177476. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés index 3 fentH-, valamint, index 3 fentH- és index14fentC- izotóppal együttesen jelzett anyagok mintaelőkészítésére folyadékszcincillációs radioaktivitás mérésére

MAGYAR

NÉPKÖZTÁRSASÁG

SZABADALMI

LEÍRÁS

SZOLGÁLATI LALÁI MÁN Y

177476

0

Bejelentés napja : 1979. II. 14. (Ma—3108) Közzététel napja: 1981. IV. 28.

Nemzetközi osztályozás:

G 01 N 1/28;

G 01 T 1/204

ORSZÁGOS

TALÁLMÁNYI

Megjelent: 1982. XI.30.

HIVATAL

'... ■

Feltaláló :

dr. Gács István oki. vegyészmérnök, Budapest, 30%, Vargay Zoltán oki. vegyész, Budapest, 15%, dr. Dobis Ottóné oki. vegyész, Budapest, 15%, Dombi Sándor oki. elektromérnök, Budapest, 10%, Payer Károly oki. elektromérnök, Budapest, 10%, Ottinger József műszerész, Budapest, 8%, Prukács Gábor műszerész, Budapest, 7%, dr. Ötvös László oki. vegyész, Budapest, 5%

Szabadalmas :

MTA Központi Kémiai Kutató Intézete, Budapest

Eljárás és berendezés 3H-, valamint 3H- és 14C-izotoppal együttesen jelzett anyagok mintaelőkészítésére folyadékszcintillációs radioaktivitás

méréshez

í

A találmány tárgya eljárás 3H-, valamint ’H- és l4C-izotópot együttesen tartalmazó anyagok, főként szerves vegyületek és biológiai eredetű anyagminták izotóptartalmának folyadékszcintillációs radioaktivitás mérésre alkalmas oldatokba való átvitelére a minta hidrogéntartalmának 5 vízzé, illetve széntartalmának széndioxiddá történő egyidejű oxidativ átalakítása, majd a víz és a széndioxid elválasztása után a 3H-izotopot hordozó víz, illetve a |4C-izotópot hordozó széndioxid egymástól elkülönítetten folyadékszcintillációs oldatba juttatása útján. A találmány tár- 10 gya továbbá berendezés a fenti eljárás foganatosítására.

Napjainkban a folyadékszcintillációs számlálás a lágy béta-sugárzó izotópokkal, pl. tríciummal, vagy tríciummal és szén-14 izotóppal együttesen jelzett szerves vegyületek és biológiai eredetű minták radioaktivitás mérésének szé- 15 les körben elterjedt csaknem kizárólagos módszere. Megfelelő analitikai eredmények eléréséhez alapvető fontossággal bírnak azok a mintaelőkészítési műveletek, melyek során a minta, vagy a minta izotóptartalma számlálásra alkalmas oldatba kerül. Éppen ezért az izotópanalitikai 20 kutatások az általánosan alkalmazható, jól reprodukálható, egyszerű, gyors és kvantitatív izotóp-termelést biztosító, automatikus mintaelőkészítési módszerek kidolgozására irányulnak. E kutatásokat a minta oldatba vitele során tapasztalt nehézségek, illetve a mintaelőkészítést köve- 25 tő mérési problémák megoldásának szükségessége indokolja. Az energia átvitele szempontjából előnyös oldószerekben ugyanis a minták többsége közvetlenül nem oldható fel, az oldható minták egy része is színes oldatokat képez, melyek az emittált fényt részben ab- 30

2

szorbeálják. Gyakran, bár az oldat nem színes, a feloldott anyag önmagában is csökkenti az emittált fény menynyiségét. A foton kibocsátást csökkentő jelenségek, a szülés koncentráció-kioltás, mintáról mintára változó számlálási veszteséghez, illetve energia-spektrum torzuláshoz vezetnek. További problémákkal találkozunk az adott izotópok (3H és !4C) energiaspektrumának és a számlálási statisztika vizsgálatakor. Kettősen jelzett minták esetében ugyanis - a két izotóp energia spektrumának átfedése miatt - a nagyobb energiájú izotóp mennyiségének egy részét az alacsonyabb energiájú izotóp mennyiségéhez mérjük. Ha a trícium és a szén-14 számlálási sebességnek aránya %-nél nagyobb, a kisebb energiájú izotóp mennyiségének kiszámítása során jelentős hiba léphet fel.

Közismert, hogy a radioizotópos nyomjelzéstechnika a biológiai, biokémiai és az ezekhez kapcsolódó egyéb kutatások fontos módszere. TI- és l4C-izotópot alkalmazó vizsgálatok kiértékeléséhez igen gyakran nagyszámú és különböző kémiai-fizikai tulajdonságú minta izotópanalízisét kell elvégezni. A mintaoldhatóság, a kioltás és a kettős jelzésű anyagok okozta méréstechnikai nehézségek megoldásán túlmenően, a nagyszámú minta analízise ■gyors, automatizált mintaelőkészítési eljárást igényel.

A minta hidrogén- és széntartalmának vízzé, illetve széndioxiddá történő átalakításával, majd a HTO (triciált víz) és a l4CO, egymástól elkülönítetten oldatba juttatásával és az így kapott oldatok folyadékszcintillációs radioaktivitásmérésével a mintaelőkészítés már említett nehézségei, (a szín és koncentráció kioltás, a kettős jelzésű minták esetében fellépő korrekciós nehézségek stb.) kiküszöböl-177476