178206. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hurkolt áramlástechnikai körökből álló rendszer térfogatáram szempontjából való beszabályozására
3 178206 4 gyakorlatban. A rendszer építése, szerelése során ugyanis a tervező részéről előre nem látható — és így a számításainál figyelembe nem vehető — körülmények állnak elő, amelyek egy-egy csőszakaszban, egy-egy elzáró szervnél lényegesen megvál- 5 toztatják az áramlási viszonyokat. Ennek megfelelően az áramlási ellenállások ezeken a helyeken nagymértékben eltérnek a tervező által számított értékektől Ilyen körülmények folytán érthető, hogy az ismert módon való beszabályozás nem ered-iO ményezi a rendszer tényleges beszabályozottságát. Ezért a beszabályozást végző személyek a tényleges áramlási körülmények esetleges méréssel való meghatározása alapján a szabályozó szervek további — te-i hát a tervező által az illető szabályozó szervre meg-15 adott helyzettől eltérő — állításával kísérlik meg a beszabályozást folytatni. Ezek a műveletek azonban rendkívül sok bizonytalanságot jelentenek. A bevezetőben vázolt áramlástechnikai rendszereknél ugyanis egy-egy szabályozó szerv állítása után nem csak ab-20 ban a csővezeték-szakaszban változnak meg az áramlási viszonyok, amelyben az illető szabályozó szerv van, hanem az egész rendszerben más lesz az áramlás. Ilyen okok miatt nagyrészt próbálgatásnak nevezhető tevékenységgel folytatódik a beszabályozás, 25 és rendszerint megelégszenek azzal az állapottal, ami legfeljebb megközelíti az előírt beszabályozási állapotot. A találmány szerinti eljárás az ismert beszabályozó eljárások hiányosságait maradéktalanul kikü- 30 szöböli. A találmány elé kitűzött cél az volt, hogy tegye lehetővé kevesebb időráfordítással a lehető legpontosabb beszabályozást. A kitűzött célt a találmány révén azáltal lehet 35 elérni, hogy először a beszabályozni szándékolt rendszer alapállapotát ellenőrizzük, majd előre meghatározott sorrendben és mérés alapján állítunk be minden egyes szabályozó szervet olyan helyzetbe, amely helyzet az illető szabályozó szerven a beállítás 40 időpontjában átáramló térfogatáram ugyancsak előre meghatározott értékének felel meg. Ebből a rövid meghatározásból is látható, hogy a névleges térfogatáramok — vagyis a beszabályozás utáni állapotra meghatározott térfogatáramok — az 45 egyes szabályozó szerveknél a találmány szerinti eljárás foganatosításakor csak az utolsó szabályozó szerv beállítását követően állanak elő. A találmány szempontjából a rendszer alapiilla, pota alatt azt értjük, amikor a közeg áramlását biz- 50 tosító gép, - például szivattyú - a rendszer beszabályozatlan állapotának megfelelő állásban levő - gyakorlatilag nyitott helyzetű - szabályozó szervek esetén, az előírt közegmennyiséget keringteti a rendszerben időegység alatt. 55 A rendszer alapállapotának ellenőrzése, illetve beállítása a találmány szerinti eljárás megkezdését jelenti. Az alapállapot ellenőrzése azért szükséges, hogy megállapítsuk, van-e alapvető hiba a rendszerben, és hogy a gép teljesítménye megfelel-e a rend- 60 szer által képviselt ellenállásnak. Szükség esetén a gépet ki kell cseréim és egyes szabályozó szerveket a nyitott helyzetből el kell állítani a rendszer alapállapotának — és a rendszer kifogástalan működésének - érdekében. 65 Az alapállapot f11r»*",*-> és beállítása után előre meghatározott sorrendben történik a szabályozó szervek beállítása a beszabályozás érdekében. Ehhez a műveletsorhoz előre meghatározzuk azt a térfogatáramot egy-egy szabályozó szervre, amelynek a beállítás idején az illető szabályozó szerven kell átáramolnia. Ez a térfogatáram nem azonos a rendszer már beszabályozott állapota mellett ugyanezen a szabályozó szerven átfolyó térfogatárammal, vagyis a névleges térfogatárammal. Ahhoz, hogy az egyes szabályozó szerveket a beszabályozásnak megfelelő helyzetbe állítsuk, szükséges, hogy mérjük az illető szabályozó szervhez tartozó csőszakaszban a térfogatáramot. Ennek érdekében a beszabályozást szolgáló szabályozó szervekkel ellátott csőszakaszokba mérőegységeket kell beépíteni. A szabályozó szerv állítása addig történik, amíg az őt befogató csőszakaszban be nem áll az a térfogatáram, amit előre megállapítottunk ennek a szabályozó szervnek a beállítási pillanatához. Nyilvánvaló, hogy a szabályozás meghatározott sorában utolsóként szereplő szabályozó szervnek a beállítása után következik be a rendszer beszabályozott állapota, amely most már végérvényesnek tekinthető, és nincs szükség további műveletekre. A találmány szerinti eljárás lényegé tehát, hogy a rendszer szabályozó szerveinek nyitott állása mellett ellenőrizzük a gép által teljesített térfogatáramot és ennek'eredményétől függően szükség szerint egyes szabályozó szervek állításával és/vagy a szivattyú cseréjével beállítjuk a rendszer alapállapotát, ezt követően a szabályozó szervvel ellátott csőszakaszoknál, azok előre meghatározott sorrendjében, az egész rendszer beszabályozott állapotának megfelelően az illető csőszakaszra a beszabályozás időpontjára előre meghatározott, méréssel ellenőrzött térfogatáram alapján állítjuk be az illető csőszakaszba iktatott szabályozó szervet. A találmány szerinti eljárást közelebbről egy példa kapcsán ismertetjük. A példa egy fűtési rendszerre vonatkozik. A fűtési rendszer vonalas vázlatát a rajzmelléklet szemlélteti. A vázlaton feltüntetett fűtési rendszerben a közegáramlást az S szivattyú tartja fenn. A csővezetékek csomópontjait számokkal láttuk el, így egy-egy csőszakasz a végeinél levő számokkal egyértelműen meghatározott. Ennek megfelelően lehet beszélni pl. 26/2, 26/3, 17/32 csőszakaszokról, és így tovább. Az S szivattyú nyomócsonkjához kapcsolt 33/21 csőszakaszba az A szabályozó szerv van iktatva. Az ezen kívül szabályozó szervekkel ellátott csőszakaszokban vannak radiátorok. A szabályozó szervekkel ellátott csőszakaszokban a rajzon nem ábrázolt mérőegységek is szerepelnek. A példa esetében a fűtőtestekkel ellátott csőszakaszok beszabályozásához megállapított sorrendben vannak feltüntetve. így elsőként a 26/2 csőszakaszba iktatott szabályozó szervet kell beállítani, ezután a 26/3, majd a 31/4 csőszakaszba iktatott szabályozó szervet és így tovább. Legutoljára pedig a 17/32 csőszakaszba iktatott szabályozó szerv beállítására kerül sor és ezzel az egész rendszer beszabályozott állapotba jut majd. 2
