178134. lajstromszámú szabadalom • Iramvezérlő berendzés , célszerűen ciklikus szerkezetű sportágak versenyzőinek irányítására

3 178134 4 versenyzők személyi vevőkészüléke mindenkor csak a saját csatornájának jeleit vegye. Egy másik igen szellemes vezérlési módezer ab­ban áll, hogy pl. az úszópálya mentén jelzőeszkö­zöket (pl. lámpákat) rendeznek el és az edző által előírt ütemnek megfelelően kigyulladnak minden­kor azok az izzók, melyek a haladás ütemét köz­vetlenül a versenyző előtt fekvő pályaszakaszon részére előírják. Ezeknek az eszközöknek az alkalmazásával sike­rült az edzés hatékonyságát fokozni, mégis a haté­konyság csak korlátozott mértékben növekedett. A fényvezérlésnél kétségtelenül előnyös volt, hogy vi­szonylag kis figyelemeltereléssel sikerült informá­ciót közölni az úszóval, mely a megjelenés formá­jával ösztönösen is az előírt ütemet szuggerálta, mégis bizonyos mértékben el kellett az észleléshez venni a versenyző figyelmét. Ugyanakkor az úszó szervezetének tényleges reakciója nem mindig bizo­nyult optimálisnak, amikor az úszó szervezetének állapotára vonatkozó, csak utólag kiértékelhető adatokat egybevetették az előírt ütemmel és a tényleges eredménnyel A találmány alapja az a felismerés, hogy az említett és más rendelkezésre álló műszaki eszkö­zök alkalmas kombinálásával kialakítható olyan ve­zérlési mechanizmus, mely - műszaki nyelven ki­fejezve - az eddig alkalmazott nyílthurkú vezérlés helyébe az edző és a sportoló közötti kapcsolatban is lehetővé teszi a zárthurkú szabályozó lánc létre­hozását Az ismert módon végrehajtott vezérlésnél egy központi adóberendezés sugárzott vezérlési in­formációkat - vagy vezetékesen közölte azokat, pl. a kigyújtandó lámpasorral - és a versenyző közvetlenül (szemmel) vagy műszeresen (vevővel) érzékelte a kapott utasításokat Ha a sportoló testén elrendezett személyi vevőkészülék helyett személyi adó-vevő berendezést alkalmazunk és a központi adóállomás helyett központi adó-vevő be­rendezést alkalmazunk, akkor a technika jelenlegi állása mellett mód van olyan összetett berendezés kialakítására, amely időazonos üzemmódban feldol­gozza a sportoló állapotára vonatkozó információ­kat, s azok figyelembevételével korrigálja az edzés­tervben meghatározott programot, miáltal a spor­toló mindenkor a pillanatnyi helyzethez képest optimális ütemmódosításra kap instrukciót. Egy ilyen berendezés segítségével ugyanakkor kombinál­ható az utasításközvetítés módja is, ami lehetővé teszi, hogy a sportoló mindenkor a pillanatnyi testhelyzetben és figyelem irány mellett biztosan megkapja a szükséges ütemutasításokat A központi adó-vevőberendezés egyrészt kisugározhatja az uta­sítást, s a sportoló testén levő személyi adó-vevő berendezés egyidejűleg többféle inger útján is közvetítheti azt a testtel (akusztikus, tapintásos, csont érzékeléses, elektromotor ikus inger stb.), másrészt a központi adó-vevő berendezésre akár vezetékesen akár ugyancsak vezeték nélküli hírösszeköttetés útján csatlakozhat a pálya mentén elrendezett fényjelző berendezés vezérlőegysége is. Ebben az esetben tehát a sportoló optikai, tapintásos, akusztikus stb. úton egyazon ingert érzékeli, s az különös figyelemelvonás nélkül is rányomja bélyegét a sportoló további mozdulatai-Lényegében tehát a találmány szerinti vezérlést a zárthurkú szabályozó lánc kialakítása jellemzi. Ennek megfelelően találmányunk alapvetően abban van, hogy a személyi vevőkészülék személyi adó­­-vevő berendezés részét alkotja, mely berendezés adókészülékének modulálójel bemenetére közvet­lenül vagy közvetve a sportoló testén elhelyezhető egy vagy több érzékelő szerv jelkimenete csatla­kozik és a központi adóberendezés központi adó­­-vevő berendezés részét alkotja, mely berendezés vevőkészülékének kimenete jelfeldolgozó berendezés jelbemenetére, s adókészülékének modulálójel be­meneté a jelfeldolgozó berendezés jelkimenetére csatlakozik. Általában az ilyen jelfeldolgozó beren­dezés rendelkezik a vevőkészülék kimenetére csatla­kozó kiértékelő egységgel, alapjelbemenetre csatla­kozó programadó egységgel és különbségiképző egy­séggel, melynek egy-egy bemenetére csatlakozik a programadó egység, illetve a jelkiértékelő egység egy kimenete, míg a különbségképző egység kime­nete - közvetlenül vagy közvetve ~ az adóké­szülék modulálójel bemenetére csatlakozik. Közvet­lenül csatlakozik arra, ha a különbségképző egység kimenő jele már közvetlenül reprezentálja a spor­toló számára közvetítendő ütemet, közvetve csatla­kozik, ha közbeiktatott illesztő egységben a különbségképző egység kimenő jelét még át kell alakítani a sportoló által közvetlenül érzékelhető jelalakra. Előnyösen a berendezés rendelkezik a pálya mentén elrendezett elemi kijelző készülékek (pl. lámpák) seregével kialakított kijelző egységgel, mely kijelző egység vezetékes vagy vezeték nélküli hírösszeköttetés útján csatlakozik a központi adó­­-vevő berendezés megfelelő kimenetére. A személyi vevőkészüléknek célszerűen van akusztikus és/vagy tapintásos és/vagy elektromoto­­rikus ingert keltő jeladója. A személyi adó-vevő berendezés tartalmazhat telepet, akkumulátort vagy a központi adókészülék által kisugárzott energiáról táplált tápegységet. Találmányunkat részletesebben ábrák kapcsán és egy példakénti kiviteli alakhoz kapcsolódva magya­rázzuk. Az 1. ábra a megvalósítani kívánt hatásmecha­nizmust, a 2. ábra a példakénti kiviteli tömbváz­­iatát mutatja. A berendezésnek az 1. ábrán nem mutatott kezelőpultján az edző előzetes kiértékelés és terve­zés alapján beállítja a versenyszám lefutásának ter­vezett időmenetét, mint A alapjelet. A kezdő idő­pontban a sportoló személyi adó-vevő készülékéről a haladási F folyamatra vonatkozóan még nem érkezik információ a központi állomás vevőkészü­lékére, s így a K különbségképző egységre is csak az egyik bemeneten érkezik az A alapjel, míg a K különbségképző egység másik bemenetére még csak a T = 0 tényjel érkezik, így az eredetileg tervezett ütem jut A-T ( = A-O) beavatkozó jelként a ver­senyző személyi vevőkészülékére. Ezután azonban a versenyző testén elrendezett érzékelők értékes jelet szolgáltatnak, s ezek a jelek V vezetőjelként érkez­nek a J jelfeldolgozó berendezésre, majd az ennek megfelelő T tényjel a K különbségképző egység másik bemenetére. Ekkor már az A—T beavatkozó 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents