177887. lajstromszámú szabadalom • Eljárás heparintartalmú nyersanyag előállítására
9 177887 10 mas készülékben rövid idő alatt 85 °C-ra melegítjük. A végső hőmérséklethez közeledve a keveitetés mértékét csökkentjük. 85 °C elérése után az elegyet 15 percig állni hagyjuk, ezzel a denaturálási műveletet teljessé tesszük. 5 A készülékből a morzsalékos csapadék formájában koagulált anyagot 1,2 mm-es lyukbőséggel rendelkező fémszitákra engedtük, és sárgás, heparintartalmú koagulálódó szemcséket választottmik le. A szűrés befejezése után a kiszűrt anyagot 1 óra hosszat állni hagytuk, 10 állás közben többször átkevertettük a víztelenítés fokozása érdekében. 62 kg heparintartalmú koagulátumot nyerünk, ez viszonylag kevesebb zsírt tartalmaz, mint az eredeti kiindulási anyag, bár a szűrési művelet közben a zsír egy része a nagyfelületű csapadékon ismét 15 megkötődik. A koagulált termék szárazanyag-tartalma 23,4%. A szűrletből vett minta heparinaktivitása 0,9 NE/ml alatti érték, szárazanyag-tartalma 0,88%. Összetétele alapján megállapítottuk, hogy zsírból, oldhatatlan és 20 oldott fehérjékből, kevés pepiidből és polipeptidből, szervetlen sókból és néhány egyéb inert komponensből állt. A feldolgozott kiindulási anyagokból 10—10 kg denaturált B, C és D jelű mintát vettünk. 25 A B jelű mintát szűroprésen 1,5 cm-es rétegvastagságban préseltük. A préselés eredményeként 7,4 kg 30,3% szárazanyag-tartalmú termék állítható elő. Ha a préselésnél alkalmazott rétegvastagság nagyobb, akkor a préselés hatásfoka csökken. 30 A C jelű mintát két egyenlő részre osztottuk (Cj és C2 jelű minták). A Cj jelű mintát 0,5 cm-es rétegvastagságban ventillációs szárítószekrényben 90 °C-on másfél napig szárítottuk. 1,31 kg 88% szárazanyag-tartalmú . szárított terméket kaptunk, amelyet darálással aprítot- 35 tunk, és a továbbiakban Cn-el jelölünk. A C jelű minta másik részét nem szárítottuk, ez a C2 jelű minta. Az A, a C2 és a Cu jelű mintákból párhuzamos extrakciós kísérletet végeztünk az extrahálható heparintartalomra vonatkozó összehasonlító vizsgálatok céljából. 40 A számszerű összehasonlítás megkönnyítése érdekében az egyes mintákból olyan mennyiséget dolgoztunk fel, ami azonos, vagyis 468 kg szárazanyag-tartalomnak felelt meg. Ennek megfelelően az A jelű mintából 7,31 kg-ot, a Gj jelű mintából 2,0 kg-ot, a Cn jelű min- 45 tából 5,32 g-ot dolgoztunk fel. Az összehasonlító extrakciós művelet egységesítése céljából azonos szárazanyag-koncentrációt és reagensarányokat állítottunk be. Az extrakciós elegy térfogatát csapvízzel 8,0 literre hígítottuk, ehhez az A jelű minta 50 esetében 690 ml, a C2 jelű minta esetében 6000 ml, a Cj j jelű mintánál 7470 ml csapvíz volt szükséges. A kivonatolás további műveleti lépéseit az alábbiak szerint végeztük: A vizes elegyhez állandó kevertetés mellett 385 g 55 ammónium-szulfátot adagoltunk, majd az elegyet 60 °C- ra felmelegítettük. Ezen a hőmérsékleten nátrium-hidroxiddal 10,0 pH-értéket állítottunk be, és az extrakciós egyensúly beállítása érdekében az előbbi hőmérsékletet 2,5 óra hosszat tartottuk. 2,5 óra után kevertetés köz- 60 ben a pH-értéket szilárd ammónium-klorid beadagolásával 8,2-re csökkentettük, majd az elegyet felforraltuk. 5 perc forralás után az elegyeket 10 percig állni hagytuk, majd a kivált szervmaradékot az extrakciós létől 1,0 mm-es lyukbőségű keretes fémszitán szeparáltuk. 65 A szűrőn fennmaradó szervmaradékból mintát vettünk, szárazanyag-tartalmát mértük a szervmaradékokban levő extrakciós lé mennyiségének megállapítása céljából. Az egyes mintákból megállapítható heparintartalom és az eredeti kiindulási súly alapján számolt hozamértékek a következők voltak : A jelű minta: heparintartalom : 126 000 NE anyaghányad: 58,2 kg szerv/MNE (MNE=miIlió nemzetközi egység) Cj jelű minta: heparintartalom: 148 000 NE anyaghányada 13,5 kg szerv/MNE Cji jelű minta: heparintartalom: 162 500 NE anyaghányad: 3,27 kg szerv/MNE A fenti eredmények összehasonlító elemzését a 4. példa végén megadott 2. táblázatban közöljük. 4. példa A 3. példa szerint béltisztítógépen képződő, átlagosan 6,3% szárazanyag-tartalmú vékonybél nyálkahártyát szállítószivattyúval szigetelt csőszakaszon áramoltatjuk. A berendezésben 1,5 óra tartózkodási időt állítunk be 41 °C mellett. A fenti módon autolizált nyers állati szervet a folyamatos rendszerben dolgoztuk fel. A pillanathevítő berendezésegységben a szervelegyet közvetlen gőzbevezetéssel 90 °C-ra felmelegítjük, majd a berendezéshez tartozó spirális hőszigetelt csőszakaszban enyhe áramlás mellett 7,5 percig hőkezeljük. A koagulálódott szemcséket kihordó spirálos, zárt páraterű szűrődob segítségével elválasztottuk. A kihordó spirálos szűrődob folyamatos szűrés mellett biztosítja a kiszűrt heparintartalmú nyersanyag kihordását a szűrőegységből. Az előbbi kiszűrt terméket adagolórendszeren keresztül a szűrőkhöz kapcsolt fekvőhengeres, kívülről gőzzel, belülről forró levegővel fűtött, keverővei és görgőkkel ellátott szárítóberendezésbe továbbítjuk. A termék folyamatos szárítását ebben a berendezésben úgy végezzük, hogy a forró levegőt külön léghevítő egységben állítjuk elő, ahol ventillátorral a környezetből beszívott levegőt gőzfűtéssel 142 °C-ra melegítjük fel. A távozó nedves levegő hőmérsékletét 82—88 °C-ra állítjuk be. A kiindulási nyersanyagot 600 liter/óra sebességgel adagoltuk, és 6 órás berendezés-üzemeltetés után 178 kg 90,4% szárazanyag-tartalmú, 102—103 db/g csíraszámú, csaknem zsírmentes termékhez jutunk. A kinyert termék szemcseeloszlása olyan, hogy legalább 80% átmérője 1,6—0,2 mm szemcsefinomságú, szobahőmérsékleten korlátlan ideig változás nélkül tárolható. A szűrésnél távozó szűrletből félóránként mintát veszünk, szárazanyag-tartalmát, heparintartalmát és fontosabb kémiai komponenseit vizsgáljuk. Az átlag szárazanyag-tartalom 1,41%,a heparinaktivitás0,92 NE/ml alatti érték volt, a szűrlet jelentős mennyiségű zsírt, az 1. példában elkülönített szűrlethez képest kevesebb oldhatatlan és oldott fehérjét, de nagyobb pepiidet és polipeptidet, valamint szervetlen sókat és inert szennyezéseket tartalmaz. 5
