177965. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázok összes szervesanyag tartalmának lángionizációs detektorral történő meghatározására
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 17796E 0 Bejelentés napja: 1976. XII. 23. (CE-1114) Nemzetközi osztályozás: G 01 N 25/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1981. VII. 28. HIVATAL Megjelent: 1982. X. 29. Feltalálók: Szabadalmas: dr. Nosztfczius Zoltán okL vegyészmérnök 16%, dr. Oláh Károly oki. vegyész- Híradástechnikai Gépgyár, mérnök 16%, Patonay Gábor oki vegyészmérnök 16%, Langer Károly techni- Budapest ’ kus 10%, Szommer Ferenc oki. vegyészmérnök 10%, dr. Gáspár Gyula oki. vegyészmérnök 8%, dr. Pálmai György oki. vegyészmérnök 8%, dr. Székely György oki, vegyészmérnök 8%, dr. Vájta Zsófia okL vegyészmérnök 8%, Budapest___________________ Eljárás és berendezés gázok összes szervesanyag tartalmának lángionizációs detektorral történő meghatározására 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés gázok összes szervesanyag tartalmának lángionizációs detektorral történő meghatározására. Ismeretes, hogy különböző gázok, elsősorban levegő szervesanyag (leggyakrabban szénhidrogén) 5 tartalmának folyamatos mennyiségi meghatározására az infravörös abszorpción alapuló készülékek és a lángionizációs detektorok terjedtek el [Patterson D. J., Henein N. A.: Emissions from Combustion Engines and Their Control, Ann Arbor Science 10 Publ. Inc., Ann Arbor, (1972) 305. o.]. Mindkét megoldást általában gázok összes szervesanyag tartalmának meghatározására alkalmazzák. Az egyes komponensek mennyiségeinek egyidejűleg történő meghatározása meglehetősen nehéz, és csupán egy- 15 szerűbb esetekben lehet gázkromatográfiás szétválasztás segítségével megoldani. Az esetek jelente» részében azonban a vegyületenkénti meghatározás nem is szükséges. Gépkocsik üzemére például az elégetlen szénhidrogének teljes mennyisége jellem- 20 ző, így általában ezek összességét detektálják, és mennyiségüket egyenértékű metán vagy n-hexán koncentrációban adják meg. A nem diszperz» infravörös (NDIR: non-disper- 25 sive infrared) analizátorok alkalmazásakor nemcsak a széndioxid, a szénmonoxid és különösen a vízgőz interferenciája zavaró, hanem a szénhidrogének arányának változása s befolyásolja a mért értéket. Az érzékenység nem arányos a szénatomszámmal, ezért 3Ö 2 az infravörös készülékeket egyre jobban kiszorítják a lángionizációs detektorok (FID: flame ionization detector). Bár a lángionizációs detektorok érzékenysége az infravörös módszer érzékenységét több nagyságrenddel felülmúlja, l-2tf%-nál nagyobb koncentrációk esetén már nem használhatók, míg az NDIR módszerek a teljes 0-100 tf% koncentrációtartományban detektálnak. A lángionizációs elven működő készülékek további hiányossága, hogy a gázminta áramlási sebességére is érzékenyek. Az áramlási sebesség változására viszonylag érzékelten mérési elrendezés alakítható ki, ha a mérendő komponenst membránon keresztül történő diffúzióval juttatjuk a detektorba. Az 1 446 637 sz. angol szabadalom olyan megoldást ismertet, ahol a vizsgálandó gázt infravörös, kalorimetriás vagy hasonló analizátorban csak a meghatározandó komponenst átengedő membrán egyik oldalán áramoltatják, a membrán másik oldalán pedig a detektorba jutó állandó térfogatáramú vivőgázt vezetik. Ez a kialakítás megakadályozza vízgőz, szilárd részecskék és egyéb zavaró komponensek bejutását a detektorba. Ugyanakkor a megfelelő membrán kiválasztásával lehetővé válik, hogy kizárólag a vizsgálandó komponens jusson a vivőgázba. A membránt tartalmazó cella állandó hőmérsékleten tartásával azt is biztosítani lehet, hogy a vizsgálandó komponens vivőgázbeli koncentrációja arányos legyen annak az 177965
