178625. lajstromszámú szabadalom • Eljárás radiális kapcsoló ékfogazat megmunkálására
3 178625 4 A gépi főidő a tényleges forgácsolás időtartamának és a szerszám rá- és kifutási idejének ősszege, tehát a munkaelőtolás időtartama. A kétoldalas szimmetrikus szögmaró és a munkadarab kedvezőtlen viszonylagos elhelyezkedése miatt a szerszám rá- és kifutási ideje magas, a gépi főidő magas, a termelékenység alacsony, A gépi mellékidő, a gépi üresjárati idők összege. Egy fogár de elkészítéséhez - a munkaelőtoláson kívül —, a gépasztalt háromszor kell üresjáratban mozgatni, — a marógép igénybevétele ezen eljárásnál fokozott, így élettartama rövid, a szerszámgép meghibásodás gyakori, mivel pl. egy 127 fogú munkadarabnál 4 x 127 = 508-szor kell a gépasztalt mozgatni (kapcsolni, irányt váltani stb.), — a fogazat osztáspontossága alacsony, — a fog árokprofil átveszi a kétoldalas szimmetrikus szögmaró profiljának hibáját, — jelentős forgácsoló erő lép fel, mivel a forgács széles, szélessége a fogárok profil hosszával azonos. 5 10 15 20 A részletesebben ismertetett, egyetemes jellegű marógépen történd megmunkálás a hátrányokat tekintve nem sokban tér el az egy& ismert eljárástól 25 és megállapítható, hogy ezen eljárások összessége elmarad az átlagos egy& forgácsoló technológiák szintjétől. A találmány célja az előbbiekkel szemben olyan eljárás biztosítása, amellyel elvégezhető radiális kap- 30 csoló ékfogazat, főleg Hirth-fogazat egyetemes jellegű forgácsoló szerszámgépen, vagy célgépen szakaszos osztással történő megmunkálása, magas termelékenységgel és pontossággal, a szerszámgép részeinek csökkentett igénybevétele mellett. 35 A találmányi gondolat kifejtéséhez az alábbi két kiegészítő magyarázat szükséges. I. A radiális kapcsoló ékfogazattal kapcsolatos, a leírásban szereplő fogalmakat a 2. ábrái értelmezzük, ahol 40 2 - fogárokéi (fogfejéi) kúp csúcsa. A fogárokéikúp (fogfejélkúp) az a kúp, amelynek alkotói a fogárokáek (fogfejélek) képezik, 3 - fogfejéi, 45 4 — fogtőlekerekítés, 4a - fogtőlekerekítés határa, a fogtőlekerekítés és fogoldal találkozásának vonala, 5, Sa — fogár okélek, 6, 6a — ellentétes fogddalak, 50- fogároká hajlásszög. Az a-szöget a fogárokéi kúp csúcsán átmenő, a munkadarab tengelyére merőleges sík és a fogárokéi zárja be,- fogoldal hajlásszög. A ß szöget a fogárokélre és a munkadarab tengelyére fektetett sík záija be a 55 fogoldallal, a fogár ékéire merőleges síkban szemlélve, d — az ékfogazat belső átmérője, D — az ékfogazat külső átmérője, B - foghát szélessége az ékfogazat külső átmérőjénél, Z - az ékfogazat fogszáma, 60- két szomszédos fogfejéi, és fogáoká közötti szög, a fogáoká kúp csúcsán átmenő és a munkada-180* rab tengelyéé merőleges síkban széniévé, &------Z 65 II. A fogfelületképzéssel kapcsolatban hivatkozunk az ilyen tárgyú szakirodalomra (Fedotenok A. A. Kinematicseszkája sztruktura metallorezsusih sztankov. Masinosztroenije, Moszkva, 1970. 10-17 old.), mely szerint minden felület egy úgynevezett alkotóvonal mozgatásakor keletkezett nyom, mely alkotóvonalat az úgynevezett vezérvonalon mozgatják. Az alkotóvonal és a vezérvonal létrehozásához segédelemekre van szükség. A segédelemek lehetnek anyagi vonalak és/vagy anyagi pontok. Ha a segédelem anyagi vonal, akkor geometriai vonalat két módszerrel lehet képezni: — másolás módszerével, amikor a segédelemként szolgáló anyagi vonal alakja és hossza azonos a képzendő geometriai vonal alakjával és hosszával,- lefejtés módszeréül, amikor a segédelemként szolgáló anyagi vonal alakja és hossza azonos a képzendő geometriai vonal alakjával és hosszával. Ha a segédelem anyagi pont, akkor geometriai vonalat két módszerrel lehet képezni: — nyomvonal módszerével, amikor a képzendő geometriai vonal az anyagi pont mozgatásakor keletkezett nyom,- érintés módszerével, amikor a képzendő geometriai vonal olyan kiegészítő geometriai vonalak sokaságának érintője, amelyek az anyagi pont mozgatásakor keletkeztek. Az alkotóvonal és vezérvonal közül általánosságban bámelyik képezhető másolás, nyomvonal, lefejtés vagy érintés módszerével. Az ismert eljáásnál a fogáokprofil másolással előállított alkotó (mivel ez a kétoldalas szimmetrikus szögmaró profiljának mása), amelyet az érintés módszerével előállított vezérvonalon (mivel ez a kétoldalas szimmetrikus szögmaró egymás utáni helyzeteinek érintője) mozgatnak. Ez még mélyebb magyarázatát adja az ismert eljárás alacsony termelékenységének: az alkotó mozgatási sebessége (munkaelőtolás) alacsony, a rezérvonal (fogárokéi) hosszú. Ez ugyancsak mélyebb magyarázatot ad az ismert eljárás további, már említett hiányosságaira: a fogárokprofil hibáját és jelentős forgácsoló erőt a másolás módszerének, mint felületképzési módszernek alkalmazása okozza. Ezek alapján a kitűzött célhoz az alábbi feltételrendszerrel lehet eljutni:- a fogoldal úgy legyen, képezhető, hogy vezérvonala rövid legyen, — a felületképzés a másolás módszerének alkalmazása nélkül történjen. Ezt a feltételrendszert csak úgy lehet kielégítem, hogy a 3. ábra szerint két különböző fogárokban levő 6, 6a ellentétes fogoldalakat egy olyan 7 ferde körhenger palástrészeivel helyettesítünk, amely mindkét 6, 6a fogoldalt egy-egy 8, 8a egyenes mentén érinti, 9 alaplapja e két 6, 6a fogoldalhoz tartozó 5, 5a fogár akélek által meghatározott 10 síkba esik és a szerszám csúcsát, mint 11 felületképző anyagi pontot ezen a paláston egy vonalon, pl. a 12 csavar-2
