178529. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet Otto-motorok keverékképzésének tökéletesítésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 178529 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY é | Bejelentés napja: 1979. IV. 17. (EI-849) Nemzetközi osztályoz«: F 02 M 3/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. IX. 28. Megjelent: 1983. IV. 30. Feltalálók: ' Szabadalmas: Barka Lajos technikus 30%, Berta Gyula csoportvezető' 20%, Kolta Péter Mezőgazdasági Kombinát, villamosmérnök 20%, Koncz István gépészmérnök 30%, Pécs Baja Szerkezet Otto-motorok keverékképzésének tökéletesítésére 1 A találmány tárgya Otto-motorok keverékképzésének tökéletesítésére való szerkezet. Mint ismeretes, a tüzelőanyagok drágulása széles körű, parancsoló igényű takarékosságot ír elő. Ezzel egy időben a motorok fogyasztáscsökkentésére 5 irányuló erőfeszítések is mindinkább szélesednek. Ilyen irányú fejlesztés már korábban is folyt és sokféle megoldás született. Az 1 601 981 lajstromszámú NSzK-beli szabadalmi iratban pl. az üzemanyag beszívási zajának csökkentésére, illetve a 10 szívócsöveknél a rezonancia jelenségek következtében fellépő fogyasztásnövekedés kiküszöbölésére irányuló javaslatot írnak le. Ennél két, vagy több rezonanciakamrát Venturf-csővel kötöttek össze. Ezek a kamrák az üzemanyagnak a porlasztó 15 irányában haladó áramlási útja irányában sorba vannak kapcsolva és úgy vannak kialakítva, hogy az áramlás irányában vett első kamra rezonancta•frekvendája kisebb, mint a második kamráé. Továbbá, a 121 308 lajstromszámú magyar sza- 20 badalmi leírás olyan berendezést ír le, amely a beszívott levegő nyomásváltozása függvényében a benzin mennyiségi adagolását szabályozza. Ezt a karburátor szívótorkában levő depresszióváltozás függvényében egy differenciálmenibrán által 25 működtetett tűszeleppel oldják meg. • A fent ismert javaslatok közös hiányossága, hogy-. ëkskm&zémk mellett az újeiaanyagfelhas mától Â;K*\aaQ$or iMep Mjesiiménye ingadozik. fimtkiMiawvgria, bogy-a tonik egymássá anso- & nanciába kerülnek és a rezonancia következtében túlfogyasztás és teljesítménycsökkenés lép fel. Ismeretes továbbá, hogy a gazdaságosan eléghető tüzelőanyag mennyiségét a beszívott levegő mennyisége határozza meg. Ha a szívást korlátozzuk, nincs tökéletes porlasztás, mert esetenként még a cseppfolyós tüzelőanyag elpárologtatása is nehézségekbe ütközik. Ha tehát a motor gazdaságos üzemét helyezzük előtérbe, akkor olyan keverési arányra van szükség, mely levegőfelesleget tartalmaz. Ha ugyanis a szükségesnél nagyobb levegőmennyiséget szívunk be, a tüzelőanyag tökéletes elégetésére nagyobb a valószínűség. Ugyancsak ismeretes, hogy a szívócsőben kialakuló áramlást két tényező határozza meg: a motor fordulatszáma, valamint a ki- és beáramlás veszteségei, azaz a volumetrikus hatásfok. A töltéscsere-veszteséget jellemző volumetrikus hatásfok megállapításánál azonban általában elhanyagolják a beszívott gáz lengésviszonyait. A nem megfelelően kialakított szívócső és vezérlőrendszer így azután komoly keverékképzés zavarokat okozhat. A kísérletek szerint a szívócsőben jelentkező lengési jelenségek vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a szívószelep átömlési keresztmetszete az idő függvényében fokozatosan változik. A szívási ütem alatt nyomáshullámok keletkeznek, amelyek a szívócsövön végfaladnak. A gerjesztett hulámok *z> áramlási vaaonyok megváltoztatásakor rl«í>ab)''vagy teljesen visszaverődnek, és az egyes 178529
