177790. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyomdai termékek kezelésére

5 177790 6 ábra) a nyomdai termékeket egy megváltozott kölcsö­nös helyzetben tartalmazza. A kötegalak azonban meg­marad és így a nyomdai termékek, éppen úgy mint előzőleg, meghatározottak. Ez majd világossá válik, ha a halombarakás mellett a gépi szétszedés folyamatát is vizsgáljuk. A halombarakás, a legtágabb értelemben, és ezzel együtt a raklapra helyezés, a 6. és 7. ábrák szerint egy olyan berendezéssel történik, amelynek egy hozzávezető szerve van és ez egy végtelenített, körülfutó 5 szállító­­szalagból áll. Amint a 6 nyíl jelzi, ezt az 5 szállító­­szalagot közelebbről nem ábrázolt módon a 7 rakodó­felület felett — amely a 6. ábrán látható kivitelnél 8 raklapból all a szállítás irányában ide-oda mozgóan hajtjuk, hogy eközben a kötegalakot a képzendő halom keretén belül kígyóvonalszerűen lehelyezzük. Az 5 szállítószalagon szállított kötegalakok, amelyeket ösz­­szességükben 9-cel jelöltünk, meghatározott termékeket tartalmaznak, bár azokat a súrlódó kapcsolat szállítja tovább. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az 5 szállítószalagot leállítjuk és ellenkező értelemben indít­juk be. Ha kielégítő erőzáró kapcsolat áll fenn, amint azt a 7. ábrán a 10 nekiszorító hengerrel jeleztük, akkor a tulajdonképpeni szétszedés létrejön, amennyiben a most ellentétes irányba szállított kötegeket a halomról lehúzza. Eközben a példányok vagy példánycsoporok egymást követik és biztosítva van, hogy az egyik pél­dány a másikat, illetve az egyik csoport a másikat kö­veti, mégpedig az előzőleg megállapított és a köteg­alak által megtartott szabályszerűség szerint. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy a termékek meghatározott­sága ismét érvényre jut. Megjegyzésre méltó még az a körülmény is, hogy a kötegalak megragadásával már valamennyi példányt, amelyet ez az alakzat tartalmaz, megragadjuk, illetve a termékek meghatározott méretei szerint már kézben vannak és kezelhetők. A bevezető­ben ismertetetteken kívül ily módon számtalan eddig még a képzeletben sem előforduló lehetőség adódik. Ehhez tartozik a legtágabb értelemben vett tárolás is. Ezt a halombarakással és raklapra helyezéssel kapcso­latos műveletekkel együtt még a következő példánál kívánjuk ismertetni. Általános szokás, hogy az újságokat több szakasz­ban nyomják. Az ún. előtermék tetszőleges időben készül és azután tárolják. Az aktualitásokat tartalmazó főtermék a rotációs nyomógépet egy későbbi időpont­ban, röviddel a kiszállítás előtt hagyja el. Ez az időbeli eltolódás szükségessé teszi, hogy a főtermék példányt a közbenső tárolóban levő előtermékkel összevezessük. Ehhez természetesen előzőleg a főterméket és az elő­­terméket a bevezetendő kivitelnek megfelelően kell meghatározni. Ha azonban az előtermék legalább már kötegformában van jelen, akkor azok a problémák me­rülnek fel, hogy a felhalmozott, raklapra helyezett, ill. rosszul tárolt előterméket meghatározott darabokra kell szétszedni és a munkafolyamathoz hozzávezetni. Erre akkor is szükség van, ha az egész előtermék nagyon nagy terjedelmű kötegalakká vagy egyetlen kötegalakká van összefogva. Valójában a kötegalak hosszára vo­natkozóan nincsenek határok. Ha a kötegalak kialakí­­tását tartjuk szem előtt, akkor ez minden további nél­kül világossá válik, mivel a példányok tetszőleges szám­ban és tetszőleges hosszban is kötegalakká foghatók össze. Azonban a tárolás sem jelent korlátozást, mivel a halom ilyen szempontból is végtelen