177497. lajstromszámú szabadalom • Rágcsálóirtó készítmény továbbá eljárás a hatóanyagok előállitására.

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 177497 LEÍRÁS A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1977. 1. 21. (RE— 654) Módosítási elsőbbsége: 1979. Vili. 1. Közzététel napja: 1981. III. 28. Nemzetközi osztályozás A 01 N 23/00; C 07 D 311/06; C 07 C 13/46 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1982. XII. 31. Feltalálók : Szabadalmas : Török Sándor vegyészmérnök, 46%, Reanal Finomvegy szergyár. Vörösházy Lajos műszaki-gazdasági tanácsadó, 25%, Budapest Daróczi Iván vegyész, 15%, Örményi Zoltán vegyészmérnök, 8%, Balogh Sándor vegyészmérnök, ■JO/-Vo’ Cserey Gábor vegyészmérnök, Budapest 3°/ *4 /()1 Rágcsálóirtó készítmény, továbbá í A találmány tárgya eljárás rágcsálóirtó hatással rendel­kező új vegyületek előállítására. A találmány továbbá az új vegyületeket tartalmazó rágcsálóirtó hatóanyag-kon­­centrátumokra és rágcsálóirtó készítményekre vonatko­zik. A kártevő rágcsálók irtására napjainkban egyre elter­jedtebben alkalmaznak antikoaguláns (véralvadásgátló) hatású anyagokat. Ezeknek az az előnye a hagyományos, aktit mérgekkel szemben, hogy hatásukat hosszabb idő (4—10 nap) alatt fejtik ki, így nem keltenek az állatokban gyanakvást. Az antikoaguláns hatóanyagok közül a gya­korlatban elsősorban a 4-hidroxi-kumarin- és 1,3-indán­­dion-származékokat használják fel. A 4-hidroxi-kumarinok és az 1 ..’-indándionok enol-for­­májukban enyhén savas jellegűek, így erős szervetlen és szerves bázisokkal sókat képeznek. A sók az alapvegyüle­­teknél jobban oldódnak vízben, ezért vizes készítmények előállításához elsősorban a sókat, nem-vizes (például ola­jos vagy szerves oldószeres) kompozíciók készítéséhez pe­dig elsősorban az alapvegyületeket alkalmazzák ható­anyagként (2687365 és 2900302 sz. amerikai egyesült ál­lamokbeli szabadalmi leírás). A szakirodalom többféle, hatóanyagként 4-hidroxi-ku­­marin-származékot vagy 1,3-indándion-vegyületet tar­talmazó rágcsálóirtó hatóanyag-koncentrátumot ismertet. A 2 227 843 sz. német szövetségi köztársaságbeli közrebo­­csátási irat difacinon [2-(2,2-difenil-acetil)-l,3-indándion] és klórfacinon [2-(2-/4-klór-fenil/-2-fenil-acetil)-l,3-indán­­dion] polietiléngükollal készített 0,01—15 g/kg hatóanya­got tartalmazó koncentrált oldatát ismerteti. Ismeretes a eljárás a hatóanyagok előállítására 2 klórfacinonnak benzolhomológokkal készített koncentrált oldata is, amely 50—-100 g/1 hatóanyagot tartalmaz (2 341 835 sz. német szövetségi köztársaságbeli közrebo­­csátási irat). Ezeket a hatóanyag-koncentrátumukat fel- 5 használás előtt vízzel hígítják, és a hígított oldatokat per­medéként, itatóelegy formájában, vagy gabonamagvak impregnálása útján használják fel rágcsálók irtására. A 95 858 sz. francia pótszabadalmi leírás 0,25 0.75 g/1 hatóanyagtartalmú olajos klórfacinon-oldattal impregnált 10 dehidratált zöldségféléket ismertet. Ezek a pézsmapoeok­­irtószerek 0,002—0,0065% hatóanyagot tartalmaznak. Az 1 601 076 sz. francia szabadalmi leírás rágcsálóirtó­szerek előállítására alkalmas, hatóanyagként 0,25 0,75 g/1 warfarint [2-oxo-3-(l-fenil-3-oxo-butil)-4-hidro\i-ku- 15 marint] tartalmazó olajos oldatot ismertet. A 2218893 sz. német szövetségi köztársaságbeli közre­­bocsátási irat hatóanyagként difacinont tartalmazó olajos koncentrátumokat ismertet. A kevésbé toxikus koncentrá­­tum hatóanyagtartalma 0,1—2,5 g/1, a toxikusabb kon- 20 centrátum pedig 2,5—5,0 g/1 hatóanyagot tartalmaz. Ezt a viszonylag nagy hatóanyag-mennyiséget azonban csak melegen tudják oldatban tartani, így az oldatot a készítést követően azonnal fel kell használni a csalétekkészítéshez. Az ismert hatóanyag-koncentrátumok közül a szenes 25 csőszereket (például benzolhomológokat, poliglikolokat) tartalmazók hátránya, hogy vízzel hígítva nem képeznek stabil emulziót. További hátrányt jelent, hogy a vizes hígí­táskor képződő emulzióval impregnált gabonamagvak vagy egyéb tápanyagok (szántott alma, répa stb.) víztar- 30 talma oly mértékben megnövekszik, hogy a penészedés és 177497

Next

/
Thumbnails
Contents