177621. lajstromszámú szabadalom • Mozdony- forgóvázak megtámasztása és összekötése emeltyűs-torziós szerkezettel
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177621 Nemzetközi osztályozás : w Bejelentés napja: 1976. III. 31. (GA—1213) Közzététel napja: 1981. V. 28. B 61 G 5/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. IV. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Veress Árpád, oki. gépészmérnök, Vecsés, Vizelyi Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon-György, oki. gépészmérnök, Záhonyi Lóránt, oki. és Gépgyár, Budapest gépészmérnök, Budapest Mozdony-forgóvázak megtámasztása és összekötése emeltyus-torziós szerkezettel 1 A találmány forgóvázas vasúti vontató járművekre, főleg villamos vagy Diesel-mozdonyokra vonatkozik, s azok alvázai és forgóvázai közötti összekötésének tökéletesítését célozza. A mozdonyok hord-művébe, különösen a vegyes 5 szolgálatra alkalmas, tehát nagyobb sebességű és nagyobb vonóerejű mozdonyok esetében célszerű a csapágyszerkezet és a forgóváz közé beiktatott primer rugózáson kívül a forgóváz és a szekrény kapcsolatába szekunder rugózást beépíteni, amely lehetővé teszi a szék- 10 rény elsősorban keresztirányú és bizonyos mértékben függőleges rugózását a forgóvázhoz viszonyítva. Ez a szekunder rugózás azonban — funkciójából következően — lehetővé teszi a forgóvázkeret billenését, holott a vegyes szolgálatra és ezen belül a tehervonati szolgá- 15 latra való tekintettel a szekrénykapcsolatnak biztosítani kell azt, hogy vonóerő kifejtésnél a forgóváz a mozdonyszekrény alatt ne billenjen, mert az ilyen jellegű billenés a forgóváz szélső tengelyeinél nagymérvű tengelynyomás-változást idéz elő, s ez a mozdony vonóerő- 20 kifejtő-képességét és így a vontatható vonat súlyát csökkenti, illetve indításnál sínköszörüléshez vezethet. Ugyancsak káros jelenség a vasúti vontató járművek kocsiszekrénye és forgóvázai közötti jelenlegi kapcsolatoknál, hogy kanyarban a forgóvázak jelentősen, külön- 25 böző mértékben kitérnek, ami a sín és a kerék közötti nekifutási szög növekedése folytán fokozott nyomkarima-élesedést okoz. A szekunder rugózású vagy általában billenő szekrény kapcsolati mozdonyoknál fentiek szerint jelentkező 30 2 hátrányos billenés megakadályozására különböző konstrukciós megoldásokhoz folyamodtak. így alkalmazásra került olyan szerkezeti megoldás, melynél a forgóvázról a vonóerőt a forgóváz középsíkjában olyan ferde rúd segítségével továbbítják a szekrényre, melynek hatásvonala a sínkorona felső síkját a szekrény-alátámasztás függőlegesében metszi át. Ez a szerkezeti megoldás ugyan elvileg egyszerű, de gyakorlati megvalósítását a legtöbb esetben a gépi berendezéssel (pl. vontató motorokkal) kitöltött forgóváz nem teszi lehetővé. A nehézségeket növeli az a körülmény, hogy forgóvázanként két ferde vonórúd beépítése szükséges, miután a forgóváz mindkét irányban vontat és célszerű, ha a szóbanforgó ferde rúd csak húzott rúdként működik. A forgóváz vonóerő-kifejtéskor fellépő billenését megkísérelték járulékos szerkezettel, nevezetesen léghengerekkel megakadályozni. Ezekbe a léghengerekbe a nagy vonóerő kifejtése alkalmával, tehát általában indításkor nagynyomású levegőt bocsátanak be, aminek hatására fellépő dugattyúerő megakadályozza a forgóváz bülenését. Az ilyen léghengereket a forgóvázak mindkét végén el kell helyezni, hogy a menetiránytól függően felváltva működhessenek, és ugyanakkor a levegőnyomás szabályozása is szükséges az éppen kifejtett vonóerő értékétől függően. Ezek a járulékos pneumatikus szerkezetek tehát vezérlő szerkezetet is igénylő, bonyolult berendezések. További hátrány, hogy a fentiekben ismertetett ferde vonórudas, vagy léghengeres szerkezetek semmilyen 177621
