178636. lajstromszámú szabadalom • Eljárás táplálék- és takarmányfehérjék térszerkezetének módosítására, illetve biológiai hasznosíthatóságának növelésére
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. XII. 21. (MA-3255) 178636 Nemzetközi osztályozás: A 23 J 1/00, A 23 K1/00 Közzététel napja: 1981. IX. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Megelent: 1983. V. 31. HIVATAL Feltalálók: Dr. Dévényi Tibor vegyész 30%, K. Bocsa Klára vegyész 10%, Kováts Ferenc gépész- és vegyészmérnök 10%, Dr. Pongor Sándor vegyészmérnök 10%, Budapest, Such Mihály mezőgazdasági mérnök 30%, Füzesgyarmat, Dr. Szabolcsi Gertrud biokémikus 10%, Budapest Szabadalmas: MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézete, Budapest Eljárás táplálék- és takarmányfehérjék térszerkezetének módosítására, illetve biológiai hasznosíthatóságának növelésére 1 A találmány tárgya eljárás táplálék- és takarmány - fehérjék térszerkezetének módosítására, illetve biológiai hasznosíthatóságának növelésére. Ismeretes, hogy a legtöbb országot fehérjehiány sújtja. A fejlődő országokban elsősorban a táplálkozás, a fejlett országok nagy r ászárén a takarmányozás, vagyis a növényi fehérjéről való húselőállítás terén mutatkozik jelentős hiány. Az igények növekedése és az árak emelkedése következtében a kutatások két fő irányban folynak: egyrészt a meglevő készleteket i próbálják jobban kihasználni, így például enzimes és egyéb adalékokkal, másrészt új fehérje-forrásokat kutatnak fel, például növénynemesítés, az agrotechnika korszerűsítése stb. útján. Kutatások folynak olyan irányban is, hogy a fehérje forr ás hasznosít- i hatóságát hőkezeléssel növeljék. A táplálék- és takarmányfehérjék hasznosulása optimális körülmények mellett is alacsony, 25% és 40% között mozog. Az enzimes és egyéb adalékanyagok alkalmazásával nem érték el lényeges növekedést, 2 és a fehérje-fonás hőkezelése is csak közvetve vezetett a fehérje-hasznosulás mértékének növekedéséhez. Ennek nézetünk szerint az a szénádét az oka, hogy a takarmányfehérjék denaturálásával kapott anyagot denaturált fehérjének tekintik, nyílván annak a régóta 2 ismert ténynek a következtéén, hogy a fehérjék - néhány termofü fehérjétől eltekintve - nagymértékben hőérzékenyek, és vizes oldatukban már viszonylag alacsony hőmérsékleten — általában 50 °C fölött — denaturálódnak. Az is több évtizede ismert i, 2 tàiy, hogy a natív fehérjék proteolitikus enzimek hatására egyáltalán nem, vagy csak igen lassan emésztődnek, míg a denaturál ást követően a proteolízis gyorsan végbemegy. Nyüván ezekből a tényezők- 5 bői vonták le azt a következtetést, hogy a növényi eredetű takarmányfehérjék hőkezelésével, így például az olajos magvak extrakcióját követő hevítéssel vagy pörköléssel, illetve gőzöléssel az emészthetőség lényegesen javítható. Az ilyen eljárással kezelt fe- Q hérjetakarmányok elkülönített fehérje-frakciójából azonban gyapjúszerű műszál állítható elő, ami egyértelműen csak a natív szerkezetű fehérjékre jellemző asszociációs tulajdonságon alapszik, másrészt e takarmányok in vitro proteolízissel legfeljebb 5 csak 50-60%-ban bonthatók le. A takarmányfehérjék in vitro emészthetőségének korlátozott volta érthetővé teszi kismértékű és így rendkívül gazdaságtalan hasznosíthatóságukat. t Étkezésre és takarmányozásra az egész világon elterjedtek a különböző hüvelyes növények, például a szója, továbbá az ún. olajosmagvak, például a földidió. E növényfajok tápértéke 20-40%-os fehérjetartalmuk folytán igen magas, és emellett e 5 növények fehérjéje is igen jó minőségű, mert aminosav-összetéteiük kiegyenlített. Előnytelen tulajdonságuk, hogy kisebb mennyiségben ún. antinutritív anyagokat, így például tripszin-inhibítorökat, antivitamin faktorokat, növekedésgátlókat stb. 9 is tartalmaznak, melyek hőkezeléssel inaktiválhatók. 178636
