177730. lajstromszámú szabadalom • Eljárás apovinkaminsav-észterek előállítására
MAGYAR SZABADALMI 177730 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978. VIII. 1. (Rí—679) Nemzetközi osztályozás: C 07 D 519/04 Közzététel napja: 1981. V. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. IX. 30. Feltalálók: Szabadalmas: dr. Szántay Csaba, oki. vegyészmérnök, egyetemi tanár Richter Gedeon Vegyészeti Gyár 19% Dr. Szabó Lajos, oki. vegyész 17% dr. Kalaus Rt., Budapest György, oki. vegyészmérnök 15% dr.Kreidl János, oki. vegyészmérnök 13% dr. Felméri József, oki. vegyészmérnök 8% Bölcskei Hedvig, oki. vegyészmérnök 8% dr. Farkas Jenőné, oki. vegyészmérnök 6% dr. Nemes András, oki. vegyész 5% dr. Benkő Béla, oki. vegyészmérnök 5% dr.Turcsányi Péter, oki. vegyészmérnök 4% Budapest Eljárás a povinkaminsav-észterek előállítására 1 2 A találmány tárgya új, javított eljárás az la és/vagy Ib általános képletű apovinkamínsavészterek — mely képletben R jelentése 2—6 szénatomos alkilcsoport — előállítására. Az apovinkamínsavészterek, különösen az apovinkaminsav-etilészter, igen értékes gyógyhatással, nevezetesen vérnyomáscsökkentő és agyi értágító hatással rendelkeznek. Ismeretes, hogy az apovinkaminsav-metilésztert legegyszerűbben a vinkaminsav-metilészterből dehidratálással állítják elő. A dehidratálást eddig az alábbi módon végezték : a) hő hatására, 220 °C-on [Tetrahedron Letters 1961, 702—6; Collection Czech. Chem. Commun 29, 433— 46. (1964)]; b J ecetsavanhidrides forralással [Tetrahedron Letters 1961, 702—6; ugyanott: 1962, 1147—54; Collection Czech. Chem. Commun 29, 433—46 (1964), 151 295 számú magyar szabadalmi leírás]; c) hangyasavas forralással (Tetrahedron Letters 1962, 1147—54; 151 295 számú magyar szabadalmi leírás, 2 191 894 számú francia szabadalmi leírás); d) diklórmetános közegben kénsavval reagáltatva (160 367 számú magyar szabadalmi leírás); e) foszforoxikloríddal forralva, illetve foszforpentoxiddal vagy foszforhalogenidekkel reagáltatva (151 295 számú magyar szabadalmi leírás); f) sósavas alkohollal történő forralással [Chem. Zvesti 17, 41—53 (1963)]. Az utóbbi módszert abban az esetben is alkalmazták, ha kiindulási anyagként vinkaminsav-metilészter helyett vinkaminsavat használtak. Ebben az esetben ugyanis a savas alkoholos forraláskor a dehidratálással egyidejű- 5 leg az alkalmazott alkoholnak megfelelő észterképződés is végbemegy (163 434 számú magyar szabadalmi leírás). Sósav helyett más erős szerves vagy szervetlen sav is használható, például kénsav, alkil-szulfonsavak stb. A fenti eljárások az alábbiakban ismertetett hátráló nyokkal rendelkeznek. Valamennyi eljárással a találmányunk szerinti eljárással előállított apovinkaminsavészterektől eltérő metilésztert, az apovinkamint állították csak elő. Csupán egyetlen esetben, a c) változattal sikerült előállítani az etilésztert. Az aj, bj, ej eljárá- 15 sok bármelyike szerint a dehidratálást erélyes reakciókörülmények között végzik, például az anyagot hosszú ideig, magas hőmérsékleten kezelik. Ilyenkor azonban az anyagot könnyen érheti károsodás, bomlás, az elegy színe sötétedik, kátrányosodás lép fel, nemkívánt mel- 20 lékreakciók mehetnek végbe stb. így az aj eljárásnál, ahol a reakció 220 °C hőmérsékleten történik, a kitermelés csupán 61%. A bj módszernél a reakcióelegyet 24 órán át 140 °C hőmérsékleten forralják, kitermelés: 75%. A c) eljárásnál a 97%-os kitermelés viszont csak 25 úgy érhető el, ha a reakcióelegyet 5 órán át forralják hangyasavban. Abban az esetben, ha a reakcióelegyet csak 1 órán át forralják, a kitermelés csupán 64%. Ezen eljárás további hátránya, hogy a hangyasav erősen maró, mérgező, hólyaghúzó hatású, gőzei a nyálkahártyát 30 károsítják és a levegővel robbanó elegyet alkothatnak. 177730
