178206. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hurkolt áramlástechnikai körökből álló rendszer térfogatáram szempontjából való beszabályozására
178206 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. XI. 30. (CO—374) Nemzetközi osztályozás: F 17 D 3/18, F 24 D 3/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. IX. 28. Megjelent: 1983. II. 28. Feltalálók: Szabadalmas: dr. Vájná Zoltán okleveles gépészmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, Csőszerelőipari Vállalat, Talpag József okleveles gépészmérnök, Csohány Kálmán okleveles gépészmérnök, Budapest Budapest Eljárás hurkolt áramlástechnikai körökből álló rendszer térfogatáram szempontjából való beszabályozására 1 A találmány tárgya folyadékot vagy gázt szállító csővezetékkel és e közeg áramlását biztosító géppel rendelkező, hurkolt áramlástechnikai körökből álló rendszer térfogatáram szempontjából való beszabályozására szolgáló eljárás. A találmány szerinti eljá- 5 ás elsősorban a fűtéstechnikában használható előnyösen. de alkalmazása a légtechnika, valamint a |áz-, és vízellátás területén is igen jelentős előnyökkel jár. A javasolt eljárás nem csak lakóépületekkel Kapcsolatos rendszerek beszabályozásánál foganato- 10 iíható, hanem technológiai berendezésekhez tartozó rendszerek esetében is. Tekintettel arra, hogy a találmány tárgyát várhatóan főleg a fűtéstechnika területén alkalmazzák, ezért a fűtéstechnika szem előtt tartásával ismertetjük a megoldást. Nem jelent azon- 15 ban nehézséget szakember számára az ismertetés alapján más műszaki területen is hasznosítani a találmányt. Ismeretes, hogy az áramlástechnikai rendszereknél általában kötött a rendszer egyes csőszakaszaira 20 megállapított tömegáram, illetve térfogatáram. A fűtéstechnikában — tekintettel arra, hogy a hőhordozó közeg víz — térfogatáramról célszerű beszélni. Erre tekintettel a későbbiekben a térfogatáram fogalmát használjuk, ha időegység alatt áthaladó kö- 25 zegmennyiségre akarunk utalni. Egyébként a tömegáram és a térfogatálam közötti összefüggés egy-egy közeg esetére szakértő előtt ismert. Ismeretes az is, hogy áramlástechnikai rendszerekben a térfogatáram szabályozása a rendszer csőveze- 30 2 tékeibe iktatott különféle szerkezeti felépítésű szabályozó-szervekkel történik. Kiterjedt rendszereknél, mint amilyen például egy korszerű, úgynevezett egycsöves fűtési rendszer, a térfogatáram szempontjából való beszabályozás igen bonyolult feladatot jelent és nyugodtan állítható, hogy az ismert módszerek segítségével gazdasági szempontból még tűrhető időráfordítással nem lehet kielégítő beszabályozást biztosítani. Ha pedig a rendszer beszabályozása nem megfelelő, abból igen tetemes károk származnak. Talán elegendő, ha ezúttal arra utalunk, hogy egy-egy lakás túlfűtött lesz, aminek megszüntetésére a meleg levegő egy részét a szabadba engedik. Más lakások pedig nem kapják meg a jó közérzethez szükséges hőmennyiséget, ezért a hiányzó hőt pótfűtés — rendszerint villamos pótfűtés — révén biztosítják maguknak e lakások lakói. Mindenképpen gazdasági kár keletkezik az energiahordozók nem megfelelő elosztása, felhasználása folytán. Maga a beszabályozási munka is jelentős költséget igényel, tekintettel arra, hogy több szakember hosszantartó tevékenységét igényli. Az ismert beszabályozási módszerek esetében a tervező által, a beszabályozott rendszer állapotának megfelelően, megadott jelzésekre állítják az egyes szabályozó szerveket. Az ilyen beszabályozás csak akkor eredményezi a rendszer mindegyik részében a szükséges térfogatáramot, ha a tervező által alapul vett körülmények uralkodnak a rendszer minden helyén. Ez az ideális eset azonban nem fordul elő a 178206
