177718. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidantoin-származékok előállítására

5 177718 6 szárazra pároljuk. Más változat szerint ezeket a sókat úgy is készíthetjük, hogy a savvegyületek rövidszénláncú alkanolos oldatait a kívánt alkálifém alkoxidjával együtt keverjük és ezután a keletkező oldatot az előzőekhez hasonló módon szárazra pároljuk. Mindkét esetben a reakcióban résztvevő anyagok sztöchiometrikus meny­­nyiségét kell használni avégett, hogy a reakció teljessé váljék és a kívánt végterméket a lehető legnagyobb kiter­meléssel kapjuk. Ahogy az előzőekben említettük, a találmány szerinti eljárással előállítható mindkét jobbraforgató spiro­­-hidantoin-vegyületet könnyen felhasználhatjuk terá­piás célra, aldóz reduktáz inhibitorként, krónikus diabe­tikus szövődmények gyógyítására, mivel alkalmasak arra, hogy jelentős mértékben csökkentsék a szemlencse szorbitol-szintjét cukorbetegeknél. így például a d-6- -fluor-spiro-[kroman-4,4'-imidazolidin]-2',5'-dion, amely a találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek jelentős képviselője, lényegében nagy mértékben sza­bályozza (például gátolja) a szorbitolszint kialakulását 0,25 mg/kg-tól 5,0 mg/kg-ig terjedő adagok orális be­adása esetén és közben semmiféle toxikus mellékhatás nem jelentkezik. A találmány szerinti eljárással előállít­ható másik vegyületnél is hasonló eredmények jelentkez­nek. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyü­letek mind orális, mind parenterális úton beadhatók anél­kül, hogy bármilyen jelentős kellemetlen gyógyszerészeti mellékhatásokat okoznának a kezelt betegnél. Általában ezek a vegyületek a testsúlyra számítva naponta 0,25— 5,0 mg/kg mennyiségben kerülnek beadásra, bár eltéré­sek lehetnek a kezelt egyén súlyától és állapotától, vala­mint a beadás módjától függően. A cukorbetegek találmány szerinti eljárással előállít­ható jobbraforgató spiro-hidantoin-vegyületekkel való kezelésével kapcsolatban megjegyezzük, hogy ezek a vegyületek egymagukban vagy gyógyszerészetileg elfo­gadható vivőanyagokkal kombinálva egyaránt beadha­tók a fent megadott módon és a beadás történhet egysze­ri vagy többszöri adagolás útján. Ezen túlmenően a talál­mány szerinti eljárással előállítható vegyületek külön­böző adagolási formákban adhatók be a betegeknek, például különféle közömbös gyógyszerészeti vivőanya­gokkal kombinálva, tabletták, kapszulák, pilulák, pasz­tillák, kemény cukorkák, porok, sprék, vizes szuszpen­ziók, befecskendezhető oldatok, elixírek, szirupok és hasonló készítmények alakjában készíthetők el. Az ilyen vivőanyagok szilárd hígító- vagy töltőanyagok, steril vizes közegek és különböző nemtoxikus szerves oldó­szerek lehetnek. Ezenkívül ilyen orális gyógyszerészeti készítmények megfelelő módon édesíthetők és/vagy illa­tosíthatok különböző ilyen célra szokásosan alkalmazott típusú szerekkel. Általában a találmány szerinti eljárás­sal előállítható vegyületek ilyen adagolási formákban 0,5—90 súly% koncentrációban vannak jelen a készít­mény teljes súlyára vonatkoztatva. Ezek olyan mennyi­ségek, amelyek a kívánt egység-dózisokat szolgáltatják. Orális beadásra alkalmas tabletták, amelyek különbö­ző kötőanyagokat, így nátriumcitrátot, kalciumkarbo­­ftátot és kalciumfoszfátot tartalmaznak, különféle elosz­lató szerekkel, így keményítővel, előnyösen burgonya­­vagy tápiókakeményítővel, alginsavval és bizonyos konjplex-szilikátokkal, továbbá ragasztóanyagokkal, Így polivinilpirrolidonnal, szukrózzal, zselatinnal és mabgumival együtt készíthetők el. Emellett csúsztató­anyagok, így magnéziumsztearát, nátriumlaurilszulfát és talkum gyakran hasznosak tablettázás céljára. Hasonló típusú szilárd kompozíciók szintén használhatók töltő­anyagként lágy- és keményzselatin kapszulákban. Elő­nyös adagokként a nagy molekulasúlyú polietiléngliko­­lokat említhetjük meg. Abban az esetben, ha vizes szusz­penziókat és/vagy elixíreket kívánunk előállítani orális beadás céljára, a hatóanyagot ezekben különböző édesí­tő vagy illatosító anyagokkal, színezékekkel vagy fes­tékekkel kombinálhatjuk, kívánt esetben pedig emul­­gáló és/vagy szuszpendáló szereket hígító anyagokkal, így vízzel, etanollal, propilénglikollal, glicerinnel együtt alkalmazhatunk különböző hasonló kombinációkhoz. Parenterális beadás céljára a d-spiro-hidantoin-vegyü­­letek szezámolajjal, földimogyoró-olajjal vagy vizes propilénglikollal készített oldatait alkalmazhatjuk, vala­mint az előzőkben felsorolt megfelelő vízoldható alká­lifém- vagy alkáliföldfémsók steril, vizes oldatait hasz­nálhatjuk. Ilyen vizes oldatokat szükség esetén megfele­lő módon pufferolhatunk és a folyékony hígítóanyagot először elegendő tömény konyhasó-oldattal vagy glu­kózzal izotóniássá tesszük. Ezek a vizes oldatok különö­sen alkalmasak intravénás, intramuszkuláris, szubkután és intraperitoneális beadás céljára. Az ilyen célra hasz­nált steril, vizes közegek könnyen előállíthatok a szak­területen jól ismert szabványos módszerekkel. Ezenkívül lehetőség van arra is, hogy erre a célra a spiro-hidantoin­­-származékokat topikálisan alkalmazzuk, mint szem­­betegséget gyógyító oldatokat, amelyek cseppenként adagolhatok a szembe. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyietek­nek, mint krónikus diabetikus szövődmények kezelésére szolgáló szereknek az aktivitását a következő biológiai és/vagy farmakológiai vizsgálatok valamelyikével hatá­rozhatjuk meg: (1) megmérjük azt, hogy milyen mértékben képesek gátolni az izolált aldóz reduktáz enzimaktivitását ; (2) megmérjük azt, hogy milyen mértékben képesek csökkenteni vagy gátolni a szorbitol-felhalmozódást a krónikus sztreptozotocinizált (például diabetikus) pat­kányok ülőidegében; (3) megmérjük azt, hogy milyen mértékben képesek visszafordítani a már megnövekedett szorbitol-szintet a krónikus, sztreptozotocinnal kiváltott, diabetesben szen­vedő patkányok ülőidegében és szemlencséjében : (4) megmérjük azt, hogy képesek-e megelőzni vagy gátolni a galaktikol-képződést a krónikusan galakto­­szeémikus patkányok szemlencséjében; és (5) megmérjük azt, hogy mennyire képesek késleltetni a szürkehályog kialakulását és csökkenteni a szemlencse zavarosodásának a komolyságát krónikus galakto­­szeémiás patkányoknál. A előállításmód 3,5 g (0,019 mól) ß-(p-fluorfenoxi)-propionsav [Finger és mtsai., Journal of the American Chemical Society, Vol. 81, p. 94 (1959)] és 40 g polifoszforsav elegyét 10 percig vízfürdőn melegítjük és utána 300 ml jeges vízbe öntjük. A keletkező vizes elegyet ezután három kü­lön adag etilacetáttal extraháljuk és az egyesített szerves rétegeket ezt követően híg, vizes nátriumhidrogénkar­­bonát-oldattal és utána vízzel mossuk, ezt követően pedig vízmentes magnéziumszulfát felett szárítjuk. Ez­után a szárító anyagot szűréssel, az oldószert pedig csök-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents