177501. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás (alfa-imino-alkoxi- v -alkenil-oxi-metil)-karbamátok előállítására
3 177501 4 Ezzel szemben lényegesen magasabb kitermeléssel kapjuk a tiszta végterméket. A találmány tárgya tehát javított eljárás az HN= C—NH—COORI I OR1 általános képletű (a-imino-a-alkoxi- vagy -alkeniloxi-metilj-karbamátok előállítására — ahol R1 rövidszénláncú alkil- vagy alkenilcsoportot és R- rövidszénláncú alkilvagy aralkilcsoportot jelent — ciánamid vagy valamely ciánamid-só vizes savas közegben valamely R1—OH II általános képletű alkohollal — ahol R' a fenti jelentésű — végzett reakciója és a kapott, H,N—C—OR1 III II NH általános képletű O-szubsztituált izokarbamid savaddiciós sójának — ahol R1 a fenti jelentésű — Cl—COOR2 IV általános képletű klórhangyasavészterrel — ahol R2 a fenti jelentésű — történő reagáltatása útján, ahol a találmány értelmében úgy járunk el, hogy a III általános képletű O- szubsztituált izokarbamid-savaddíciós sóját tartalmazó reakcióelegyből az alkohol feleslegét desztillációval eltávolítjuk, és az így kapott vizes oldatot használjuk fel a klórhangyasavészterrel végzendő reakcióhoz. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. 1. példa a) Metil-(<x-imino-a-metoximetil)-karbamát. 168,17 g (2 g mól) 50% ciánamidot tartalmazó vizes oldatot 632,5 g (20 g mól) metanollal elegyítünk, és az oldathoz keverés mellett 234,72 g (2,4 g mól) koncentrált sósavoldatot adagolunk. Az adagolás sebességét úgy választjuk meg, hogy a reakcióelegy belső hőmérséklete 45 és 50 °C között legyen. Ezt követően az oldatot fél órán át forraljuk, a metanolt csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. Ciánamidra vonatkoztatott kitermelés 96%. 122,6 g (1,11 g mól) O-metil-izokarbamid-hidrokloridot tartalmazó vizes oldathoz ( ~ 300 g) 400 ml kloroformot adunk, majd egyidejűleg 114 g (1,2 g mól) klórhangyasav-metilésztert és 230 ml (30 s%-os) nátrium-hidroxid-oldatot adagolunk a kloroformos-vizes reakcióelegyhez olyan ütemben, hogy a belső hőmérséklet 30—35 °C, a vizes fázis kémhatása pH = 7 és 8,5 között legyen. Az adagolás befejezése után 30 percig 35 °C-on keveijük a rendszert, miközben a pH-értéket állandóan figyelemmel kísétjük, és ha szükséges, nátriumhidroxidoldat-adagolással korrigáljuk, hogy az a reakció során stabilan 8—8,5 legyen. Ezután a keverést megszüntetjük, majd a reakci óele gyet 15 percig állni hagyjuk, ezt követően a fázisokat elválasztjuk. A felső vizes fázist 2 x 250 ml kloroformmal extraháljuk, a kloroformos extraktumokat egyesítjük, nátriumszulfáton szárítjuk, szűrjük. Az oldat anyagtartalmának meghatározása után, a termék kipreparálása nélkül közvetlenül felhasználható például helyettesített benzimidazolil-karbamátok előállítására. Az igy kapott kloroformos oldat 13% metiI-(a-imino-a-metoximetil)-karbamátot tartalmaz. Kitermelés : 91—95%. Ebből a kloroformos oldatból vákuumban történő szárazra párlással preparálhatjuk ki a metil-(a-imino-a-metoximetil)-karbamátot. Ily módon 133—140 g szilárd metil-(a-imino-a-metoximetil)-karbamátot kapunk. A termék fehér, kristályos anyag, olvadáspontja: 39 °C. Tisztasága vékonyréteg-kromatográfiásan vizsgálható Kieselgel HF Merck rétegen, futtató elegyként vízzel telített n-butanolt használva. A kifejlesztett kromatogramot az oldószerelegy elpárologtatása után klórgázban 10 másodpercig klórozzuk, majd káliumjodidos o-toluidin-oldattal előhívjuk. Rf = 0,53. b) Metil-(<x-imino-a-alli!oxi-metil)-karbamát az l.a) pontban ismertetett módon járunk el, azonban kiindulási anyagként 8,4 g (0,1 g mól) 50%-os vizes ciánamid-oldatot, 23,5 g (0,4 g mól) desztillált allilalkoholt és 9,91 g (0,1 g mól) koncentrált sósav-oldatot alkalmazunk es a reakcióelegyet félórán át tartó forralás helyett egy órán át keverjük. A terméket pikrát-sója alakjában nyerjük ki (8,0 g 24,3%), amelynek olvadáspontja 153 °C. 2. példa Etil-(a-imino-a-metoximetil)-karbamát 122,6 g (1,11 g mól) O-metil-izokarbamid-hidrokloridot tartalmazó vizes oldathoz 400 ml kloroformot adunk, majd 130,2 g (1,2 g mól) klórhangyasav-etilésztert és 230 ml 30 s%-os vizes nátrium-hidroxid-oldatot adagolunk a kloroformos-vizes reakcióelegyhez olyan ütemben, hogy a vizes fázis pH-értéke 7 és 8,5, a belső hőmérséklet pedig 30 és 35 °C között legyen. Az adagolás befejezése után 35 °C-on 30 percig keverjük a rendszert, miközben a vizes kémhatású fázist állandóan ellenőrizzük, ha szükséges, nátriumhidroxid-adagolással korrigáljuk a pH-értékét úgy, hogy az az utóreakció végén 8—8,5 legyen. Ezután a rendszert 15 percig állni hagyjuk, a fázisokat elválasztjuk, a vizes részt 2 x 50 ml kloroformmal extraháljuk, az extraktumokat egyesítjük, nátrium-szulfáton szárítjuk, majd leszűrjük. Az oldat a termék kinyerése nélkül a további szintézishez közvetlenül felhasználható. A kapott oldat 14% terméket tartalmaz. Kitermelés: 91—95%. Ebből az oldatból az etil-(a-imino-a-metoximetil)-karbamátot vákuumban történő szárazra párlással nyerhetjük ki. 148—155 g súlyú, szobahőmérsékleten olajszerű folyadékot kapunk, n2ő = 1,4660. Az előzőekben leírt vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálat szerint Rf = 0,6-nál intenzív sárgás színű foltot ad. 3. példa Benzil-(«-imino-a-metoxi-metil)-karbamát. 83 g (0,75 g mól) O-metil-izokarbamid-hidrokloridot tartalmazó vizes oldathoz hozzáadunk 300 ml kloroformot, majd 30 °C-on 150 g (0,82 g mól) klórhangyasav-benzilésztertés 145 ml nátriumhidroxid-oldatot. Közben a reakcióelegy pH-ját folyamatosan méijük és az adagolást úgy szabályozzuk, hogy az 7,0 és 8,5 között legyen. Az adagolás befejezése után az elegyet további 30 percen át keveijük,' majd a keverést leállítva ülepedni hagyjuk. Ez-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
