177876. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,6-dialkil-n-(alkoxi-metil)-klór-acetanilid származékok előállítására
5 177876 6-açetil-lçloriddal reagáltatjuk, majd a kapott (IV) általános képletű klór-metil-szármgzékot a képződő sósav megkötésére elegendő mennyiségű (V) általános képletü alkoholjai —amely képletben Kijelentése a fenti — a kívánt végtermékké alakítjuk át és víz hozzáadása után a szerves fázist elválasztjuk, adott esetben a szerves fázisból a kívánt végterméket ismert módon kinyerjük. Az eljárás kezdetén a kiindulási anyagként alkalmazott dialkil-anilint valamely apoláros szerves oldószerrel 0,90—0,92 g/cm3 sűrűségre (20 °C-on) állítjuk be. Apoláros oldószerként vízzel azeotrop elegyet képező aromás szénhidrogént — előnyösen benzolt vagy xilolt — alkalmazunk. Az oldatba formaiint adagolunk. A vizes formaldehid oldatot 60—90 °C közötti hőmérsékleten választjuk el a (IIIA) általános képletű oxi-metil-származékot tartalmazó szerves fázistól. Az oxi-metil-származékot tartalmazó szerves fázis víztelenítését 90 °C feletti hőmérsékleten gzeotrop desztillációval végezzük- A (III) általános képletű azometinszármazékot klór-acetil-kloriddal 20—40 °C közötti hőmérsékleten reagáltatjuk. Hasonló hőmérsékleten végezzük az alkoholízist mintegy 5—8 óra alatt és célszerűen a sztöchiometrikushoz képest legalább ötszörös alkoholfelesleget alkalmazunk- Az alkoholízis végbemenetele után a reakcióelegyhez vizet adunk és a végterméket tartalmazó szerves fázist savmentesre mossuk-A kapott szintézisközegben oldott termék közvetlenül felhasználható vagy kívánt esetbeiy izolálás után formálható. Az izolált végtermék tisztasága — a találmány szerinti eljárás alkalmazása esçtén — legalább 94 s.%. Az elvégzett vizsgálatok szerint a megfeleljen szubsztituált anilin és formaldehid egyensúlyi reakciójának teljessé tételéhez formaldehid-felesleg alkalmazása szükséges. A formaldehid-felesleg miatt az ismert eljárások köztiterméke reagálatlan kiindulási anyagot, így szubsztituált anilint és formaldehidet tartalmaz. Ha azonban a taláfmány szerint a reakciót vizes formaldehid oldattal az oxi-metil-szárrnazék képződéséig vezetjük és a vizes formaldehid-oldatot 80—140 °C közötti hőmérsékleten elválasztjuk, akkor áz átalakulás teljessé tehető és a köztitermék csajç 1 s.% alatti mennyiségű szennyezést tartalmaz. A maradék víz eltávolítása egyszerű fáziselválasztással és ezt követő azeotrpp desztillációval lehetővé válik. A vizes formaldehidoldat elválasztása az oxi-metil-származéktől fajsúlykülönbség alapján azért hajtható végre, mivel a szerves és vizes fázis közötti fajsúlykülönbséget aromás oldószer hozzáadásával biztosítjuk. A felismerés szerint az azometin köztitermék tisztaság, döntő mértékben befolyásolja a szintézis további lépéseit, így például lehetővé teszi a klór-acetil-klprid és alkohol reakciójának végbemenetelét alacsonyabb hőmérsékleten, kiküszöbölhető savmegkötő anyag alkalmazása az alkohpíízisrtél. A savmegkötő anyag a leírás bevezető részében említett módon a végterrpék hozamát, tisztaságát károsan befolyásolja és a feldolgozási technikát bonyolította,. A savmegköjő anyag a találmány szerinti esetben maga az egyik reakciókomponens, az alfcohoí, amelyet ellentétből az ismert eljárásokkal, nem szükséges a reakció teljessé tételéhez a peákciókö^bőí a k^tződő sósavval együtt folyamatosan eltávolítani, hanem a rendszerben tartva is lehetővé teszi az alkoholízis teljes végbemenet elét. A szintézis hőmérséklettartománya egyik feltétele a technológiai egyszerűsítésnek és a melléktermékképződés kiküszöbölésének. A reakció köztitermékeinek és végtermékének alacsony, környezeti hőmérséklet közelében való feldolgozása szintén a kívánt technikai egyszerűsítés irányába hat, emellett a reakcióelegy ismételt felmelegítésével és lehűtésével járó hátrányok elkerülhetők. A szintézisfolyamatban célszerűen alkalmazott oldószeres közeg a kívápt hatóanyag közvetlen formálását teszi lehetővé. Az oldószeres közeg azeotropképző, hígító közeg és formulázó közegként is célszerűen használható- Az eljárás során alkalmazott homogén oldószeres közpg további előnye az, hogy a vizes fázisból extjahálja a szerves komponensek fő tömegét és ezáltal csökkenti a szerves köztitermékek és végtermékek vízoldhatóságát, a szennyvízkezelés egyszerűsíthető, mert a szennyvíz szervesanyag-tgrtalma minimálisra csökkenthető. A szerves oldószer használata egyébként sem növeli a szintézisköltségeket, mivel a formulázásnál hasznosítható az alkalmazott oldószer. A találmány szerinti eljárás előnyeit az alábbiakban foglaljuk össze: 1. Az új eljárás a növényvédőszerként használt fontos hatóanyag nagyipari méretű gyártását folyadékfázisban, folyamatosan, gazdaságosan oldja meg. 2. A köztitermékek külön tisztítása elkerülhető, a végtermék hozama és tisztasága egyszerű módon növelhető. 3. Az eljárás a végterméket szennyező melléktermékek képződési lehetőségének minimálisra való csökkentésével valósítható meg. 4. A folyamatba idegen anyag bevitele nem szükséges. 5. Különösen kedvező az energiamérleg, az egyes műveletek között az ismert eljárásokkal végzett energiaigényes tisztítási, izolálási, kristályosítási (vákuum) bepáflási, oldószer-eltávolítási vagy hűtési műveletek részben elhagyhatók, és a gyártás csaknem állandó hőmérsékleten megy végbe, 6. A kedvező energiamérlegen kívül előnyös az is, hogy a végtermék hőigénybevétele minimális, helyi túlmelegedés lehetősége nem áll fenn, a termék hőbomlása, illetve elboiplása kiküszöbölhető. 7. Különösen figyelemreméltó a? első köztitermék, az említett azometmszármazék előállításának egyszerűsítése vizes formaldehidoldat alkalmazásával anélkül, hogy — a vizes fázis jelenléte ellenére — nagy tömegű víz lepárlása válna szükségessé. 8. A kívánt végtermék, közvetlenül felhasználható. Ez az ismert eljárásokban nem érhető el, mivel az egyes szintézislépések között izolálási-tisztítási műveletek beiktatása szükséges, a melléktermékek képződése miatt szinte elengedhetetlen, így nem nyílt lehetőség közvetlenül oldatban formált hatóanyag előállítására, amely további tisztítás nélkül a növényvédelemben használható. Az eljárás további részleteit az alábbi kiviteli példákban ismertetjük: 1. példa 2-metil-6-etil-N-etoxi-metil-klór-acetanilid előállítása. Keverővei és hőmérővel ellátott berendezésbe 135 kg 1 (kmól) 2-metil-6-etil-anilint előkészítünk. Az ani-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
