178247. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzolszulfonil-karbamid származékok előállítására

9 178247 10 is, mint az 1 és 2 számú vegyületek. Ezeknél a vegyüie­­teknél az ismert vegyületekhez képest az R1 szubszti­­tuens kémiai szerkezetében van eltérés. Farmakológiai szempontból lényegesen erősebb vércukorszint-csökken­­tő hatást fejtenek ki, mint a 2 419 198 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási irat szerinti vegyületek. Ebben a közrebocsátási iratban leírtak alap­ján nem volt várható, hogy az R1 szubsztituens megvál­toztatása révén olyan vegyületekhez jutunk, melyek az ismert vegyületekhez képest lényegesen erősebb hatá­súak. A találmány szerinti benzolszulfonil-karbamid-szár­­mazékokból vagy azok gyógyászati szempontból alkal­mas sóiból a Diabetes mellitus kezelésére célszerűen orá­lisan adagolható vércukorszint-csökkentő hatású ké­szítményeket készítünk. E célra vagy a szabad vegyüle­­teket vagy azok sóit használjuk, illetve a szabad vegyü­letekhez valamely sóképző anyagot alkalmazunk, pél­dául alkáliás szereket, mint alkálifém- vagy alkáliföld­­fémhidroxidokat, -karbonátokat vagy -hidrogénkarbo­nátokat. Gyógyászati készítményekként elsősorban tabletákat­­alkalmazunk, amelyek a találmány szerinti vegyületeken kívül még tartalmaznak szokásos hordozó- és segéd­anyagokat, például talkumot, keményítőt, tejcukrot, tragantot vagy magnéziumsztearátot. A gyógyszerkészítményt, amelynek hatóanyaga a találmány szerinti benzolszulfonil-karbamid-származék, például valamely tablettát vagy port, adalékanyagokkal célszerűen alkalmas adagolási formába hozzuk. Az ada­got úgy választjuk meg, hogy figyelembevesszük az al­kalmazott benzolszulfonil-karbamid-származék haté­konyságát és az elérni kívánt hatást. Az egységnyi adag előnyösen 1—100 mg, célszerűen 5—20 mg hatóanyagot tartalmaz, de alkalmazhatunk az említett határok alá és fölé eső értékeket is. Az adagokat adott esetben el­oszthatjuk több részre, vagy sokszorosát is alkalmaz­hatjuk. A Diabetes mellitus kezelésére alkalmazhatjuk a talál­mány szerinti benzolszulfonil-karbamid-származékokat egyedül vagy más orálisan adagolható antidiabetiku­­mokkal kombinálva is. A kombinációhoz nem csak vér­cukorszint-csökkentő szulfonil-karbamidokat használ­hatunk, hanem eltérő kémiai szerkezetű vegyületeket is, például biguanidokat, különösen a feniletil-biguanidot vagy a dimetil-biguanidot. Az alábbi példák azokat az eljárásokat mutatják be, amelyekkel előállíthatjuk a találmány szerinti benzol­­szulfonilkarbamid-származékokat. A példák azonban nem jelentenek semmiféle korlátozást. 1. példa N-[4-(2-/2-Butoxi-5-klór-nikotinsavamido/-etil)­-benzolszulfonil]-N'-ciklohexil-karbamid 6,1 g 4-(2-/2-butoxi-5-klór-nikotinsavamido/-etil)­­-benzolszulfonamidot [op.: 168—169 °C, előállítható 4-{2-aminoetil)-benzolszulfonamid és 2-butoxi-5-klór­­-mkotinsavklorid reakciójával] feloldunk 70 ml aceton í n^tr*umhidroxid-oldat elegyében. Az oldatot e ütjük 0 °C hőmérsékletre, majd hozzácsepegtetjük ’, * ciklohexilizocianát 5 ml acetonos oldatát. A reak­­cioelegyet 1 órán keresztül keverjük 0 °C hőmérsékleten és 4 órán keresztül szobahőmérsékleten, majd vízzel két­szeres térfogatra hígítjuk, szűrjük és híg ecetsav-oldattal savanyítjuk. A csapadékot feloldjuk híg ammónium­­hidroxid-oldatban és híg ecetsav-oldattal újból kicsap­juk, majd metanolból átkristályosítjuk. így kapjuk a cím szerinti terméket. Op.: 154—155 °C. Analóg módon állíthatjuk elő a következő vegyüle­teket : N-[4-(2-/2-butoxi-5-klór-nikotinsavamido/-etil)-benzol­szulfonil]-N'-metil-karbamid. Op.: 185—186 °C, metanolból átkristályosítva. N-[4-(2-/2-butoxi-5-klór-nikotinsavamido/-etil)-benzol­­szulfonil]-N'-benzil-karbamid. Op. : 156—159 °C, metanolból átkristályosítva. N-[4-(2-/2-butoxi-5-klór-nikotinsavamido/-etil)-benzol­­szulfonil]-N '-propil-karbamid. Op.: 126—128 °C, etilacetátból átkristályosítva. N-[4-(2-/2-butoxi-5-klór-nikotinsavamido/-etil)-benzol­­szulfonil]-N '-butil-karbamid. Op. : 161—163 °C, etilacetátból átkristályosítva. N-[4-(2-/2-butoxi-5-klór-nikotinsavamido/-etil)-benzol­­szulfonil]-N'-ciklooktil-karbamid. Op.: 130—132 °C, híg metanolból átkristályosítva. N-[4-(2-/2-butoxi-5-klór-nikotinsavamido/-etil)-benzol­­szulfonil-N'-(bicik!o[2,2,l]hept-2-il)-karbamid. Op.: 177—179 °C, híg izopropanolból átkristályosít­va. Analóg módon állíthatjuk elő 4-(2-/2-pentiloxi-5-klór­­-nikotinsavamido/-etil)-benzolszulfonamidból (op. : 170—171 °C) a következő vegyületeket: N-[4-(2-/2-pentiloxi-5-klór-nikotinsavamido/-etil)­­-benzolszulfonilJ-N'-metil-karbamid. Op.: 181—183 °C, etanolból átkristályosítva. N-[4-(2-/2-pentiloxi-5-klór-nikotinsavamido/-etil)­­-benzoIszulfonil]-N'-propil-karbamid. Op.: 150—151 °C, metanol-dioxánból átkristályosít­va. N-[4-(2-/2-pentiloxi-5-klór-nikotinsavamido/-etil)­-benzolszulfonil]-N'-etil-karbamid. Op.: 112—114 °C, etanolból átkristályosítva. N-[4-(2-/2-pentiloxi-5-klór-nikotinsavamido/-etil>­­-benzolszulfonil]-N'-ciklohexil-karbamid. Op.: 152—153 °C, etanolból átkristályosítva. N-[4-(2-/ 2-pentiloxi-5-klór-nikotinsa vamido/ -etil)­­-benzolszulfonil]-N'-(4-metilciklohexil)-karbamid. Op.: 155—156 °C, metanol-dioxánból átkristályosít­va. N-[4-(2-/2-pentiloxi-5-klór-nikotinsavamido/-etil)­-benzolszulfonil]-N'-butil-karbamid. Op.: 141—143 °C, etanolból átkristályosítva. N-[4-(2-/2-pentiloxi-5-klór-nikotinsavamido/-etil>­-benzolszulfonil]-N'-(4-etilciklohexil)-karbamid. Op.: 134—136 °C, etanolból átkristályosítva. Analóg módon állíthatjuk elő 4-(2-/2-propoxi-nikotin­­savamido/-etil)-benzolszulfonamidból (op.: 168— 169 °C) a következő vegyületeket: N-[4-(2-/2-propoxi-nikotinsavamido/-etil)-benzol­­szulfonil]-N'-ciklohexil-karbamid. Op.: 151—152 °C, metanolból átkristályosítva. N-[4-(2-/2-propoxi-nikotinsavamido/-etil)-benzol­­szulfonil]-N'-metil-karbamid. Op.: 200—201 °C, metanol-dimetilformamidból át­kristályosítva. Analóg módon állíthatjuk elő 4-(2-/2-propoxi-5-klór-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents