177476. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés index 3 fentH-, valamint, index 3 fentH- és index14fentC- izotóppal együttesen jelzett anyagok mintaelőkészítésére folyadékszcincillációs radioaktivitás mérésére

3 177476 4 hetők. Tekintettel arra, hogy a triciált víz és a l4C-izotópot hordozó széndioxid - többek között — a jelzett szerves vegyületek és biológiai minták közvetlen oxidációs termé­keként a minta elégetésével előállíthatok, majd ezen égés­termékek alkalmas elválasztásával és folyadékszcintilláci­­ós oldatba juttatásával az analízisenként azonos kémiai formában történő radioaktivitás mérés kívánalma is kielé­gítést nyerhet, az ismert megoldások, elsősorban a minta­égetést. mint első lépést, alkalmazó mintaelőkészítési eljá­rások kerültek kidolgozásra. A zárt rendszerű, pl. az ún. Schöninger - zárt lombik­ban való égetés — technikát alkalmazó eljárásokban a széndioxid és a víz egymástól és az egyéb égéstermékektől való elválasztása csak különleges úton valósítható meg, mert a mintaégető és a vizet, valamint a széndioxidot ösz­­szegyűjtő rendszer egy és ugyanaz. Ezek az egyébként is rendkívüli idő- és munkaigényes eljárások kettősen jelzett- és folyadékminták, valamint mintasorozatok előkészítésé­re alkalmatlanok, illetve az elválasztás körülményessége és a részfolyamatok idő- és munkaigényessége miatt haszná­latuk erősen korlátozott. Az ún. nyitott rendszerű, áltanában áramló oxigénben való mintaégetés technikáját alkalmazó eljárások esetében a minta égetésére és a víz, valamint a széndioxid összegyűj­tésére szolgáló rendszerek egymástól elválaszthatók. Az ismert eljárások és az ezekre alapozott berendezések jellemzői és hátrányai az alábbiak : 1. Az analizálandó mintákat külön-külön, egyenként, manuálisan kell a készülékbe juttatni. A nagyfeszültségű szikrával történő égést alkalmazó eljárás és berendezés fo­lyadékminták előkészítésére alkalmatlan, és a minták gon­dos elhelyezésére ügyelni kell. Más esetben egyes minták­hoz közvetlenül az égetést megelőzően kell adalékanyago­kat adni, és az égési folyamatot a minta kémiai—fizikai tu­lajdonságaitól függően szabályozni. Kontakt katalitikus eljárásnál az égetőcső korróziójával és a katalizátorok tönkremenetelével párhuzamosan az izotóp-visszanyerés hatásfoka csökkenhet. 2. A mintában a szén és hidrogén mellett jelenlévő egyéb alkotóelemek — pl. Cl, Br, I, S, P — radioaktivitásmérést zavaró égéstermékeit csak a kontakt katalitikus égetést yagy utánégetést alkalmazó berendezésekben választják el a víztől és széndioxidtól. 3. A radioaktív széndioxid és vízgőz egymástól történő elválasztása, ill. a tríciumot hordozó vízgőznek a vivőgáz­ból való kinyerése a víznek a vivőgázból, annak folyama­tos áramlása közben történő kondenzálásával, kifagyasz­tásával. vagy adott oldószerrel való elnyeletésével törté­nik. Analitikai szempontból azonban, sem a triciált víz ki­nyerése, sem a víz és a széndioxid elválasztása nem kvanti­tatív. Ez azt jelenti, hogy a triciált víz és a l4C-izotópot hordo­zó széndioxid a kinyerésükre szolgáló rendszereket kölcsö­nösen szennyezik. Emiatt a í4C-izotóp egy része a trícium számlálására szolgáló oldatban, a tríciumnak egy része pe­dig a l4C-izotóp számlálására szolgáló folyadékszcintillá­­ciós oldatba kerül. A közvetlen vízkondenzálás vagy oldó­szerrel való vízkinyerés esetén a víz parciális nyomásával és a vivőgáz mennyiségével arányos veszteséggel kell szá­molni. 