178557. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a gerinces állatok víz- és sóforgalma, savbázis egyensúlya, -elektrolit háztartása zavarainak kiegyenlítésére alkalmas készítmény előállítására
3 178357 4 i) Hatásmechanizmus: itatása nyomán a szervezetben végbemenő változások jól megfigyelhetők a mucoid enteritisben (enterotoxaemiában) beteg nyúlon. A választott nyúl — egészségesen, betegen — szívesen megissza és jelentős mennyiséget (10-30 ml-t) iszik egyszerre. így már az első napon 70-100 ml-t is elfogyaszt, s ez a mennyiség elégséges a következőkre: a) A gyomorban és a bélcsatornában a belső környezet megváltozik, és kórokozók szaporodására, vagy éppen a toxin-termelésre nincsenek tovább megfelelő feltételek. b) Az enyhén lúgos, híg oldat hatására a gyomorban, a vékonybélben, főképpen a vakbélben és a rémesében kedvező irányban változik a pH. Emellett a kevés cserzőanyag tartalom rögvest „megedzi” a nyálkahártya felületét, coagulációs hártyát képez, mintegy lezárva a hámhiányokat. c) Ezek eredményeképpen a széteső Escherichia coli baktériumokból felszabaduló endotoxin, enterotoxin, sem pedig a takarmány lebontásából származó toxikus anyagok nem szívódnak fel jelentős mennyiségben és gyorsan. d) A bekövetkező folyamatok viszont gyors változást hoznak a szervezetben. Akár kokcidiumok okozták a nyálkahártya sérüléseit, akár az Escherichia coli-, vagy egyéb baktériumok károsító hatása lazította fel a hámot és indította el az enteropathia mucinosa kórképét, abbamarad vagy lelassul a toxinok felszívódása. A szervezet időt nyer a védekezésre : A heterofil granulociták — savanyú foszfatáz tartalmukkal védekeznek, a lizozomákból a fagocitózis során kiszabaduló peroxidáz, lipáz, foszforiláz, hidroláz szabadul ki. Az enzimek részt vesznek az Escherichia coli baktériumok megsemmisítésében. Segítenek ebben a fagociták granulumaiban levő vasoaktiv és antibakteriális anyagok. A vérkeringésbe jutó Gram-negatív baktériumoktól származó endotoxin detoxíkálásában a máj RHS-sejtjei (Ravin, Fine 1960, 1962 Lemperie 1966.) ezenkívül a lymphoid rendszer sejtjei (Vetési 1972) főszerepet játszanak. Amint csökken a felszívódott endotoxin mennyisége, úgy fokozódik az RHS és a lymphoid rendszer aktivitása, ugyanis a kis mennyiségű endotoxin a szervezet detoxíkálásában szereplő sejtes elemek fontos élettani aktivátora. (Kováts 1967.) e) A bélcsőben az enterotoxin, az endotoxin képződése és felszívódása gyorsan csökken. Leáll a víz- és elektrolit beáramlás a bélcsőbe. Csökken és abbamarad a folyadékveszteség és nem alakul ki az exsicoosis, a keringési zavar, a szöveti hypoxia, s az acidózis a glykogénraktárak kiürülése, végül ezek eredményeképpen a shock. Ehelyett a nyúl közérzete órák alatt javulásnak indul, étvágya lesz. Ez után még 2 további napon ihatja a készítményt, s ezalatt a szervezet detoxikáló folyamatai jelentősen előrehaladnak. Ez a magyarázata annak, hogy a jó fejlettségű és légzőszervi vagy parazitás betegségben nem beteg növendék nyúl, amelyet egyébként 36 órán belül rendszerint elpusztít az enterotoxaemia, 2—3 nap alatt teljesen kilábal a betegségből. Védekező sejtrendszerének reakciókészsége ugyanis jobb, mint az elmaradt, vagy más bántalmakkal küszködd állaté. A találmány kidolgozását elősegítette az a megfigyelés, hogy erdeink és mezőink vadjai - a szarvas és a nyúl - egyes fák kérgét nagyon kedvelik. A szarvas »hántja" a kérget, mert metszőfogait bemélyeszti abba és felfelé húzza. Van olyan fa, amiből szalagokat tud felhúzni, s ha körbeér, el is pusztítja a fát. Legszívesebben a nyár, kőris és a fűz kérgét hántja télen és koratavasszal, amikor a fában a nedvkeringés megindul. Hánt akkor is, ha egyidejűleg elegendő az élelme. „Hántja” a döntött fák és a rönkfák kérgét. A kéreg „hántás” okát kétféleképpen indokolják: a) Szokás, amelyet egyik szarvas a másiktól „eltanul”. b) Táplálék hiánya, általában hiánybetegség különféle oka és mértáce, emésztőszervek zavarai. „Rágja” a kérget a nyúl is, valószínűleg hasonló okok miatt. Feltűnő, hogy az őz nem „hánt”. Igényét nagy „pákosztossággal” elégíti ki, és valószínűleg a hiányait, bántalmait is azzal kerüli el, hogy a rétek füvéből (a szénából is) különleges érzékkel és tehetséggel kiválasztja a neki legmegfelelőbbeket. Ez a folyamatos, gondos táplálkozás hozzájárul ahhoz, hogy nincs „szüksége” a „hántásra”. Az eljárás szerinti készítmény mennyiségi felhasználásánál a kísérletek kezdetén szerepet játszott az a megfigyelés, hogy a szarvas egyszerre 200-400 g kérget is elfogyaszt. A mezei nyúl kéregfogyasztása is meghaladja a napi 10-20 g mennyiséget. Az eljárás célja: készítmény előállítása hazai, természetes, olcsó, növényi anyagokból, amelyet a háziállatok maguktól szívesen és betegségükben is elfogyasztanak, és amely megvédi őket a különféle baktériumok és gombák egyes toxinjainak kártételétől. Az eljárás kidolgozását és alkalmazását az Escherichia coli, valamint a keveréktakarmányokban és az alomban található gombák toxinjai okozta entendis betegségek kórfejlődésének tanulmányozása tette lehetővé. Ösztönözték a találmány kidolgozását az alábbiak: a) a tömegesen, zártan tartott házinyúl, sertés és baromfi gyakran szenved a fenti ártalmak miatt. b) Az említett bántalmak háziállatoknál a takarmányok higiéniai hibái és emelkedett penész-száma miatt — gyakoriak, ezért aligha lehetséges az okozott károsodást folytonosan egy-egy állat életében akár több esetben — antibiotikummal vagy más hatékony gyógyszerrel leküzdeni. Felnőtt tenyészállatoknál esetenként egész sor antibiotikum hatástalan. c) Mikrobiológiai szempontból, emelkedett penész-szám miatt kifogásolt takarmányok cseréje nem mindig lehetséges idejében. d) A házinyúl mucoid enteritisének kóroktanában szerepet játszó Escherichia coli törzsek éppúgy, mint a sertés enterotoxaemiájában kórokozó Escherichia coli különféle szerotípusai ellen sikerrel alkal-5 10 15 2ü 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
