178134. lajstromszámú szabadalom • Iramvezérlő berendzés , célszerűen ciklikus szerkezetű sportágak versenyzőinek irányítására
5 178134 6 jel nem lesz feltételenül A—0 értékű, sőt általában nem lesz az és az így kialakított A-T beavatkozó jel jut a központi állomás adókészülékéről mindazon helyekre, ahol befolyásoló ingereket keltünk, tehát elsősorban a versenyző testén elhelyezett személyi vevőkészülékre, mely a versenyző különböző érzékszerveire ható ingereket kelt, s esetleg a pálya mentén elrendezett lámpasor vezérlőegységére is, mely a mindenkor a helyes ütem kifejezésére alkalmas sorrendben gyújtja ki a lámpákat. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen mechanizmus kialakítása esetén a versenyzőhöz közvetített hang- és fényjelek a táv megtételéhez szükséges mindenkori haladási sebességnek megfelelően programozhatok. A versenyzőn elhelyezett, különböző hullámsávokban dolgozó miniatűr adókészüléktől érkező jelek alapján pl. mindenképpen ellenőrizzük a tényleges haladási sebességet a tervezetthez képest, annak négyzetes középértéke alapján az energiatartalékot s a versenyző pillanatnyi adaptációs készségét A pulzusszám terhelés alatti változásának dinamikája és a haladási sebesség között feltételezett, de nem bizonyított együttmozgás van. Ennek az összefüggésnek a meghatározása alapján esetleg lényegesen módosul az edzésterhelési eljárás, a terhelés dinamikája. Lehetőség nyílik a haladási sebesség verbális szabályozására, a felvett iram megerősítésére vagy változtatására. Nyilvánvaló, hogy a személyi vevőkészülék elektroakusztikai átalakítója nemcsak ütempulzusok továbbítására ad lehetőséget, hanem szükség esetén szöveges instrukciók is adhatók, bár az is kézenfekvő, hogy az ütemimpurzusok önmagukban úgy befolyásolják az erősen leterhelt versenyzőt, hogy alapvetően nem zavarják meg, míg a szöveges instrukciók esetleg az éppen fennálló folyamatot megzavarják. Ezért ez a kétféle beavatkozás - bár ugyanazon műszaki eszközön át történik - edzéstechnikailag más-más beavatkozó intézkedésnek tekinthető. A 2. ábrán mutatjuk egy példakénti kiviteli alak központi adó-vevő berendezéséből az N-csatornás (N pl. tíz) 20 vevőkészülék egyik 200 vevőcsatornáját és az N-csatornás 10 adókészülék egyik 100 adócsatornáját, továbbya sportoló testén elrendezhető személyi adó-vevő berendezés személyi 300 vevőkészülékét és személyi 400 adókészülékét tömb vázlat ban. A központi adó-vevő berendezés 10 adókészülékéről az antennára a berendezés valamennyi üzemben levő csatornájáról kiadott — utasításokat hordozó — jelek halmaza jut, ezt a jelhalmazt az antenna kisugározza, s az így eljut valamennyi személyi 300 vevőkészülék antennabemenetére, ahonnan az adott személynek szóló jel kiválasztása a híradástechnika bármely szokásos szelektálási módszerével történhet. Hasonlóképpen mindegyik személyi 400 adókészülék az adott sportolóra vonatkozó információkat tartalmazó jelet sugároz ki és a központi 20 vevőkészülék antennája a különböző személyi 400 adókészülékek által egyidejűleg kisugárzott teljes jelhalmazt veszi, mely jelhalmazból mindegyik 200 vevőcsatorna ugyancsak ismert szelektálási módszerrel kiválasztja az adott csatornának szánt jelet. Ebből következik a teljes rendszert alkotó különböző részek alapvető felépítése. A személyi 300 vevőkészülék tartalmaz láncba kapcsolt szelektor 301 egységet, dekódoló 302 egységet, erősítő 303 egységet és jeladó 304 egységet. A személyi 400 adókészülék tartalmaz láncba kapcsolt oszcillátor 401 egységet, modulátor 402 egységet és végerősítő 404 egységet és a modulátor 402 egység modulálójel bemeneté(i)re csatlakoznak a sportoló testén elhelyezett mérőérzékelő szervek kimenetei, akár közvetlenül, akár jelegyesítő fokozaton át, ezért a modulálójel bemenetre csatlakozó mérőérzékelőket összevontan mérő 403 egységként jelöltük. A személyi adó-ve vő berendezés fent felsorolt különböző egységeinek konkrét kialakítását a technika állása alapján szakember elvégezheti, ha a rendszer itt leírt felépítését és az alábbiakban leírandó működésmódját az itt adott részletességgel ismeri. A központi adó-vevő berendezés mindegyik 200 vevőcsatornája tartalmaz láncba kapcsolt szelektor 201 egységet, dekódoló 202 egységet és jelfeldolgozó 204 egységet A szelektor 201 egység egy kimenete tehát a dekódoló 202 egység bemenetére csatlakozik, egy további kimenete azonban közvetlenül csatlakozik a jelfeldolgozó 204 egységre. A dekódoló 202 egység egy kimenete első regisztráló 203 egység bemenetére csatlakozik, a jelfeldolgozó 204 egység egy kimenete második regisztráló 205 egység bemenetére csatlakozik. Természetesen a korszerű adatfeldolgozó technikából ismert módon az első regisztráló 203 egységet és a második regisztráló 205 egységet nem szükséges különálló szerkezeti egységekként kialakítani, ezek lehetnek egyetlen jeltároló készülék különböző mezői, rendszertechnikaüag azonban ez akkor is úgy tekinthető, mintha két független regisztráló 203, illetve 205 egységet alakítottunk volna ki. A jelfeldolgozó 204 egység további kimenete alkolja a 200 vevőcsatorna kimenetét. A központi adó-vevő berendezés 10 adókészüléke csatornánként tartalmaz egy-egy programadó 101 egységet és egy-egy különbségképző 102 egységet. A programadó 101 egység 101a bemenete közvetlenül vagy közvetve az ábrán nem mutatott csatorna kezelőszervre csatlakozik 101b kimenete pedig a különbségképő 102 egység egyik 102a bemenetére. A különbségképző 102 egység másik 102b bemenetére a 200 vevőcsatorna kimenete csatlakozik. A 10 adókészülék tartalmaz legalább egy kódoló 103 egységet és legalább egy végerősítő 104 egységet. Ha csak egyet tartalmaz, akkor a közös kódoló 103 egység bemenetére az egyes 100 adócsatornák különbségképző 102 egységeinek 102c kimenetei valamilyen multiplexáló szerven át csatlakoznak. Természetesen kialakítható valamennyi 100 adócsatorna külön kódoló, illetve végerősítő 103 és 104 egységekkel (ahogyan azt az ábra mutatja jobb áttekinthetőség kedvéért), de ez általában nem célszerű. Az is elképzelhető, hogy a kódoló 103 egységeket 100 adóm tornánként alakítjuk ki, s valamennyi 100 adócsatorna már kódolt jeleit közös végerősítő 104 egység bemenetére adjuk. Mindenképpen a működésmód alapvetően 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
