177983. lajstromszámú szabadalom • Textilkenő, antisztatizáló és írező kompozíció
9 177983 10 A kezelt szálakból előállított tennék mechanikai tulajdonságai is alátámasztják tehát a találmány szerinti kompozíció kiváló alkalmazástechnikai tulajdonságait. Végezetül kísérleteket végzünk annak bizonyí- 5 tására, hogy a találmány szerinti kompozíció egyszerű vizes mosással a szálból kívánt esetben eltávolítható. Első lépésként keverővei ellátott edényben a kezelt mintákat 30°C-os vízben 10 percig mossuk,10 majd száradás után széntetrakloridban hasonló körülmények között ismételt mosást végzünk. Az eredmények az alábbiak: Irezőszer jele 12 3 4 15 Vizes mosás után széntetrakloridban 0,61 0,52 0,73 0,00 20 oldható idegenanyagtartalom % A fenti adatok bizonyítják, hogy egyszerű 25 30 °C-os vizes mosással a találmány szerinti kompozíció a szálból eltávolítható, míg ugyanez a többi irezőszer esetén nem megy végbe maradéktalanul. Az előzőkben bemutattuk a találmány szerinti 30 kompozíció írezőszerként való alkalmazásának előnyeit. A kísérletek során pamutszál-anyagot mint referencianyagot alkalmaztunk, minthogy a írezési effektusok összehasonlítására ez az anyag a legalkalmasabb. A találmány szerinti kompozíció szál- 35 kenő, illetve antisztatizáló tulajdonságainak bemutatására a pamutszál kevéssé alkalmas, minthogy ez a száltípus sztatikus feltöltődésre alig alkalmas. Ezért a találmány szerinti textilkezelő segédanyag antisztatizáló tulajdonságait feltöltődésre erősen hajla- 0 mos poliészterszálon, illetve pamut-poliészter keverékszálon mutatjuk be. A kísérletek során a szálak előkezelését K. F. Schucker típusú írezőgépen végeztük, majd a kezelt szálakat ATZ-5 típusú pneumatikus szövőgépen dolgozzuk fel. A szálak kezelésére különféle antisztatikus hatású kenőanyagokat alkalmazunk és a szőtt kelme felületi feltöltődését egymással összehasonlítjuk. A mérések során RMEL-70 típusú feltöltődésvizsgáió készüléket alkalmazunk. A kísérletsorozatba beállítjuk referenciaanyagként a találmány szerinti kompozíció antisztatizáló hatású komponensét, a polietilén glikol-laurát- acetát-vegy esészt ért is, bizonyítandó, hogy ennek az antisztatizáló komponensnek a hatását a háromkomponensű rendszer másik két komponense nem rontja, sőt javítja. Antisztatizálási illetve kenési kísérleteinkhez tehát az alábbi 4 preparátumot alkalmazzuk (a koncentrációk vizes oldatra vonatkoznak és azt a kezelőflottát jellemzik, amelyből a preparátum felvitele történt): 1. 15 g/liter Primenit SV (Hoechst) (oktadeciletilénkarbamid) 2. 20 g/liter Leornin KP (Hoechst) (kvatemer zsíramin-származék) 3. 15 g/liter pdietilénglikol-laurát-acetát (Evistat márkanéven az Egyesült Vegyiművek gyártja) 4. A 2. példa alapján előállított találmány szerinti kompozíció 200g/literes vizes oldata, amely hatóanyagban számolva 32 g/literes oldatnak felel meg. A mérések során az antisztatizáló hatást a felületi ellenállásmérésen kívül a kialakuló potenciál mérésével is jellemezzük, a mérést Ministat (Typ E-03-C) készülékkel végezve. „Grisuten” típusú poliészterre vonatkozó mérési eredmények az alábbiak: Preparátum jele 1 2 3 4 Felületi ellenállás (Ohm) 4,2 • 1013 5,1 • 1013 3,6 • 1013 4,8- 1011 Felületi potenciál [kV/cm] 7,3 5,7 1,8 1,7 A kezeletlen minta felületi ellenállása: 6,7 * 101 s ohm, a felületi potenciál: 10,5 kV/cm „Ábel” típusú keverékszövet esetén (33% pamut, 67% poliészter) az eredmények az alábbiak: Preparátum jele 1 Felületi ellenállás (ohm) Felületi potenciál (kV/cm) 6,5 A kezeletlen minta felületi ellenállása: 8,7 • 1013 ohm, a felületi potenciál: 9,2 kV/cm További kísérleti eredmények részletezése nélkül megemlítjük, hogy hasonló eredményeket nyerhe-2 3 4 4,3 4,5 3,2 tünk poliamid antisztatizálási vizsgálatai során, ha a 3. példa alapján készült találmány szerinti kompozíciót a Primenit SV-vel, illetve Leomin KP-vel 65 hasonlítjuk össze. 7,2 * 10 u 6,5 • 10 12 4,5 • 10 11 1,6* 10 11 5
