177887. lajstromszámú szabadalom • Eljárás heparintartalmú nyersanyag előállítására
7 177887 8 eleve hatásosabb, a hatékonyság a beépített mosórendszerrel tovább fokozható. Az izolált nyersanyagot hűtés és fagyasztás nélkül tárolhatjuk, ha nagy hatásfokú szárítóegységében a nedves nyersanyagot a keletkezés ütemében folyamatosan megszárítjuk. A szárításnál mind a gőz és a levegő, mind a berendezésből távozó nedves levegő hőmérsékletét szabályozzuk akként, hogy a 80—180 °C közötti belépő és az 50—110 °C közötti kilépő levegőhőmérséklet-határok között viszonylag rövid szárítási idő mellett mintegy 92%-os szárazanyag-tartalmú, 0,2—1,6 mm átmérőnek megfelelő szemcsenagyságú heparinkoncentrátumhoz jutunk. Ez a koncentrátum enzimgátolt, állandó összetételű, alacsony csíraszámú, zsírszegény, összetételét az iparilag számításba vehető hőmérséklet-tartományban hosszú időn keresztül változatlanul megőrzi, alacsony víztartalma a csírák szaporodását nem teszi lehetővé, gazdaságosan tárolható és szállítható. A kapott koncentrátum heparintartalma ■— függően a kiindulási szerv heparintartalmától — változik. Sertésvékonybél nyálkahártyából kiindulva 0,15 kg/105 NE hatóanyag-tartalmú termékhez jutunk, amely az egyéb heparin alapanyagokhoz képest lényegesen kevesebb ballasztanyagot tartalmaz. A kapott koncentrátumból a heparin — az ismert kivonatolási módszerek bármelyikével — az eddig alkalmazott alapanyagokhoz viszonyítva előnyösebb körülmények között vihető vizes oldatba. A leírt eljárás lefolytatható szakaszos rendszerben is, és az ismertetett alapvető előnyök megmaradnak. A találmány további részleteit a kiviteli példákban ismertetjük. 1. példa Ebben a példában azt mutatjuk be, hogy a friss állati szervekben levő heparinkötő fehérjék koncentrációja nagyobb, mint a hepariné. 1,0 kg friss sertésvékonybél nyálkahártyát(16,0 süly°/0 szárazanyag-tartalommal) 1,0 liter vízzel hígítunk. A hígítóvízben előzőleg por alakú tiszta heparint oldottunk fel úgy, hogy heparin koncentrációját 82 NE/ml-re (NE=nemzetközi egység) szabályoztuk. A szuszpenziót kevertetés közben 85 °C-ra melegítettük, majd 5 perces állás után a hődenaturált szervet szűrőszitán elválasztottuk. A képződött 1380 ml össztérfogatú szűr létből vett minta alapján megállapítottuk, hogy heparinkoncentrációja 1,4 NE/ml, vagyis a bevitt 82 000 NE heparinból a denaturálás során mintegy 80 000 NE a denaturálódott állati szervhez kötődött. Ha a friss sertésvékonybél nyálkahártyát másfél napig szobahőmérsékleten állni hagyjuk, és 1,0 kg-ra számítva 1,0 liter vízzel hígítjuk, amelynek heparinkoncentrációja 41 NE/ml, végül a hődenaturálást 85 °C-on az előzőek szerint végezzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy 1440 ml szűrlet heparinkoncentrációja 2,1 NE/ml, vagyis az 1,0 kg sertésvékonybél nyálkahártya feldolgozásakor kapott denaturált szerv heparinkötő képessége másfél napos autolízis után 38 000 NE heparinra csökken. 2 2. példa Ebben a példában azt szemléltetjük, hogy a szervek ballasztanyagainak eltávolításával heparinveszteség nélkül, hatóanyagra nézve eddig nem ismert töménységű nyersanyag állítható elő, felhasználva, hogy az elő-autolízis során a heparinfehérje-kötés szempontjából indifferens szervrészek bomlási sebessége nagyobb, mint a heparint denaturálással kötő és azt követő szűréssel izolálható fehérjéké. 3x2 kg friss sertésvékonybelet (17,3 súly% szárazanyag-tartalommal) 3—3 liter vízzel hígítottunk. A hőmérsékletet 29,5 °C-ra állítottuk be, az első mintát autolízis nélkül, a második mintát 6 órás, a harmadikat 18 órás autolízis lefolytatása után dolgoztuk fel. A feldolgozást úgy végeztük, hogy a szerv-szuszpenziókat kevertetés közben 93 °C-ra melegítettük, majd 5 perc állás után szűrtük. A szűrőn fennmaradt denaturált szervek súlyát és szárazanyag-tartalmát, valamint a távozó szűrletek térfogatát, szárazanyag-tartalmát és heparinkoncentrációját mértük. Autolízis alkalmazása nélkül 2 kg friss sertésvékonybélből 1,37 kg 22,8% szárazanyag-tartalmú denaturált szervet nyertünk, a szűrlettérfogat 3670 ml, szárazanyag-tartalma 0,82 súly%, heparinaktivitása 1,25 NE/ml alatti. 6 órás autolízis után 1,18 kg a denaturált szerv súlya, szárazanyag-tartalma 23,2%, a szűrlet térfogata 3780 ml, szárazanyag-tartalma 1,72%, heparinaktivitása 1,25 NE/ml. 18 óra hosszat autolizált, 2 kg sertésvékonybél nyálkahártyából 0,99 kg 24,1% szárazanyag-tartalmú denaturált szerv nyerhető ki, a szűrlet térfogata 3980 ml,szárazanyag-tartalma 2,43%,heparinaktivitása 1,25 NE/ml alatti érték. Mivel a kezelések során heparinveszteség nem mutatkozott, a kiinduláshoz felhasznált szerv heparintartalma 118 000 NE volt, így heparinra számítva egyre koncentráltabb nyersanyag állítható elő. A feldolgozás eredményét a következő 1. táblázatban mutatjuk be. 1. táblázat Kiindulási anyag és feldolgozási miódja Nedves szerv súlylg Szárazanyagtartalom % Összes szárazanyagtartalom, g összes heparíntartalom, NE Heparintartalom, NE/g szárazanyag kezeletlen bél 2000 17,3 346 118 000 342 bél denaturálva 1370 22,8 312 118 000 380 bél 6 órás autolízis után, denaturálva 1180 23,2 274 118 000 434 bél 18 órás autolízis után, denaturálva 990 24,1 238 118 000 500 3. példa Ebben a példában azt szemléltetjük, hogy szakaszos rendszerben a sertésvékonybél nyálkahártya denaturálás után veszteségmentesen szárítható. 260 kg béltisztítógépen képződő, 6,4% szárazanyagtartalmú vizes sertésvékonybél nyálkahártyát homogenizálva összegyűjtünk. További összehasonlító vizsgálatokhoz 10 kg mintát veszünk (A jelű minta), majd az. elegyet kevertetés mellett direktgőz bevezetésére alkal-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
