177398. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás 3',4'-didezoxikanamicin b előállítására
9 177398 10-csoportokat (R1). A részben védett X képletű vegyületet a következő b)2. lépésben kezelhetjük a védőcsoportok eltávolítása céljából és így a kívánt DKB terméket kapjuk. Ha a fenti két eljárás bármelyikével állítjuk elő a DKB-t, akkor kedvezően jó termeléssel állítjuk elő a DKB-t kanamicin B-ből és a következő előnyöket kapjuk még: 1. A DKB szintézisének egyes lépései egyszerűen kivitelezhetők és a DKB össz-termelése 50% vagy ennél több a kiindulási kanamicin B-re számítva. 2. A DKB előállítása kevesebb lépésből áll, mint az ismert eljárás, minthogy a 2”-hidroxilcsoport acilcsoporttal, például alkanoil-, vagy aroilcsoporttal történő védése, ami az ismert eljárásban szükséges, itt kimarad és 3. az öt aminocsoportról és a 2’’-hidroxilcsoportról egy lépésben lehet a védőcsoportokat eltávolítani és nem következik be mellékreakció. A találmány szerinti eljárásban használt R1 aminovédő benziloxikarbonilcsoportok a kanamicin B szintézisében is használható védőcsoportok (lásd 7595/75 számú japán közrebocsátási irat, 1 349 762 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás, 3 929 762 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás) és itt kifejezetten azt állítják, hogy az aminocsoportokról a benziloxikarbonflcsoport eltávolítása katalitikus hidrogenolízissel vagy savas hidrolízissel történik, például vizes savban vagy hidrogénbromidban. Ezzel ellentétben a találmány szerinti eljárásban a benziloxikarbonilcsoportok eltávolítása alkáli fémmel vagy ' alkáli földfémmel történő kezeléssel történik folyékony ammóniában a konvencionálisán használt savas hidrolízis vagy katalitikus hidrogenolízis helyett. A találmány szerint a benziloxikarbonil-aminovédőcsoportok eltávolítását a hidroxil-védőcsoportok (rövidszénláncú alkilszulfonil-, arilszulfonil- vagy aralkilszulfonilcsoport) eltávolításával egyidejűleg végezzük a 2”-hidroxilcsoportról, amennyiben ilyen hidroxilcsoport védőcsoport jelen van. Ismert viszont, hogy a benzüoxikarbonilcsoportot le lehet hasitani a benziloxikarbonil-aminocsoportról nátrium fémmel folyékony ammóniában (lásd például Sifferd and Vigneaud: „J. Biol. Chem. Vol. 108. 753. old. /1935/). Ezt az ismert aminovédő csoport eltávolítást benziloxikarbonilcsoport eltávolítására azonban még soha sem használták az amino-glikozid antibiotikumok szintétikus vagy szemiszintétikus előállításában. így tehát váratlannak tűnik, hogy az egyik aminoglikozid antibiotikum, a kanamicin B belső molekuláris szerkezetét megbonthatjuk alkáli fém vagy alkáli földfém folyékony ammóniával készített oldattal való kezeléssel és hogy az alkáli fém vagy alkáli földfém folyékony ammóniával képezett oldatával történő kezelés lehetővé teszi, hogy a 2”-hidroxilcsoportot védő szulfonilcsoportot egyidejűleg hasítsuk le a kanamicin B molekuláról. A fentiekből kitűnik, hogy az öt aminocsoporton benziloxikarbonil-védőcsoportokat tartalmazó II általános képletű 3’,4’-didezoxi-3’-eno-kanamicin B származékot kiindulási anyagként vagy közbenső termékként alkalmazzuk a DKB szintézisénél. Ez az új felismerés azt a korábbi felismerést követte, amely az 1 555 661 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban van leírva, hogy a 4”- és 6”-hidroxilcsoport párt a kanamicin B-ben szelektíven lehet acetál- és ketálcsoporttá alakítani, anélkül, hogy a 3’- és 4’-hidroxilcsoportokat is védenénk, abban az esetben, ha az alkilidénező, arilidénező, ciklohexilidénező vagy tetrahidropiranilidénező szerrel a fent leírt szabályzott körülmények között reagáltatjuk a megfelelő vegyületeket. A jelen találmány során azt találtuk továbbá, hogy a szubsztituálatlan és a szubsztituált benziloxicsoportot alkalmazhatjuk az aminocsoport védelmére a rövidszénláncú alkil-szulfonil-, arilszulfonil- vagy aralkilszulfonilcsoportok helyett és hogy ha még a 2”-hidroxilcsoportot is lehet szulfonilezni, a 3’- és 4’-hidroxil-csoportok szulfonilezésekor ez nem hathat ellenkező irányban a következő reakciólépésekre és a szulfonilcsoportot előnyösen együtt hasíthatjuk le a 2”-hidroxilcsoportról az aminocsoportot védő benziloxikarbonilcsoportokkal. Továbbá, minthogy az aminovédőcsoport és a hidroxilvédőcsoport 2”-hidroxilcsoportról történő eltávolítása gyakorlatilag kvantitatív megy végbe az eljárás folyamán, váratlanul megnő a DKB össz-kitermelése. A kiindulási anyagként használt kanamicin B-re számítva a termelés 50% vagy több, ez az érték mintegy 10%-kal nagyobb, mint az általában eddig elért 40%-os termelés (lásd fent említett szabadalmi bejelentések). A találmány részleteit a következő, nem korlátozó jellegű példákkal szemléltetjük: 1. példa 1. Penta-N-benziloxikarbonil-4”,6”-0--ciklohexilidén-kanamicin B előállítása 8 képletű vegyület 4,7 g kanamicin B szabad bázist 50 ml vízben oldunk, ehhez egymást követően 6 g nátrium-karbonátot, majd 100 ml dioxánt adunk, végül 9,0 g benziloxikarbonükloridot adunk hozzá. Az így kapott elegyet 4 óra hosszat keveijük szobahőmérsékleten. A reakcióelegyet koncentráljuk és a koncentrált oldatot vízbe öntjük. Az oldhatatlan anyagot kiszűrjük, vízzel mossuk, majd jól megszárítjuk. A kapott anyagot 50 ml dimetilformamidban oldjuk, melyhez 4 ml ciklohexanon-dimetilketált adunk (azaz 1,1-dimetoxi-ciklohexánt), majd katalitikus mennyiségű 100 mg vízmentes p-toluolszulfonsav hozzáadása következik. Az elegyet éjjel állni hagyjuk. A reakcióelegyet nagy mennyiségű 8M vizes ammóniához öntjük, az így leülepedett anyagot leszűrjük, vízzel mossuk és megszárítjuk, hogy a cím szerinti anyagot kapjuk. Termelés: 9,68 g (91%). [ot]^0 + 4-8° (c 1, pitidül). Analízis a C64H7SN502o képlet alapján: számított: C = 62,28%, N = 5,67%, H = 6,129?, talált: C =62,19%, N = 5,77%. H =6,18%, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
