178443. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anyagok oldószer nélküli bevonására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 178443 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1978. XII. 8. (BA—3733) B 32 B 7/00 Elsőbbsége: 1977. XII. 8. (P 27 54 603.8) Német Szövetségi Köztársaság B 32 B 27/40 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1981. IX. 28. HIVATAL Megjelent: 1983. XII. 31. Feltalálók : dr. Weber Karl-Arnold, vegyész, Leverkusen, Német Szövetségi Köztársaság, Walter Kurt, mérnök, Union, New Yersey, Prochaska Helmuth, mérnök, Warren, New Yersey, Amerikai Egyesült Államok Szabadalmas: Bayer AG, Leverkusen, Német Szövetségi Köztásaság és Mobay Chemical Corporation, Pittsburgh, Amerikai Egyesült Államok Eljárás anyagok oldószer nélküli bevonására 1 A találmány tárgya eljárás anyagok, különösen bőr, hasított bőr és textíliák oldószer nélküli bevonására. A találmány szerinti bevonás magas hőmérsékleten ol­vadó rétegből, alacsonyabb hőmérsékleten olvadó réteg­ből, és további közbenső habrétegből álló háromrétegű fólia segítségével történik. Bevonatok készítésére mind közvetlen, mind pedig közvetett (úgynevezett fordítós) bevonó eljárásokat al­kalmaznak. A közvetlen bevonó eljárás során a bevona­tot azonnal a végső hordozófelületre viszik fel, míg a közvetett eljárásnál a bevonat először egy védőfelületen helyezkedik el, és erről viszik át egy későbbi időpontban a végső hordozófelületre. A gyakorlatban védőfelület­ként papírt, szövetet vagy acélszalagot alkalmaznak. A bevonat felvitele például permetezéssel, bedörzsölés­­sel, öntéssel, kalanderezéssel, szórással stb. történhet. A gyakorlatban különösen az öntéssel és a bedörzsölés­­sel történő bevonatfelvitel fontos. A bevonatok egyszeri vagy többszöri felhordással ala­kíthatók ki. A bevonatot az alap egyszeri bevonásával hozzuk létre például akkor, ha a cél a vattafelület meg­keményítése, szőnyegekben a csomók megkeményítése, vagy könnyű, vízhatlan textíliák (esőkabátok) előállítá­sa. A bevonatok előállítása során azonban többnyire először egy iágyabb tapadóréteget viszünk fel az alap­felületre, amely réteg mintegy a kötő- illetve puífcrréteg szerepét tölti be az alapfelület és az általában kemé­nyebb, ellenállóbb második réteg, az úgynevezett fedő­réteg között. A fedő- és a kötőréteg sok esetben eltérő kémiai összetételű. Például a különféle poliuretánok 2 kombinációi, poliuretán és poliakrilát kombinációi, poliuretán és PVC kombinációi jönnek számításba erre a célra. Ha a bevonatot két vagy több rétegből alakítjuk ki, a 5 rétegek sorrendjének, a rétegvastagságoknak és a réte­gek kémiai összetételének megválasztásával a végtermék felhasználásának legjobban megfelelő tulajdonságokat biztosíthatjuk. Textíliák és bőrtermékek bevonására általában előny- 10 ben részesítik a poliuretánokat, mivel ezek az anyagok jelentős számú változatban állíthatók elő, és többnyire kedvező tulajdonságokkal rendelkeznek. Erre a célra például az úgynevezett kétkomponensű poliuretánokat alkalmazzák. Ezek reakcióképes rendszerek, amelyek 15 például izocianát-csoportokat tartalmazó előadduktból és alkalmas láncnövelőszerből (többnyire aromás di­­aminból) állnak. A két komponenst — oldószerrel hí­gítva — együttesen vagy külön-külön a bevonni kívánt alapra öntik vagy permetezik. Ilyen eljárást ismertet pél- 20 dául a 838 826 és 872 268 sz. német szövetségi köztársa­ságbeli szabadalmi leírás, az 1 023 449 és 1 240 656 sz. német szövetségi köztársaságbeli közzétételi irat, vala­mint az 1 570 524 sz. német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási irat. 25 Természetesen arra is lehetőség van, hogy a kétkom­ponensű poliuretánokat viszonylag nagymolekulájú, izo­­cianátokkal reakcióba lépő csoportokat tartalmazó elő­adduktból és kismolekulájú, izocianátokból készítsék el. Ilyen eljárást például a 2 221 756 sz. német szövetségi 30 köztársaságbeli közrebocsátási irat ismertet. 178443

Next

/
Thumbnails
Contents