177970. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új glükózamin-származékok előállítására
39 177970 40 génkarbonát-oldattal és vízzel mossuk, magnéziumszulfát felett szárítjuk, majd szárazra pároljuk. A maradék a benzil-2-acetamido-3-0-/[L-l-(D-l,3-bisz-karboxi-propil)-karbamoil-etil]-karbamoil-metil/-2-dezoxi-4,6-0-izopropilidén-/3-D--gjükopiranozid-dimetflésztex. 45. példa Benzil-2-acetamido-3-0-/[L-l -(D-1 - -karbamoilmetil-karbamoil-3-karboxi-propil)-karbamoil-etil]-karbamoil-metil/-2-dezoxi-a-D-glükopiranozid-benzilészter 2 :1 arányú tetrahidrofurán-víz eleggyel készített 5%-os oldatát 5%-os palládium-szén katalizátor jelenlétében normál nyomáson és szobahőmérsékleten hidráljuk. Miután az elméletileg számított szükséges hidrogénmennyiség 50%-ának felvétele megtörtént, a katalizátort kiszűrjük, és a szűrletet bepároljuk. A maradékot desztillált vízben oldjuk, és tovább hidráljuk. Az elméletileg számított szükséges hidrogénmennyiség felvétele után a katalizátort kiszűrjük, és a szűrletet fagyasztva szárítjuk. így fehér por alakú anyag alakjában nyerjük a 2-acetamido-3-0-/[L-l-(D-l-karbamoilmetü-karbamoil-3-karboxi-propil)-karb amoil-etfl ]-karbamoil-metil/-2-dezoxi-D-glükózt. A kiindulási anyagot a következőképpen állíthatjuk elő: 4,8 g N-terc-butoxikarbonil-L-alanil-D-glutamin-y-benzilészter-glicinamid-monohidrátot oldunk 5 ml trifluroecetsav és 5 ml 1,2-diklóretán elegyében, és a nedvesség kizárása mellett 16 órán át hagyjuk állni szobahőmérsékleten. Ezután az oldatot 50 ml tetrahidrofuránnal hígítjuk, jéggel lehűtjük, és trietilaminnal semlegesítjük. Ezután 3,72 g benzil-2-acetamido-3-karboximetil-2-dezoxi-a-D-glükopiranozidot és 1,38 ml trietilamint adunk hozzá 100 ml tetrahidrofuránnal készített oldat alakjában, majd az egészhez adunk 2,6 g 2-etoxi-N-etoxikarbonil-l,2-dihidrokinolint. 24 órán át hagyjuk állni szobahőmérsékleten és a 36. példában leírt eljárás szerint feldolgozzuk, így a benzil-2-acetamido-3-0-/[L-l-(D-l-karbamoil-metilkarbamoil-3-karboxi-propil)-karbamoil-etü3- -karbamoil-metil/-2-dezoxi-a-D-glükopiranozid-benzilésztert kapjuk. 46. példa 5,2 g benzil4,6-0-benzilidén-3-0-/[L-l-(D-l-karb amoil-3-karboxí-propil>karDamoil-etü j-karbamoil-metil/-2-dezoxi-2-p-tolilszulfonilamino-a-D - glükopiranozid-benzilészter 120 ml 70%-os ecetsawal készített oldatát palládium-szén katalizátor jelenlétében normál nyomáson és szobahőmérsékleten hidráljuk. Az elméletileg számított szükséges hidrogénmennyiség felvétele után a katalizátort kiszűrjük, és a szűrletet szárazra pároljuk. A maradékot 30 ml desztillált vízben oldjuk, és fagyasztva szárítjuk. így a 3-0-/[ L-1 -(D-l -karbamoil-3-karboxi-propil)-karbamoil-etil]-karbamoil-metil/-2-dezoxi-2- -p-tolilszulfonilamino-D-glükózt kapjuk fehér por dákjában. Az alkalmazott kiindulási anyagot a következőképpen állíthatjuk elő: 6,0 g benzü-2-amino4,6-0-benzilidén-3- -karboximetil-2-dezoxi-a-D-glükopiranozid 100 ml metilénklorid és 6,3 ml trietilamin elegyével készített oldatához 5°-on 3,1 g p-toluolszulfonsavklorid 30 ml metilénkloriddal készített oldatát csepegtetjük, és 16 órán át hagyjuk állni szobahőmérsékleten. Ezután az oldatot vízzel, 2 n nátriumhidroxid-oldattal, vízzel, hideg 2 n sósavval és vízzel mossuk, magnéziumszulfát felett szárítjuk, és szárazra pároljuk. A maradékot többször extraháljuk éterrel, szárítjuk, és így a benzil4,6-0-benzilidén-3-0-karboximetil-2- -dezoxi-2-tolilszulfonilamino-a-D-glükopiranozidot kapjuk, mely 185—187°-on olvad. [a]p° = +75° ± 1° (kloroformban, c =0,855). 5,7 g benzil4,6-0-benzilidén-3-0-karboximetil-2-dezoxi-2-tolilszulfonilamino-a-D-glükopiranozid és 1,01 g trietilamin 80 ml N,N-dimetilformamiddal készített oldatához lOmmól L-alanil-D-izoglutamin-benzilészter-trifluoracetátot és 2,5 g 2-etoxi-N-karbetoxi-l,2-dihidrokinolint adunk, és 24 órán át hagyjuk állni szobahőmérsékleten. Ezután a reakdóelegyet szárazra pároljuk, vizet adunk hozzá, az oldhatatlan részt kiszűijük, vízzel és éterrel utánamossuk, és vákuumban szárítjuk. így a benzil-4,6-0-benzilidén-3-0-/[L-l-(D-l-karbamoil-3-karboxi-propil)-karbamoil-etfl]-karbamoil-metü/-2-dezoxi-2-tolilszulfonilamino-a-D-glükopiranozid-benzilésztert kapjuk fehér por alakjában. 47. példa 20 g 2-amino-2-dezoxi-3-karboximetil-D-glükopiranózt (30%-os, KCl-dal kevert) adunk finoman porított alakban 100 ml vízmentes acetonitrilhez. Erős keverés közben kissé hűtve először 26,6 ml trimetilklórszilánt, majd 31,5 ml trietilamint adunk hozzá. A reakcióelegyet 4 órán át tartjuk szobahőmérsékleten. Ezután a vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat (Merck-szilikagélen) kloroform-metanol 3 :1 rendszerben gyakorlatilag egy, 0,7 Rf-értékkel rendelkező ninhidrin-pozitív foltot mutat, amely a peiszililezett aminosav foltja. További 3,4 ml trietilamint, és 42,5 ml 0,62 n vízmentes dimetilformamidos 2-metiloxazolinon-(5) oldatot adunk hozzá, és 15 órán át hagyjuk állni szobahőmérsékleten. A 2-metiloxazolinon-(5) oldatot 5,85 g N-acetilglicinből és 11,4 g diciklohexilkarbodiimidből állítjuk elő 40 ml dimetilformamidban. A közben képződő 85% (9,6 g) diciklohexilkarbamidot kiszűrjük. A só kiszűrése után megoszlatjuk a reakcióelegyet víz és metilénklorid között, és a metüénldoridos fázisban levő szüilétert hidrolizáljuk néhány csepp ecetsav hozzáadásával. így etflacetáttal történő eldörzsölés után nyerjük színtelen por alakjában a 2-(acetamiaometflkaibonilamino)-2-dezoxi-3-karboximetil-D-glükopiranózt. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 20