4. Az előkészített minták, ill. a folyadékszcintillációs ol­datok felfogására szolgáló küvettákat mintaként kell a be­rendezéshez csatlakoztatni, majd onnan eltávolítani. A találmány célja olyan eljárás és berendezés biztosítá­sa, amely az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbö­lésével lehetővé teszi a 'H-, valamint 4H- és l4C-izotópot együttesen tartalmazó anyagminták nagypontosságú és ér­zékenységű adott esetben manuális beavatkozástól mentes — teljesen automatikus üzemű gyors mintaelőké­szítését folyadék-szcintillációs radioaktivitás méréshez. A találmány egyik alapja az a felismerés, hogy a minta elégésekor képződő, vagy a mintává! a rendszerbe bevitt víz, ill. annak tríciumtartalma speciális abszorber- és ab­­szorbens alkalmazásával a víz spontán kondenzálódása. valamint a vivőgázáramban még visszamaradó triciált víz és a speciális abszorbens közötti folyamatok (abszorpció, izotópcsere) kombinációja révén a minta elégetésére szol­gáló oxigén gázáramból szobahőmérsékleten kvantitatíve visszatartható, majd veszteség nélkül folyadékszcintilláci­ós küvettába juttatható. A találmány további alapja az a felismerés, hogy a trící­­ált víz, illetve trícium visszatartására szolgáló abszorbens minőségének és mennyiségének alkalmas kiválasztásával a trícium számlálására előnyös tulajdonságokkal rendelke­ző, vízzel eredetileg nem elegyedő folyadékszcintillációs oldószerek használhatók. A találmány alapja továbbá az a felismerés, hogy olyan esetben, amikor ’H- és l4C-izotópot együttesen tartalmazó mintát kell elemezni, a tríciumnak a speciális abszorber­­ben, ill. abszorbensben való visszatartása révén, a trícium és a l4C-izotopot hordozó széndioxid egymástól kölcsönö­sen kvantitatíve elválasztható és külön-külön, veszteség nélkül folyadékszcintillációs küvettába juttatható. A fenti felismerések alapján a találmány értelmében úgy járunk el, hogy a mintát áramló oxigénben elégetjük, a víz­gőz tríciumtartalmát a vízgőz szobahőmérsékletű konden­zálásával, illetve a triciált vízgőz és a speciális abszorbens, előnyösen ciklohexanol közötti abszorpció és izotópcsere révén az oxigén vivőgázból kvantitatíve visszatartjuk, mi­közben a széndioxidot a vivőgázzal folyadékszcintillációs számlálásra alkalmas abszorbensbe, előnyösen l-amino-3- propánba vezetjük és ott veszteség nélkül megkötjük. Ezt követően a kondenzált triciált vizet alkohollal, előnyösen etilalkohollal, a trícium visszatartására szolgáló abszor­­benst, valamint a széndioxid megkötésére szolgáló abszor­­benst folyadékszcintillációs oldattal, előnyösen toluol-bá­­zisú oldattal, az abszorberekből kiöblítjük, és az adott izo­tópokat hordozó oldatokat külön-külön és veszteség nél­kül mérőküvettába juttatjuk. A találmány értelmében a triciált víz, illetve a víz tríci­­umtartalmának visszatartására előnyösen használhatók szerves vagy szervetlen vegyületek és/vagy azok keverékei, amelyek izotópcserére alkalmas hidrogént tartalmaznak, szobahőmérsékleten gőznyomásuk elhanyagolhatóan ki­csi, vízzel elegyednek és folyadékszcintillációs számlálásra alkalmasak, ugyanakkor széndioxidot nem tartanak visz­­sza. Ugyancsak a fenti felismerések alapján a találmány be­rendezés a fenti eljárás foganatosítására, melynek vezérel­hető mintatároló és adagoló szerkezete, ehhez csatlakozó és vezérelhető oxigén forrásra kapcsolódó égetőegysége, az égetőegységhez alternatív szelepen át kapcsolódó, víz­megkötő töltetet tartalmazó, elektromosan fűthető víz­megkötő egysége, továbbá vezérelhető, folyadékszcintillá­ciós oldatot, HTO-trícíum abszorbenst, illetve a konden­zált víz kiöblítésére szolgáló alkoholt adagoló forrásokra kapcsolódó trícium abszorbere. a vízmegkötő egységhez közvetlenül, a trícium abszorberhez pedig alternatív szele­pen át kapcsolódó, vezérelhető, folyadékszcintillációs ol­datot, illetve széndioxid abszorbenst adagoló forrásokra 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents