178037. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hibafelismerésre és javítási munkálatok végzésére atomreaktor belsejében
178037 4 mas nyílások, valamint búvónyilások vannak kialakítva csavarvonal alakú elrendezésben. A szállítótartály belsejében két kezelő személy elhelyezésére alkalmas függőállás mozgatható, amelynek segítségével a kezelő személyek az ablakon át átvizsgálhatják a reaktor belső felületének egyes szakaszait. A függőállás függőleges mozgatásával és a szállítótartály hossztengely körüli forgatásával a kezelő személyek az ablakok és a búvónyilások segítségével gyakorlatilag szabadon hozzáférhetnek a reaktorakna belső felületének hengeres részéhez. Ez a készülék az elsőként említett berendezés sok hátrányát kiküszöböli, így a vizsgálat és a javítás a reaktorakna elárasztása nélkül végrehajtható, ami feleslegessé teszi búvárok és a számukra szükséges felszerelés alkalmazását. A helyreállításhoz többféle készülék alkalmazható, mivel nem szükséges ezek hermetikus kialakítása, és az olyan javítási munkálatokat, mint a hegesztés, forgácsolás könnyebb elvégezni, és lehetőség van a reaktor belső felületének roncsolásmentes anyagvizsgálati eljárással történő vizsgálatára. A fent említett készülék is rendelkezik azonban hátrányokkal, mint- a kezelő személyek nem megfelelő biológiai védelme a reaktor belső felületén végzett javítások folyamán, mivel ezek a személyek kénytelenek a javítási zónában a reaktorakna felületének közvetlen közelében tartózkodni, — a reaktorakna alján holt zónák vannak, amelyeket a kezelő személy a készülék búvónyílásain át nem érhet el. Ezenkívül az említett berendezésnek más hátrányai is vannak, így pl. a készülék nagy súlya, és a reaktor valamennyi fala mentén elhelyezett biológiai árnyékolás nagy térfogata miatt. A készülék igen nagyméretű és nehezen szállítható. Hátrányos az is, hogy a kezelő személyek a függőállványról csak kényelmetlenül tudnak dolgozni, ugyanis a függőállvány kötelekre van felfüggesztve és a megfigyelés, illetve a javítás folyamán az egy'k búvónyílástól a másikig tolódik el. A javításhoz használt gépek működésének biztosításához csatlakoztatni kell az összes összekötővezetéket, így például sűrített levegőt, villamos energiát, vizet, gőzt szállító vezetékeket. A függőállvány a reaktorakna belső felületén levő valamilyen hiba kijavítása folyamán nincs mereven rögzítve, és a kezelő személyeknek úgy kell dolgozniuk, hogy biztonsági övvel a biztosító kötélhez rögzítik magukat. Ez sok kényelmetlenséget okoz a munkát végzőknek, és meghosszabbítja a javítás időtartamát, és a sugárzási térben való tartózkodás idejét. Ismeretes olyan berendezés is hibafelismeréshez és javítási munkálatok elvégzéséhez a reaktorakna belsejében és a reaktorakna belsejében elhelyezkedő készülékeken, rádió aktív sugárzás mellett, amely berendezés két fokozatból áll, amelyek közül az első a reaktorakna belsejében való rögzítésre szolgáló készülékekkel rendelkezik, és a második egy kabin, amely hossztengelye körül forgathatóan van elhelyezve az első fokozatra vonatkoztatva, és az első fokozattal mechanikusan össze van kötve, továbbá a reaktorakna falazatának, valamint a reaktorakna belsejében elhelyezkedő berendezések vizsgálatára szolgáló nyílásai, a reaktorakna belsejében, illetve a reaktorakna belsejében elhelyezkedő berendezéseken a figyelőnyílások közvetlen közelében végzendő javítási munkálatokhoz manipulátorai, valamint búvónyílásai vannak. Az említett készüléknél az első fokozat egy függőleges acélcsőkonstrukciót tartalmaz, amelynek felső részén függesztőszerv van kialakítva a daru horgához és a függőállványhoz való csatlakoztatáshoz, és alsó részén hordperemmel van ellátva, amelyen a második kabinfokozat rögzítéséhez és forgatásához szükséges készülékek helyezkednek el. A második kabinfokozat az első fokozat hordperemén elhelyezett hajtómű segítségével forgatható a hossztengely körül, és mechanikusan össze van kötve az első fokozat hordperemével. A második kabinfokozat egy szekrény alakú kettősfalú acélszerkezet, amelynek állványa csövekből áll. A biológiai árnyékolás a falak között és a csövekben van elhelyezve. A második kabinfokozat két átellenes homlokfelületén figyelőnyílások és manipulátorok, az oldalfalon pedig búvónyilások vannak beépítve. A berendezés használatakor először két kezelő személy beszáll a kabinba. Ezután a kabint daru segítségével leengedik a reaktoraknába, ahol a kezelő személyek a készüléket rögzítőszervek segítségével a reaktorakna falán rögzítik, és megkezdik a reaktorakna falazatának vizsgálatát, illetve szükség szerinti javítását. A megfigyelés és javítás biológiai védelmen át történik, és így a kezelő személyek nem érintkeznek a reaktorakna felületével. Szükség esetén a kezelő személyeknek lehetőségük van arra, hogy a második kabinfokozatot hossztengelye körül elfordítsák az első fokozaton elhelyezett hajtómű segítségével. A második kabinfokozat az életbenmaradáshoz szükséges, valamint világító és híradástechnikai rendszerekkel van ellátva. Ez a berendezés kiküszöböli a korábban említett berendezések sok hátrányát. így a beton-szállítótartályhoz képest csekély a súlya és könnyebben szállítható, a kezelő személyek az összes munkálatot biológiai védőpajzs mögött végzik, ami által erősebb rádióaktív sugárzási térben is végezhető vizs'gálat, illetve javítás, a kezelő személyek látszólag kényelmesebb feltételek között végzik munkájukat, mivel nem kell biztonsági övét használniuk, és mindegyik dolgozónak külön munkahelye van. Ez a berendezés azonban a következő hátrányokkal rendelkezik: — az atomreaktorokra vonatkozó nemzetközi vizsgálati előírások azon alapkövetelménye, hogy mindig lehetőség legyen a kezelő személyek elszállítására a második kabinfokozatból veszélyhelyzetben, nem teljesül,- a reaktor javításakor a reaktorakna felett elhelyezkedő központi csarnok lebegő anyagokkal szennyeződik, mivel a készülék nincs olyan elválasztórésszel ellátva, amely a reaktoraknát a javítás időtartamára lefedi. A berendezés korlátozott számú manipulátorral rendelkezik a javítási munkálatok végrehajtásához 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
