177869. lajstromszámú szabadalom • Eljárás garamin és garamin-származékok előállítására
5 177869 6 belül 0 °C és 50 °C között, előnyösen 10—-30 °C-on, tehát a szobahőmérséklet körüli hőmérsékleten folytatható le. A hasítási reakciót előnyösen vízmentes vagy legalábbis vízben szegény közegben folytatjuk le; a közeg víztartalma például 5%-náI, előnyösen 1%-nál kevesebb legyen. A trifluor-ecetsav különösen előnyösen alkalmazható hasítószerként ; ezt a savat előnyösen szobahőmérsékleten alkalmazzuk; a reakció befejezése után a trifluorecetsav desztilláció útján visszanyerhető. A reakció lefolytatása után a kapott termékben jelenlevő védőcsoportokat kívánt esetben önmagukban ismert módszerekkel, hidrolízissel vagy hidrogenolízissel eltávolíthatjuk a molekulából. A védőcsoportok hidrolízises eltávolítását enyhe reakciókörülmények között kell végezni, annak elkerülése érdekében, hogy a garamin-molekulában jelenlevő éterkötéseket ne hasítsuk fel. A hidrolízist előnyösen alkalikus közegben végezzük. A hidrogenolízissel eltávolítható védőcsoportokat (például a benziloxikarbonil- vagy benzilcsoportokat) például katalizátor jelenlétében történő hidrogénezéssel távolíthatjuk el; katalizátorként például valamely nemesfém-katalizátort, előnyösen palládium-katalizátort alkalmazhatunk, célszerűen valamely hordozóra, például szénre felvitt alakban. Oldószerként a hidrogenolízishez például alkoholok, mint metanol vagy etanol alkalmazhatók. A hidrogenolízist általában 0 °C és körülbelül 100 °C közötti hőmérsékleten, körülbelül 1 atm és 200 atm közötti nyomáson folytathatjuk le; előnyösen 20—30 °C hőmérsékleten és 1—10 atm nyomáson dolgozunk. A találmány szerinti eljárással előnyösen oly (í) általános képletű vegyületeket állítunk elő, amelyekben valamennyi aminocsoport és a két, 2'- és 5-heIyzetű hidroxil-csoport is védve van. Az ilyen vegyületek már csak egy reakcióképes hidroxilcsoportot tartalmaznak a 4-helyzetben; ez a helyzet azután további reakciók számára áll rendelkezésre; így például alkalmasan helyettesített glükopiranozil-halogenidekkel való reagáltatás útján gentamicin-analógokká alakíthatók az ilyen vegyületek (vö.: 23 49 874 sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi közrebocsátási irat). A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre semmilyen szempontból nincsen ezekre a példákra korlátozva. 1 1. példa aj 3 g penta-N-benziloxikarbonil-gentamicin (amelyet gentamicin-komplex vizes nátrium-karbonát-oldattal készített oldatából kiindulva állíthatunk elő, klór -hangyasav-benzilésztert 0 °C hőmérsékleten történő hozzácsepegtetése útján) 10 ml trifluor-ecetsavval készített oldatát 25 °C hőmérsékleten 2,5 óra hosszat állni hagyjuk, azután bepároljuk, 6 ml toluolt adunk a maradékhoz, újból bepároljuk és ezt a műveletet újabb 6 ml toluol hozzáadásával még egyszer megismételjük. Az így kapott bepárlási maradékot 10 ml éterrel kezeljük, újból bepároljuk és szilikagélen kromatografáljuk diklór-metán és metanol 10:1 arányú elegyével. Az így kapott tri-N-benziloxikarbonil-garamin 105—110 °C-on olvad. Kitermelés 56%. Ugyanezt a terméket a fent leírttal egyező módon állíthatjuk elő Ci-gentamicin, penta-N-benziloxikarbonil-C^-gentamicin, penta-N-benziloxikarbonil-C^-gentamicin vagy penta-N-benziloxikarbonil-szagamicin kiindulási anyagként való felhasználásával is. b) 2,02 g tri-N-benziloxikarbonil-garamint 100 ml metanolban, 1 g 10%-os palládiumos aktívszén-katalizátor hozzáadásával 25 °C hőmérsékleten, 3,4 atm nyomáson hidrogénezünk; az ismert módon lefolytatott hidrogenolízis útján kapott garamin 89 —99 °C-on olvad. Kitermelés; 84%. c) 500 mg tri-N-benziloxikarbonil-garamin és 2 g nátrium-hidroxid 20 ml dioxán és 20 ml víz elegyével készített oldatát 18 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával, majd a reakcióelegyet lehűtjük és Amberlite IRC—50 gyantával semlegesítjük. A gyantát vízzel mossuk és 1,5 n ammónia-oldattal eluáljuk. Az eluátumot szárazra pároljuk és a maradékot szilikagélen kromatografáljuk (futtatószer: kloroform, metanol és tömény ammónium-hidroxid 2:1:1 elegyéből álló rendszer alsó fázisa). Az így kapott garamin 89—99 ’C-on olvad. Kitermelés: 97%. 2. példa Az 1. példában leírttal egyező módon di-O-acctil-penta-N-benziloxikarbonil-gentamicinből — amelyet penta-N-benziloxikarbonil-gentamicin piridinben ecetsavanhidriddel való kezelése, az elegy 20 °C hőmérsékleten 24 óra hosszat állni hagyása, majd 75 °C hőmérsékleten történő 9 óra melegítés útján állíthatunk elő — trifluor-ecetsavval 1 óra hosszat történő reagáltatás útján 2',5-di-O-acetil-tri-N-benziloxikarbonil-garamint kapunk, amely 100—112 °C hőmérsékleten olvad. Kitermelés; 68%. Ugyanezt a terméket állíthatjuk elő a fent leírttal egyező módon, di-O-acetil-penta-N-benziloxikarbonil-C,-gentamicinből, di-O-acetil-penta-N-benziloxikarbonil-C2-gentamicinből, di -O-acet i I -pent a-N-benziloxi karbonil-C(a-gentamicinből vagy di -O-acet il -pent a-N-benziloxikarbonil-szagamicinből kiindulva is. 3. példa Di-O-benzil-penta-N-benziloxikarbonil-gentamicint — amelyet 600 mg penta-N-benziloxikarbonil-gentamicin nátrium-hidriddel dimetil-formamidban, 0 °C hőmérsékleten történő V2 órai keverése, majd benzil-bromid hozzácsepegtetése és a reakcióelegy 0 °C hőmérsékleten 3,5 óra hosszat tartó keverés útján állíthatunk elő —az 1. példában leírt módon, az ott megadott anyagokkal reagáltatva 2',5-di-O-benzil-tri-N-benziloxikarbonil-garamint kapunk, amely 77—80 °C-on olvad. Kitermelés: 62%. Ugyanez a termék előállítható a fent leírt módon, di-0-benzil-penta-N-benziloxikarbonil-C|-gentamicin, di-0-benzil-penta-N-benziloxikarboni!-C:-gentamicin, di-0-benzil-penta-N-benziloxikarbonií-Cla-gentamicin vagy di-O-benzil-penta-N-benziloxikarbonil-szagamicin kiindulási anyagokból is. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
