177688. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus kapcsolási elrendezés pneumatikus henger működtetéséhez rtövid idejű mellékmozgások megvalósítására másik pneumatikus henger távozó levegője által
3 177688 4 ahol a mérőszerkezetet, illetve a mérőkart egy megfelelően vezérelt háromállású pneumatikus hengerrel rögzítik — fékezik az alábbi módon : — Az adagolás kezdetén — az adagolás kezdeti intenzitásától függően beállított ideig — a pneumatikus henger alaphelyzetben rögzíti a rezgőkart, majd középállásba megy, ami által a mérőkart most már a durvafinom átkapcsoláshoz szükséges mértékig mozoghat, de a névleges adagértéknek megfelelő helyzetig még nem. — A durva-finom átkapcsolást egy beállított késleltetéssel követően, miután a mérőrendszer mozgási energiája a hengeren történő felütközés következtében felemésztődött, a henger harmadik állásába megy, és így a mérőkar a növekvő anyagmennyiség hatására most már az egyensúlyi helyzetén is túlbillenhet. ' — A mérőtartály kiürítése előtt a henger szintén alaphelyzetbe viszi és ott rögzíti a mérőkart. A fenti ismert megoldás háromállású hengert, speciális főszelepet és külön vezérlőjeleket igényel. Az ismertetett műszaki megoldások lényegében azzal a hátránnyal rendelkeznek, hogy bonyolultságukból következően a meghibásodási lehetőség viszonylag nagy. , Találmányunk elé azt a célt tűztük ki, hogy létrehozzunk egy olyan pneumatikus kapcsolási elrendezést, amelyben az előzőekben taglalt mellékmozgásokat megvalósító pneumatikus hengert a főmozgást végző pneumatikus henger távozó levegője működteti. Célul tűztük ki továbbá, hogy az elrendezés kialakítása egyszerű legyen, a mellékmozgást végző henger működését a főmozgást végző henger működése kényszerűen minden egyéb vezérlőszerv nélkül pont jó időpillanatban és elegendő ideig hatóan váltsa ki, valamint hogy az az egyes berendezésekre akár pótlólag, a konstrukció egységének megbontása nélkül is felszerelhető legyen. Végül célul tűztük ki azt is, hogy a mellékmozgást végző hengerek bekötése ne igényeljen bonyolult összekapcsolásokat, és azok megfelelő kialakítás esetén egyetlenegy pneumatikus vezetékhez legyenek csatlakoztathatóak. A kitűzött célnak a találmány értelmében olyan kapcsolási elrendezéssel teszünk eleget, ahol az egyik henger két bemeneti nyílása a főszelep két kimeneti nyílásához kapcsolódik. A főszelep táplevegő csatlakozási pontja statikus helyzetben az egyik kimeneti nyílással, a másik kimeneti nyílás egy kiömlőnyílással a henger dugattyúrúdjának kitolt állapotában pedig a táplevegő csatlakozási pont a másik kimeneti nyílással ugyanakkor az előző kimeneti nyílás egy további kiömlőnyílással van összekötve. A főszelep kiömlőnyílásának legalább az egyike egy további henger, egy tároló és egy egyik végén a szabad levegőre kapcsolódó ellenállás közösített bemeneti nyílására csatlakozik. A fenti megoldásban a mellékmozgást megvalósító henger a fömozgást megvalósító hengernek a dugattyú mozgásirányába eső hengerteréből távozó sűrített levegő által van működtetve, míg a működtetés időtartamát a pneumatikus tároló és a pneumatikus ellenállás alkotta időtag határozza meg. A találmány szerinti pneumatikus kapcsolási elrendezést az alábbiakban konkrét példakénti kiviteli alakok kapcsán, a mellékelt rajzok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti pneumatikus kapcsolási elrendezés, a 2. ábra az 1. ábra szerinti elrendezés működésének idődiagramja, a 3. ábra az 1. ábra szerinti elrendezés nyomás-idő görbéje a mellékmozgás megvalósulása folyamán, a 4. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezéssel és hengerrel kiegészített pneumatikus működtetésű adagoló mérleg példakénti kiviteli alakja, és az 5. ábra a 4. ábra szerinti adagolómérleg működé- . sének idődiagramja. A főmozgást végző pneumatikus 1 hengerből, az 1 hengert működtető pneumatikus 2 főszelepből, a mellékmozgást végző célszerűen egyoldali működtetésű, rugós visszaállítású, dugattyús vagy membrános kivitelű pneumatikus 3 hengerből, a pneumatikus 4 tárolóból, a célszerűen változtatható értékű pneumatikus 5 ellenállásból álló 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezés működésmódja röviden az alábbi : A 2 főszelep folytonos vonallal jelölt l.ábra szerinti helyzetében az „A” táplevegő csatlakozási pontot a „B” kimeneti nyílással, míg a „C” kimeneti nyílást a „D” kiömlő nyílással köti össze. így az 1 henger mellső bemeneti nyílása, azaz az 1 henger dugattyúrúd felőli hengertere van táplevegővel ellátva, míg a hátsó hengertere vagy a szabad levegőre, vagy a mellékmozgást megvalósító 3 henger és a 4 tároló, illetve az 5 ellenállás bemeneti nyílásainak közösített pontjára csatlakozik (az 1. ábrán pont-vonallal jelölve), ami azt jelenti, hogy az 1 henger visszatolt állásban van. Statikus helyzetben, vagyis 2 főszelep előző átvezérlését követően elegendő idő eltelte után, a 3 henger szintén visszatolt állásban van. A V] vezérlőjel hatására a 2 főszelep a szaggatott vonallal jelölt helyzetbe vált ki, vagyis az „A” táplevegő csatlakozási pontot most a „C” kimeneti nyílással, míg a „B” kimeneti nyílást az „F” kiömlőnyílással köti össze. így az 1 henger hátsó bemeneti nyílása, vagyis a hátsó hengertere, kerül a táplevegő nyomása alá, míg a mellső hengerteréből a sűrített levegő a 3 henger hengerterébe és a 4 tárolóba, illetve az 5 ellenálláson keresztül a szabad levegőre kezd ömleni. Vagyis a 2 főszelep átváltását követő pillanatban az 1 henger mellső hengerterében levő sűrített levegő a 4 tároló és a 3 henger térfogatával bővített új térfogatra expandálódik, miközben nyomása az új térfogatnak megfelelően lecsökken. A lecsökkent nyomás a 3 henger dugattyújára, illetve membránfelületére hat és azt a szerkezeti elemek méreteitől függő erővel elmozdulásra kényszeríti. Ezt követően az 5 ellenállás és az új össztérfogat által meghatározott időállandóval a nyomás tovább csökken. Amikor az 1 henger dugattyújának mellső felületére hatóan a csökkenő nyomás a dugattyú súrlódása és a dugattyúrúdra kapcsolódó külső terhelés már kisebb erőt fejt ki, mint a dugattyú hátsó felületére hatóan a tápnyomás, a dugattyú mellső irányba mozdul, miközben a mellső hengertérből a sűrített levegő az 5 ellenálláson keresztül a szabad levegőre távozik, illetve a 3 henger hengerterében és a 4 tárolóban a nyomást az 1 henger dugattyújának és az ahhoz kapcsolódó külső rendszer nyugalmi és mozgásközbeni ellenereje közötti különbség arányában megnöveli. Az 1 henger dugattyújának további mozgása közben a 3 henger hengerterében és azzal összekapcsolt 4 tárolóban az így megnövekedett nyomás közel azonos ér5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
