178318. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy fajlagosfelületű aktívszén előállítására nyövényi eredetű alapanyagokból

3 178318 4 don végzett vízgőzös vagy inert gázos kezelés útján aktiválunk, akkor magas hozammal nagy fajlagos felületű aktívszenet kapunk. A folyékony közeg alkal­mazása következtében a találmány értelmében végzett karbonizálás az eddig ismert módszerekénél alacso­nyabb hőmérsékleten hajtható végre, ami nemcsak energiamegtakarítást jelent, hanem az illékonyabb komponensek megtartásával és azok szénné alakítá­sával az eljárás hozama is nő. Sőt, a folyékony közeg alkalmazása lehetővé teszi a kiindulási anyag és a karbonizálószer közötti tökéletes érintkezést. Ugyan­akkor a forráspontján alkalmazott folyékony közeg a növényi eredetű kiindulási anyagra extraháló hatású, és ezzel az extrakcióval párhuzamosan lezajló elsze­­nesedés eredményeképpen a növényi struktúrából adódóan olyan karbonizált szerkezet alakul ki, amely rendkívül kedvező feltételeket teremt az ezután végre­hajtott vízgőzös vagy inert gázos aktiválásnak. A fo­lyékony közeg legnagyobb része desztillálás útján visszanyerhető, az elszenesített anyagot pedig ismert módon aktiváljuk, amikor is olyan aktívszenet kapunk, amelynél a nagy fajlagos felület mellett az aktív póru­sokhoz képest az inaktívak mennyisége nem jelentős, ami szintén az alapanyag jellegének és a találmány értelmében végzett karbonizálásnak köszönhető. Az ak­tív és az inaktív pórusok kedvező aránya lehetővé teszi a találmány szerinti aktívszén jó hatásfoka regenerá­lását, vagyis azt, hogy adszorpciós képessége regenerá­lás után sem csökken jelentősen. A fentiek alapján a találmány tárgya eljárás legalább 1150 m2/g fajlagos felületű- aktívszén előállítására elő­zetesen hidrolizált növényi eredetű alapanyagokból, célszerűen furfurolgyártási hulladékanyagokból kar­bonizálás, majd az azt követő vízgőzös vagy inert gázos aktiválás útján. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a karbonizálást önmagában ismert kémiai karbonizálószer jelenlétében szuszpenzióban, folyékony közegként vizet és/vagy 50—250 °C forrás­pontú halogénezett szénhidrogént vagy alkoholt hasz­nálva a folyékony közeg forráspontján végezzük, és ha folyékony karbonizálószert használunk, akkor víz és szerves oldószer távollétében is dolgozhatunk. A találmány szerinti eljárásban folyékony közeg­ként előnyösen vizet, továbbá a szerves oldószerek közül a klórozott szénhidrogéneket és az alkanolokat használjuk. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként kiválóan hasznosíthatók olyan, adott esetben őrölt, de mindig hidrolizált mezőgazdasági hulladékok, amelyek hidrolizálás után szárazanyag-tartalmukra vonatkoz­tatva 35—45 súly% cellulózt, 30—40 súly% lignint, továbbá vízoldható szacharidokat és/vagy karbonsava­kat tartalmaznak. Ilyen típusú mezőgazdasági hulla­dékanyagokat ismertetnek a 170 517 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban. A találmány szerinti eljárásban használt önmagában ismert karbonizálószerek közül előnyösnek tartjuk a szulfonáló jellegű anyagokat, így az óleumot, a kén­savat vagy a kenőolajgyártás során képződő sav­gyantát, illetve ezek elegyeit. Karbonizálószerként használhatunk egyéb, e célra ismert vegyszereket, például cink-kloridot. E vegyszerek alkalmazása esetén folyékony közegként, illetve szuszpendálószerként cél­szerűen nagy fajsúlyú klórozott szénhidrogéneket hasz­nálunk. A találmány szerinti eljárásban felhasználható karbonizálószerekre, valamint a találmány értelmében végrehajtott karbonizálást követő, önmagában ismert vízgőzös vagy inert-gázos aktiválásra jó összefoglaló irodalmi publikációként nevezzük meg Smisek, M. és Cerny, S. „Active Carbon” című könyvét (a könyv 1970-ben az Elsevier Pub. Co., Amsterdam—London— New York Kiadó gondozásában jelent meg), vala­mint Baillent, Bratzler, Herbert és Vollmer „Aktive Kohle” című könyvét (a könyv 1953-ban a Fenke Verlag stuttgarti kiadó gondozásában jelent meg). Miként említettük, a találmány szerinti eljárásban dolgozhatunk víz és szerves oldószer nélkül abban az esetben, ha karbonizálószerként híg, óleumtartalmú savgyantát — amely folyékony konzisztenciájú — használunk. Ezért a savgyantát különösen előnyös kar­­bonizálószernek tartjuk. A találmány szerinti eljárást szokványos vegyipari berendezésekben, így keverővei ellátott zománcozott autoklávokban végrehajthatjuk, vagyis az eljárás foga­natosítása nem igényel különleges technológiai fel­­készültséget. A találmány szerinti eljárással granulálódott ter­méket kapunk, amely könnyen porlódik. Sajtolással hengeres, darabos aktívszén is előállítható, vagyis a találmány szerinti eljárás mind poralakú, mind darabos aktívszén előállítására alkalmas. A találmányt az alábbi kiviteli példákkal kívánjuk közelebbről megvilágítani. A termékként képződő aktívszén jellemzésére a példákban értékelési számot (rövidítve: É, amely egyenlő a hozam és a fajlagos felület szorzatával) használjuk, amely kifejezi 100 g alapanyagból előállítható fajlagos felület nagyságát. 1. példa 50 g 105 °C-on súlyállandóságig szárított furfurol­­korpát [amelyet kukoricacsutka, például a 164 886 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban ismerte­tett módszerrel vagy Korolkov I. I. „Perkoljacionnüj gidroliz rasztyityelnava szúrja” c. könyvében (megjelent a Lesznaja Promüslennoszty szovjet kiadó gondozá­sában 1968-ban) ismertetett eljárások valamelyikével végzett hidrolizálása útján kaptunk] 500 g széntetra­­kloridban szuszpendálunk. A szuszpenziót ezután a széntetraklorid forráspontjára melegítjük és hozzá­adagolunk 150 g óleumot. A reakcióelegyet 3 órán át visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk, majd az oldószert ledesztilláljuk, a visszamaradó szilárd anyagot vízzel semlegesre mossuk, szárítjuk, majd 900 °C-on vízgőzzel és széndioxiddal aktiváljuk. 20,3 s.%-os hozammal 1320 m2/g fajlagos felületű aktívszenet kapunk, azaz É=26,8- 103. 2. példa 50 g 105 °C-on súlyállandóságig szárított fűrészpor­­maradékhoz (amelyet az 1. példában említett valame­lyik módszer szerint hidrolizáltunk) 150 g hígfolyós kőolajipari savgyantát (sűrűsége 1,3—1,5 g/cm3, sza­bad savtartalma 30—70%, ásványolaj-tartalma 2—6%) adunk, majd a kapott keveréket 150 °C-on 2 órán át forgó autoklávban tartjuk. A kapott karbonizálódott masszát vízzel semlegesre mossuk, majd szárítjuk és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents