178636. lajstromszámú szabadalom • Eljárás táplálék- és takarmányfehérjék térszerkezetének módosítására, illetve biológiai hasznosíthatóságának növelésére

3 178636 4 A hüvelyes magokat az emberek általában főtt állapotban, az olajos magvakból előállított készítményeket pedig feldogozva, így például tisz­títás, zsírtalanítás, hőkezelés, szárítás stb. után fo­gyasztják. Az állatok takarmányát általában nem főzik, de az olajos magvakat zsírtalanított („extra­hált”) daraként alkalmazzák. A nagy fehéjetartalmú növényfajok közül legnagyobb mennyiségben a szójababot dolgozzák fel. E célra legáltalánosabban a folyamatos hexános extrakciót alkalmazzák, de az előállítás során semmiféle kémiai kezelést nem végeznek. E módszernél a hőkezelés időtartamának és a nedvességtartalom szabályozásának van nagy jelentősége. E termékek használati értékét különböző enzimatikus és biológiai módszerekkel végzett vizsgálatokkal állapítják meg. A biológiai értékelésben legáltalánosabban elfogadott módszer az ún. fehérje-hatékonysági arány (Protein Effi­ciency Ratio = PER) meghatározásában áll. Ez az arány a széles körben felhasznát szójababnál a ke­zeletlen szqa 1,0-1,3 PER értékéről a gyengén hőkezelt szója 1,4—1,6PER értékén ,át a teljesen hőkezelt szója 2,2-2,4 PER értékéig változik, ha a hőkezelést 100 °C hőmérsékletű nedves gőzzel legalább 15 percen át végzik. Vizsgálatainkkal azon­ban megállapítottuk, hogy a legmagasabb PER értékű szójabab hasznosíthatósága sem kielégítő, mert az ismert megoldások bármelyikével kezelt szójadara fehérje -állománya nincs irreverzibilisen denaturálva. Élelmiszeripari célra a fehérjetartalom növelése kívánatos. Ennek érdek&en a zsírtalanított növényi darát a benne levő fehérjék izoelektromos pontján extrahálják, ami jelentős mértékű fehérjeveszte­séggel jár. Az eljárások egy másik ismert csoportjánál a fe­hérjéket gyengén lúgos közegben feloldják, majd szűrés után az izoelektromos ponton kicsapják (Wilcke-Waggle—Kolar: J. Am. OU. Chem. 56, 259-261 /1979/). Ezen eljárások közös jellemzője, hogy a fehérjék kezelését szuszpenzióban vagy ol­datban, kíméletes körülmények között végzik, miáltal a termék megőrzi azokat a natív fehérjékre jellemző tulajdonságokat (gélképző, vízmegkötő, viszkozitásnövelő és emulgeáló képesség), melyek a későbbi élelmiszeripari alkalmazás szempontjából lényegesek. További jellemzőjük, hogy a termék izolálására kíméletes elválasztás-technikai művele­teket alkalmaznak (izoelektromos pH-n történő ki­csapás, centrifugálás, vákuum-, illetve porlasztva­­-szárítás), melyek során a növényi sejtrészek feltár­hatók és a nemkívánatos kísérőanyagokkal együtt eltávolíthatók anélkül, hogy a fehérje denaturá­­lódna. Egy ismert eljárás szerint (19 20 475 sz. NSZK-beli szabadalmi leírás) extrahált szójadarát gyenge ásványi savval, célszerűen foszforsavval szusz­­pendálnak a fehérje és szénhidrát alkotóelemek ol­­datbavitele céljából, majd a fehérjét izoelektromos pontján kicsapják. A szénhidrátokat és egyéb kísérőanyagokat tartalmazó folyadékrész eltávolí­tása után újból szuszpenziót képeznek, melyet rövid (5—30 mp-es) hőkezelésnek vetnek alá a sejt­részek további feltárása céljából. A szárítás után kapott termék a natív szójafehérjére jellemző jó vízmegkötő és emulgeáló képességgel rendelkezik. A 3 723 407 számú USA-beli szabadalmi leírásban ismertetett eljárásban a növényi fehérjehordozót pH = 3 és 5,5 között szuszpendalják, majd a sejt­részeket izoelektromos pH-n végzett kicsapás után egy szűk nyíláson történő átpréseléssel, lényegében fizikai nyíróerőkkel tárják fel. A centrifugálás és a porlasztva-szárítás után kapott termék megtartja a natív szójafehérje jó viszkozitásnövelő- és vízmeg­kötő tulajdonságait. Egy további ismert eljárásnál (500571 sz. svájci, illetve 1 667 959 sz. NSZK-beli szabadalmi leírás) szójalisztet 4 feletti pH-értékeken extrahálnak, majd a fehérjét (mely ezen a pH-n gyakorlatilag oldhatatlan) lúggal oldatba viszik, és az oldatot semlegesítés után hőkezelésnek vetik alá. Az ilyen kezeléssel nyert termék mint élelmiszeripari gélképző jön számításba. A fehérjók takarmányozási célra történő fel­­használásánál az elsődleges cél a tápérték és a bio­lógiai hasznosulás növelése, s ebben a tekintetben mellékesek mindazok a reológiai- és egyéb fiziko: kémiai tulajdonságok, melyeknek megőrzése, illetve fokozása a fentiekben felsorolt eljárások alapvető célja. A takarmány-felhasználás volumene és a ter­mékek ára gazdaságilag nem is engedi meg, hogy a fentebb felsorolt élelmiszeripari termékek előállítá­sánál alkalmazott, műszakilag igényes és igen költséges műveleteket alkalmazzanak. Kísérleti ered­ményeink szerint a takarmányfehérjék hasznosulása éppen olyan kezeléssel növelhető, amely - szem­ben a fent idézett eljárásokkal - a fehérje irrever­zibilis denaturációját okozza. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amely egyszerű kémiai kezeléssel teszi lehetővé a táplálék- és takarmányfehérjék biológiai hasznosu­lásának fokozását és ezáltal az állattartás költsé­geinek csökkentését. A talámány alapja az a felismerés, hogy ha a táplálék- és takarmányfehérjék, illetve az ilyen fe­­h érj éket tartalmazó anyagok pH-ját erős ásványi savval 1,6 és 2,4 közötti értékre állítjuk be, a fe­hérjék hasznosíthatósága jelentősen megnövekszik. A talámány további alapja az a felismerés, hogy az ily módon kezelt fehérjék térszerkezete irrever­zibilisen megváltozik, denaturációt szenved, és en­nek következtében az ember vagy állat bélcsator­nájában jelen levő enzimek számára könnyebben emészthetővé válik. A találmány további alapja az a felismerés, hogy a fenti eljárás lényegileg szilárd fázisban kivite­lezhető a növényi fehérje-hordozó savas nedvesí­tése, illetve sósavgázas kezelése formájában is, és így a továbbiakban nincs szükség energia- és költség-igényes elválasztási műveletekre (pl. szárítás, centrifugálás stb.). Fentiek alapján a találmány eljárás növényi és/vagy állati eredetű táplálék- és takarmányfehér­jék térszerkezetének módosítására, illetve biológiai hasznosíthatóságának növelésére, amely abban áll, hogy a fehérjét tartalmazó anyagot, illetve a fehér­jét 1,6 és 2,4 közötti pH-érték, cászerüen 1,7 és 2,3 közötti pH-érték, előnyösen 1,8 és 2,2 közötti pH-érték eléréséig erős ásványi savval kezeljük, és adott esetben a kapott termék pH-ját a felhasz­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents