178206. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hurkolt áramlástechnikai körökből álló rendszer térfogatáram szempontjából való beszabályozására
5 178206 6 A beszabályozáshoz előre tudni kell a rendszer alapállapotában — lényegében a szabályozó szervek teljesen nyitott helyzete melletti állapotában - a fűtőtestekkel ellátott csőszakaszok térfogat ár am át, a beszabályozott állapotnak megfelelő — vagyis a 5 névleges — térfogatáramokat, továbbá az egyes csőszakaszokra a beszabályozás pillanatára meghatározott, de természetesen a beszabályozott állapotnak megfelelően előre meghatározott térfogatáramokat. Ez utóbbi térfogatáramokat nevezzük beállító térfo-10 gatáramoknak. Mindezeken túl ismerni kell az ellenállási értékeket az egyes csőszakaszokra, illetve az egész rendszene, továbbá ismerni kell a szivattyú adatait, karakterisztikáját. A vázolt adatok nagy részét a tervező szolgáltatni tudja, a hiányzókat a 15 beszabályozáshoz külön kell meghatározni. A vázolt előzmények és adatmeghatározások után a beszabályozás folyamata a következőképpen zajlik le. A rendszerben levő mindegyik szabályozó szervet 20 teljesen nyitott helyzetbe állítjuk, majd megindítjuk az S szivattyút. Ezután megmérjük az S szivattyú által időegység alatt szállított vízmennyiséget, vagyis meghatározzuk a 33/21 csőszakaszban a térfogatáramot. Ha meghatározzuk az 1 és 33 csomópontok 25 közötti nyomáskülönbséget, akkor — a csőátmérők ismeretében — kitűnik, hogy a rendszernek megfelelő-e az S szivattyú. Az említett térfogatárammal és az össz-nyomáskülönbséggel meghatározott jelleggörbe-pontnak ugyanis rajta kell lennie az S szivattyú 30 jelleggörbéjén. A mérési eredményeket összehasonlítva a tervezési értékkel kitűnik, hogy van-e a tervezés vagy a kivitelezés során elkövetett hiba a rendszerben. Ha az S szivattyú megfelelő, de a rendszerbe az előre meghatározottnál nagyobb térfogatáram jut, 35 akkor az A szabályozó szerv állítása révén beállítjuk a kívánt térfogatáramot. Ha pedig az S szivattyú nem megfelelő a rendszerhez, akkor kicseréljük azt. Megfelelő S szivattyú és térfogatáram esetén van a rendszer alapállapotban. 40 Az alapállapot beállítása után kezdjük el a többi szabályozó szerv állítását és ezzel folytatjuk a rendszer beszabályozását. Mint korábban utaltunk rá, az előre meghatározott beállítási sorrend mellett a példánál a 26/2 csőszakaszban kell a beállítást első- 45 ként elvégezni. Arra is utaltunk korábban, hogy mindegyik csőszakaszra előre meghatároztuk a beállító térfogatáramot, vagyis azt a térfogatáramot, amelynek a beállítás időpontjában kell az éppen beállítás alatt levő csőszakaszban lennie. Most tehát 50 a 26/2 csőszakaszban levő mérőegység segítségével mérjük az e csőszakaszban folyó közeg térfogatáramát és az ebbe a csőszakaszba iktatóit szabályozó szervet addig állítjuk el, amíg a térfogatáram az erre a csőszakaszra előre meghatározott beállító térfogat- 55 áram lesz. Ez a térfogatáram nem azonos a rendszer beszabályozott állapotában erre a csőszakaszra esc térfogatárammal — a névleges térfogatárammal — hiszen most a beszabályozás pillanatában mindegyik másik szabályozó szerv nyitott helyzetben van. En- 60 nsk megfelelően kisebb a beállító térfogatáram a névleges térfogatáramnál. Ezután a beállítási sorrend következő csőszakaszának a beállítását végezzük el. A példánál a következő csőszakasz a 26/3 csőszakasz. Ennél megint az 65 erre a csőszakaszra előre meghatározott beállítási térfogatáramot biztosítjuk azáltal, hogy mérjük a csőszakaszba iktatott mérőeszköz segítségével az átfolyó víz térfogatáramát, és a szabályozó szervet addig állíljuk el, amíg olyan helyzetbe kerül, amely az előírt térfogatáramot biztosítja. Megegyezzük, hogy a másodikként beállított csőszakasz beállítása idején már megváltozik az elsőként állított 26/2 csőszakaszban a térfogatáram az ahhoz tartozó beállítási értékhez képest. A szabályozó szervekkel az egyes csőszakaszok beállítását a leírtaknak megfelelően folytatjuk tovább, majd ha az utolsóként beállított 17/32 csőszakaszban is az előre meghatározott beállítási térfogatáram áll elő, akkor a rendszer beszabályozott állapotba kerül, vagyis az utolsó csőszakasz beállítási térfogatárama egyben az erre a csőszakaszra érvényes névleges térfogatárammal azonos. Célszerű az egyes beállításra kerülő csőszakaszokra előre meghatározni azt a térfogatáramot is, amelynek a beállítás megkezdése előtt akkor kell fennállnia, amikor az illető csőszakaszt a beállítási sorban megelőző csőszakaszokban már beállítottak a szabályozó szervek, míg a beállítási sorban későbbi csőszakaszokba iktatott szabályozó szervek pedig nyitottak. Ilyen adatok birtokában ugyanis mindegyik csőszakasz beállítása előtt ellenőrizhető, hogy abban a csőszakaszban van-e valami rendellenesség. Előfordulhat, hogy pl. a rendszer alapállapota a korábban említett ellenőrzés során rendben levőnek tűnik, de ez nem jelenti azt, hogy mindegyik csőszakasz rendben van. Feltehető ugyanis, hogy a rendszerben levő hibák úgy összegeződnek, hogy az eredő térfogatáram nem változik. Szükséges megjegyezni, hogy a szabályozó szervekkel ellátott csőszakaszokba iktatott mérőegységek önmagukban ismert bármilyen mérőeszközök lehetnek, amelyek segítségével lefolytatott mérés lehetővé teszi a rendszer állandóinak figyelembevételével — pl. csőátmérőt ismerve — a térfogatáram meghatározását. Az egyszerűség kedvéért beszéltünk arról, hogy a térfogatáramot méijük, holott közvetlenül nem mindig ennek mérése történik. A találmány szerinti eljárás alkalmazása mellett — mint a példa ismertetéséből is kitűnik — nincs szükség próbálgatásokra. Egyszerűen és határozottan, rövid idő alatt biztosítható a rendszer beszabályozása. A javasolt eljárás egyik lényeges előnye, hogy beszabályozási időmegtakarítást jelent. Fűtési rendszer esetében energiagazdasági előnyt és kifejezett energiamegtakarítást eredményez. Sok esetben egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a berendezést, amennyiben elhagyhatók a kettősbeállítású szabályozó szelepek, s azok helyett egyszerű szabályozó szelepek alkalmazhatók. Mindezen előnyökön túl ez az eljárás lehetővé teszi a tervezés és a kivitelezés ellenőrzését is, a beszabályozási tevékenység keretében. Szabadalmi igénypont: Eljárás folyadékot vagy gázt szállító csővezetékkel és e közeg áramlását biztosító géppel rendelkező, hurkolt áramlástechnikai körökből álló rendszer 3