lehet, ha a ha­lomkepzés elegendően nagy rakodófelületen történik. Ez alatt azt értjük, hogy az előterméket — hogy ennél a példánál maradjunk — nem raklappal vagy hasonló segítségével tároljuk, hanem mint végtelenített köteget egy tárolótérbe vezetjük be, amely kígyóvonalszerűen hajtogatott kötegalakokat teljes vízszintes és függőleges terjedelmében fel tudja venni. Még akkor is, ha ez a tárolótér távol helyezkedik el a megtöltése és kiürí­tése problémamentes és különösen szeretnénk ezt még egyszer hangsúlyozni, hogy a termékek meghatá­rozott volta mind a betároláskor, mind a kitároláskor fennmarad. Az ily módon meghatározott előterméket egy adott, nevezetesen előre meghatározott időpontban a kötegalakból ki lehet venni és a további feldolgozási követelményeknek megfelelően tovább lehet adni. Amint a bevezetőben már ismertettük, a példányok kielégítő meghatározását egy pár húzószervvel lehet létrehozni, amelyek az egymás után sorolt példányokon, azok egyik illetve másik oldalán fekszenek és a példá­nyok között egymást keresztezik. A 9. ábra ilyen köteg­alak létrehozására szolgáló berendezést mutat. Ehhez két 11 tekercs tartozik, amelyek a 3', 3' húzószervekből egy-egy tartalék mennyiséget tárolnak. Mindegyik hú­zószervhez 13 vezeték tartozik. A vezetékből való ki­lépés után a húzószerveket még a későbbiekben ismer­tetett módon a 12 nyíl irányában kihúzzuk. A 13 veze­tékek maguk a 12 nyíllal jelzett kihúzási irányra kereszt­­irányban mozgathatók oly módon, hogy 14 lengőkaron vannak elhelyezve és ez a lengőkar egy-egy közelebb­ről nem ábrázolt, all tekercseket hordó tengelyen for­­gathatóan van rögzítve. A lengőkarokat a rajzon nem ábrázolt hajtóeszközökkel egymáshoz képest ellenté­tes értelemben és ellentétes ütemben ide-oda mozgóan hajtjuk, úgy, hogy a 13 vezetékek a kihúzás irányára keresztirányban és egymáshoz képest ellentétes ütemben ide-oda mozognak. A nyomdai termékeket egy, a rajzon nem ábrázolt szállítóberendezés a 12 nyíl irányában a berendezéshez vezeti, méghozzá oly módon, hogy a 13 vezetékek helycseréjük folyamán mindenkor a két példány közötti szabad téren haladjanak keresztül. A példányok természetesen példánycsoportok is lehet­nek. Ily módon a 3', 3" húzószervek váltakozva az egymás után következő példányok alsó, illetve felső oldalán fekszenek fel, miután mindenkor a két példány közötti hézagban keresztezték egymást. Ezt a folyama­tot minden további nélkül a szövéssel lehet összehason­lítani. Ez különösen akkor tűnik ki, ha egy vagy több további pár 13 vezeték van a 12 nyíllal jelzett kihúzási irányban elhelyezve és a kötegalak hosszanti közép­­tengelyében elhelyezkedő két húzószervbői kiindulva az egyik, illetve másik oldal felé további húzószerveket — amelyek természetesen a saját tartalékról lesznek lehúzva — húzunk ki és hasonlóan az elsőhöz alkal­mazzuk. A húzószervek kihúzása minden esetben az­által jöhet létre, hogy a példányokat magukat tovább­szállítjuk. A példányok megfordításával a húzószervek keresztezését, mint egy sodratot —amint azt a 15 helyen jeleztük — létrehozhatjuk. A 8. ábra szerinti berende­zésnél a 3', 3' húzószerveket ugyancsak a 11 tekercsek­ről húzzuk le. Ezek azonban ennél a megoldásnál az 1 példányokat vezető pálya felső, illetve alsó oldalán vannak elhelyezve. A 16 görgők segítségével a húzó­szerveket a példányok egyik vagy másik oldalához fektetjük, majd azokat a 12 nyíl irányába húzzuk. Ezzel kapcsolatban értelemszerűen az előzőekben el­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents