177724. lajstromszámú szabadalom • Eljárás O-Koleszteril-karbamátok előállítására
3 177724 4 acil-átvivő katalizátorként hat, így egyrészt növeli a főreakció hozamát, másrészt jelentősen csökkenti a melléktermék-képződés lehetőségét. Ez a felismerésünk rendkívül meglepő, hiszen arra kellett volna számítanunk, hogy a reakcióelegyhez adott idegen anyag hatására fokozódik a melléktermék-képződés veszélye. Az (I) általános képletű vegyületeket tehát a találmány értelmében úgy állítjuk elő, hogy a (II) általános képletű koleszterin-halogénhangyasavésztereket — ahol Hal halogénatomot jelent — közömbös oldószerben, tercier amin katalizátor jelenlétében (IV) általános képletű aminokkal reagáltatjuk, ahol X jelentése a fenti. A találmány szerinti eljárásban tercier amin katalizátorként minden olyan tercier aminvegyületet felhasználhatunk, amely a reakcióközegben oldódik, és nem tartalmaz olyan csoportokat (például láncvégi szabad amino-csoportot, acil-csoportot stb.), amelyek a (II) vagy (IV) általános képletű vegyületekkel reakcióba lépnének. Ezeket a tercier amin vegyületeket az igénypontban „a reagensek szempontjából közömbös tercier aminok”-nak nevezzük. A felhasználható tercier aminok közül példaként a következőket soroljuk fel: alkilaminok, így trietilamin, trimetilamin, N-butil-N,N-dimetil-amin és hasonlók, cikloalkil-alkil aminok, így N-ciklohexil-N,N-dimetil-amin, heterociklusos aminok, így piridin, N-metil-piperidin és N-metil-morfolin, aromás gyűrűt tartalmazó tercier aminok, így N,N-dimetil-anilin, N-benzil-N,N-dimetil-amin és hasonló vegyületek. A tercier amin katalizátort a (II) általános képletű vegyülettel legalább ekvimoláris mennyiségben adjuk a reakcióelegyhez. Közömbös oldószerként például benzolt, petrolétert vagy klórbenzolt alkalmazhatunk. A reakció széles hőmérséklet-határokon belül (0— 120 C°) végrehajtható, és 1—24 órát vesz igénybe. A (II) és (IV) általános képletű vegyületeket célszerűen közel ekvimoláris arányban reagáltatjuk egymással, ettől az aránytól azonban el is térhetünk. A végtermékeket ismert módszerekkel könnyen elkülöníthetjük a reakcióelegytől és az esetlegesen jelenlevő reagálatlan kiindulási anyagoktól. Az (I) általános képletű vegyületeket kívánt esetben átkristályosítással tisztíthatjuk. A műveletben oldószerként például metanolt, etanolt vagy ezek benzollal készített elegyeit használhatjuk fel. Az (I) általános képletű vegyületeket oszlopkromatográfiás úton is elkülöníthetjük és/vagy tisztíthatjuk. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 1. példa 0-Koleszteril-(2,4-diklór-fenil)-karbamát előállítása 0,003 mól koleszterin, 20 ml klórbenzol és 0,003 mól 2,4-diklór-fenil-izocianát elegyét 8 órán át 110 C°-on tartjuk. A reakcióelegyet benzollal hígítjuk, híg vizes sósavoldattal, vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal, végül vízzel mossuk, magnéziumszulfát fölött szárítjuk, majd vákuumban bepároljuk. A kapott maradékot benzol és metanol elegyéből kristályosítjuk. A 163 C°-,on olvadó 0-koleszteril-(2,4-dikIór-fenil)-karbamátot 55%-os hozammal kapjuk. Elemzés a C34H4902NC12 képlet alapján (M=575,22): számított: C: 79,98% H: 8,51% N: 2,43%; talált: C: 78,86%, H: 8,56%, N: 2,43%. 2. példa O-Koleszteril-ciklohexil-karbamát előállítása 0,002 mól koleszterin-klórhangyasavésztert 10 ml petroléter és 15 ml abszolút benzol elegyében oldunk. Az oldathoz 0,002 mól piridint és 0,002 mól ciklohexilamint adunk, és a reakcióelegyet 2 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet híg vizes sósavoldattal, vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal, végül vízzel mossuk, magnéziumszulfát fölött szárítjuk, majd bepároljuk. A maradékot etanolból . kristályosítjuk. A 157 C°-on olvadó O-koleszteril-ciklohexil-karbamátot 80%-os hozammal kapjuk. Elemzés a C34H5702N képlet alapján (M=511,80): számított: C: 79,79%, H: 11,23%, N: 2,74%; talált: C: 79,51%, H: 10,73%, N: 2,82%. A fenti reakciót a Monatsch. Chem. 85, 141 (1935) közleményben ismertetett körülmények között ismételjük meg úgy, hogy 0,003 mól ciklohexilamint használunk fel, és a reagensekhez sem oldószert, sem piridint nem adunk. A reakciót a reagensek ömledékében végezzük. Erősen szennyezett, gyantás, kátrányos anyagot kapunk, amelyből az elegy feldolgozása után mindössze kb. 20% tiszta terméket különíthetünk el. 3. példa O-Koleszteril-benzil-karbamát előáll ítása 0,002 mól kqleszterin-klórhangyasavészter 20 ml abszolút benzollal készített oldatához 0,002 mól trietilamint és 0,002 mól benzilamint adunk, és a reakcióelegyet 2 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet híg vizes sósavoldattal, vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal, végül vízzel mossuk, magnéziumszulfát fölött szárítjuk, majd bepároljuk. A maradékot etanolból kristályosítjuk. A 145 C°-on olvadó O-koleszteril-bpnzil-karbamátot 85%-os hozammal kapjuk. Elemzés a C35H3302N képlet alapján (M=519,78): számított: C: 80,87%, H: 10,28%, N: 2,89%; talált: C: 80,18%, H: 10,11%, N: 2,78%. 4. példa 0-Koleszteril-(p-toluil)-karbamát előállítása 0,002 mól koleszterin-klórhangyasavészter 20 ml abszolút benzollal készített oldatához 0,002 mól piridint és 0,002 mól p-toiuidint adunk, és az elegyet 4 órán át visszafolyatás közben forraljuk, A reakcióelegyet az előző példákban ismertetett módon dolgozzuk fel, és a maradékot metanol és víz elegyéből kristályosítjuk» A 184 C°-on olvadó O-koleszteril-(p-toluíI)-karbamát0t 56%-os hozammal kapjuk, Elemzés a C35H3302N képlet alapján (M=519,78): számított: C: 80,87%, H: 10,28%, N: 2,69%; talált: C: 80,92%, H: 10,39%, N: 2,75%. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
