177790. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyomdai termékek kezelésére

3 177790 4 a kötegaiak hosszán végignyúló húzószerv képezheti. Célszerűen a kötegaiak képzésekor a példányokat vagy példánycsoportokat egymás után soroljuk és az egyik vagy másik oldalra húzószerveket fektetünk, amelyeket azután egymással a példányok vagy példánycsoportok között kötünk össze. E célból a húzószerveket a pél­dányok vagy példánycsoportok között egymást ke­resztezve vezetjük. A keresztezést a példányok egymás­hoz képesti elfordításával is létrehozhatjuk. A nyomdai termékek felhalmozásakor, tárolásakor stb. az előzőekben különböző foganatosítási módjaiban ismertetett eljárás alkalmazásánál a kötegalakot kígyó­­vonalszerűen hajtogatjuk és az egyes hajtogatási mező­ket egymás után fektetjük. Emellett a halombarakásnál az egymással szomszédos példányokat vagy példány­csoportokat fél fordulattal eltoljuk és a kötegalakot a szomszédos példányok vagy példánycsoportok között hajtogatjuk úgy, hogy a példányokat egymást keresz­tezve halmozzuk fel. A bevezetőben ismertetett feladatot az előzőekben ismertetett eljárás foganatosítására alkalmazott beren­dezéssel oldjuk meg, amelynek a találmány értelmében legalább egy húzószerv kihúzására szolgáló eszköze, továbbá a húzószerv hossza mentén a példányokat vagy példánycsoportokat egymás után soroló szállító­­eszköze és a példányokat vagy példánycsoportokat a húzószervhez képest rögzítő eszköze van. Előnyösen legalább két húzószerv kihúzására szolgáló eszköze, valamint a példányokat vagy példánycsoportokat a húzószerv közé bevezető eszköze van. Az átkötés kép­zésre szolgáló eszköz legalább két húzószerv összekö­tésére szolgáló eszközt tartalmazhat, ami ragasztó­­anyag, hegesztőanyag vagy hasonló lehet, de lehet a húzószervet a példányok vagy példánycsoportok kö­zött keresztező eszköz is, mint pl. a példányokat for­gató eszköz vagy a kihúzás irányára keresztirányban mozgatható vezetékek a kihúzószervek számára. Ezek a vezetékek párosával lehetnek elhelyezve és egymáshoz képest ellentétes értelemben mozgathatók és olyan ütem­ben hajthatók, amilyen ütemben a példányok a veze­tékek előtt tovahaladnak. Az előzőekben ismertetett nyomdai termékek felhal­mozása céljából, amelyek egymással kötegszerű, haj­togatható képződménnyé vannak összekötve, a talál­mány értelmében célszerű, ha egy alaplap felett a köteg­­alakú képződményt hozzávezető eszközök vannak el­helyezve és ezek és az alaplap egymáshoz képest leg­alább a hozzávezetés irányában ide-oda mozgathatóan vannak kialakítva. A legegyszerűbb esetben az alaplap fölé nyúló szállítószalagról van szó, amely a szállítás irányában ide-oda mozgást végez, úgy, hogy a szállított kötegalakú képződményt végtelenített szalag alakjában hajtogatjuk és halomba rakjuk. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismer­tetjük, amelyek a találmány szerinti berendezés példa­ként kiviteli alakját tüntetik fel. Az i. ábra a kötegalakba kötött nyomdai termékeket ábrázolja oldalnézetben, amikor a példányok hosszanti középvonala a kötegaiak hosszirányába esik. A 2. ábra az 1. ábra szerinti felülnézet. A 3. ábra egy alapvetően hasonló köteg kialakítást ábrázol, ahol azonban a kötegek nem az egyes példá­nyokból, hanem példánycsoportokból vannak kiala­kítva. A 4. ábra példánycsoportokból képezett kötegeket ábrázol oldalnézetben, amelyek hosszanti középvonala a képződmények hosszirányára keresztirányú. Az 5. ábra a 4. ábra szerinti kialakítás felülnézete. A 6. és 7. ábrák a fenti módon kötegekké összefogott nyomdai termékek haíombarakását, illetve szétszedését és az ezekhez a munkaműveletekhez alkalmazott be­rendezések elemeit ábrázolják, azonkívül a 6. ábrán még a többszörös halom képzése is látható. A 8. és 9. ábrák az egyes példányokból kötegalakot képező berendezést ábrázolják, amely berendezésnél azonban egyes részek nincsenek, vagy csak jelképesen vannak ábrázolva. Az 1. és 2. ábra szerinti kötegnél az 1 példányokat a 2 átkötéssel fogjuk össze. A 2 átkötéseket a 3' és 3" húzószervek képezik, amelyek a köteg mentén haladnak és a kötegek között — amint a 4 helyen látható — egy­mással össze vannak kötve. Ily módon a példányok egymáshoz viszonyított helyzetét véglegesen rögzíteni lehet, míg a példányok közötti távolság — amint az az 1. és 2. ábra jobb oldalán látható — egyáltalán nem kell, hogy azonos maradjon, hanem bizonyos szabályszerű­ség szerint változhat. Ily módon a kötegeket olyan sza­kaszokra lehet bontani, amelyek leszámolt példányokat vagy példánycsoportokat tartalmaznak. A 3', 3" húzó­szervek szálak, zsinórok, szalagok vagy hasonlók le­hetnek. Alkalmazhatók elhasználódó anyagok vagy újra alkalmazható anyagok. Különösen és nemcsak az utóbbi esetben a húzószervek közötti összekötés oldható lehet, azonban természetesen elképzelhető a húzószervek összeragasztásával vagy összehegesztésével létrehoz­ható összekötése is. A 4. és 5. ábrán a húzószervek összekötését könnyen megvalósítható és ugyanolyan könnyen szétbontható megoldását látjuk. Eszerint a 3', 3 " húzószerveket három egymás fölött fekvő 1 példányból képezett csoport között, egymást keresztezve vezetjük, és ezek az egyes példánycsoportok számára átkötést képeznek. A húzó­szervek keresztezését a példányok vagy példánycso­portok megfordításával hozhatjuk létre, amikor a szomszédos példányokat vagy példánycsoportokat egy­máshoz képest legalább 180°-kal elfordítjuk. További elfordítás esetén a húzószervek keresztezése összecsa­varodhat. Ez akkor is bekövetkezhet, ha nem két, ha­nem több húzószervet alkalmazunk. Másrészt rend­kívül meggondolandó, hogy csak egyetlen húzószervet alkalmazzunk és ezt átkötés céljából hurokszerűen ve­zessük vagy más eszközökkel lássuk el, amelyekkel együttműködhet és amelyek a példányokat a húzószerv­hez képest erőzáróan vagy alakzáróan rögzítik. A köteg kialakításánál — amint azt már említettük — nem lényeges, hogy egyedi példányokat vagy példány­csoportokat kell összefogni. Az utóbbi esetben j— amint a 3. ábrán látható — a példányok pikkelyszerűen is elhelyezkedhetnek. A kötegek, amint ez az előzőekből kitűnik és az ábrákból is világosan látható, a példányok között összehajtogathatok, oly módon, hogy a kötegek olyan alakot vegyenek fel, amely egy végtelenített alakhoz hasonló. A hajtogatással keletkező és egymáson fekvő hajtogatási mezők, amint az a 7. ábrából látható, mindig csak egy példányt vagy példánycsoportot, vagy amint a 6. ábrából látható, több példányt vagy több példány­­csoportot is felölelhetnek. Az ily módon kialakított egyszeres halom (7. ábra), vagy többszörös halom ( • 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents