177581. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciánecetsav-amid-származékok előállítására

MAGYAR SZABADALMI 177581 népköztársaság LEÍRÁS i8 l Bejelentés napja: 1977. VII. 14. (Cl—1756) Nemzetközi osztályozás: Közzététel napja: 1981. V. 28. C 07 D 499/68 C 07 D 499/72 C 07 D 501/30 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. III. 31. Feltalálók: Szabadalmas: dr. Huhn Magda, oki. vegyész, 30%, Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti dr. Szabó Gábor, oki. vegyészmérnök, 25%, Termékek Gyára Rt., Budapest dr. Somfai Éva, oki. vegyészmérnök, 10% dr. Dvortsák Péter, oki. vegyész, 15%, Budapest, Kárpáti Marianna, oki. vegyész, 10%, Szeged, dr. Koczka István, oki. vegyész, 10%, Budapest Eljárás cián-eeetsav-aimd-származékok előállítására 1 Ismeretes, hogy cián-ecetsav származékokkal acile­­zett penám-3-karbonsav, 3-metil-cef-3-em-4-karbonsav, illetve 3-acetoxi-cef-3-em-4-karbonsav-származékok ér­tékes antibiotikumok, amelyek a gyógyászatban nyer­hetne^ felhasználást. Előállításukra olyan eljárásokat ismertettek, melyek során az acilezendő amint alfa­helyzetben ciáncsoporttal szubsztituált karbonsavak savhalogenidjével, vagy a karbonsavak vegyes anhid­­ridjével acileztek. Olyan eljárás is ismert, melynél az alfa-helyzetben ciáncsoporttal helyettesített karbonsavat valamely vízelvonószer jelenlétében, például diciklo­­hexil-karbodiimid segítségével reagáltatnak az aminnal. (480.365, 542.236, 507.292 számú svájci szabadalmi leírások.) Az ismert eljárások hátránya, hogy tiszta vég­termék előállítására általában csak kromatográfiás mód­szerek segítségével adnak lehetőséget és emellett más, technológiai szempontból hátrányos problémát is okoz­nak. így savklorid alkalmazása nehézkes, mert a tiszta savklorid csak veszteséges desztillációval állítható elő és a polimerizáció veszélye miatt azonnal fel keli hasz­nálni. A nyers savklorid általában nem alkalmazható olyan molekulák acilezésére, melyekben más, nukleofil ágensekre érzékeny csoport is van — így tehát a cefem és penám-származékok esetében sem — mert igen sok mellékreakcióra van iehetőség. Az irodalomból ismert vegyes anhidridekkel történő acilezéskor ugyancsak sok # melléktermék, ezért igen alacsony hőmérséklet alkal­mazása szükséges. A tiszta végtermék azonban még ilyen konUmésyek között is csupán kromatográfiás módszer­nél nyerhető ki, A vízelvonószemket alkalmazó eljárások 2 ipari szempontból igen nehézkesek, de a kitermelések is csupán mintegy 65%-osak. Melléktermékként N-acil­­-karbamidok keletkeznek, melyektől nehéz megszaba­dulni. Találmányunk segítségével a fenti hátrányokat kikü­szöböltük. Találmányunk tárgya eljárás 1 általános kép­­letű — ahol R1 jelentése hidrogénatom, R2 jelentése hidrogénatom, vagy fenil-csoport vagy R1 és R2 együttesen 1—4-szénatomos alkilidén-csopor­­tot jelent, mely kívánt esetben fenil-csoporttal he­lyettesítve lehet R3 jelentése hidrogénatom, vagy triklóretilcsoport, ^A jelentése \ /CHj ^CHí \:h2 )C( vagy 1 vagy i / \ch3 ^.C—CHj CHpCH csoport — savamid-származékok és sóik előállítására 11. általános képíetű — ahol R3 és A jelentése a fenti — aminok acilezésével, oly módon, hogy a II általános képletű aminokat, vagy azok sóit — ahol R3 és A jelentése a fenti — valamely 01 általános kép­letű — ahol R1, R2 és R3 jelentése a fenti és X jelentése halogénatom, előnyösen klóratom, vagy fluóratom — észterrel reá gáltatjuk, majd adott esetben 5 10 15 20 25 30 177581

Next

/
Thumbnails
Contents