor Z egy 1—4 szénatomos alkil-tio-csoportot képvisel, egy (V) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, ahol n, R3, R*, R7, Rg, R, és R,0 jelentése a fenti, és közben HY és HZ vegyületet hasítunk le, ily módon (Ib) általános képletű vegyületet kapunk, 12 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents