177390. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kettős C-alakú rugózó szorítókapocs előállítására vasúti sínnek talpazathoz való rögzítésére
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 177390 Bejelentés napja: 1975. I. 27. (SchO-53) Nemzetközi osztályozás: E 01 B 9/00 Hollandia-i elsőbbsége: 1974. II. 26. (74.02618) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. III. 28. Megjelent: 1982. VIII. 31. Feltaláló: Szabadalmas: Goderbauer Lodewijk üzemvezető, Schaesberg, Hollandia Everts en Van der Weijden Exploitatie Maatschappij Ewern N. V., Helmond, Hollandia Eljárás kettős C-alakú rugózó szorítókapocs előállítására vasúti sínnek talpazathoz való rögzítésére 1 A találmány tárgya eljárás kettős C-alakú rugózó szorítókapocs előállítására vasúti sínnek talpazathoz való rögzítésére, ahol a szorítókapocs egyrészt a talpazathoz erősített tartóba van beakasztva, másrészt pedig a sín talpához nyomódik, amelynek 5 során rűdanyagot U-alakban meghajlítunk, majd az U szárainak szabad végeit és kereszttagját az U-síkjára merőleges irányban egymás felé visszahajlítjuk, majd az így kialakított szorítókapcsot megkeményítjük és hőkezelésnek vetjük alá. Szorítókapcsok- 10 nak a fenti módon történő előállításánál hátrányosnak bizonyul, hogy a szorítókapcsok rugózási karakterisztikáiban nagy szórás tapasztalható. Ehhez jön még az is, hogy a kész szorítókapcsok végleges méreteinek tűrése - különösen egyszeri megterhe- 15 lés után — viszonylag nagyra adódik. Ennek következtében az üzem közben fellépő szorítóerő nagyságát nem lehet pontosan előre meghatározni, mivel bizonytalanság mindig felléphet, és ezt a bizonytalanságot csak többletdarabok felhasználásával 20 lehet megszüntetni. A találmány feladata eljárás létrehozása olyan szorítókapcsok előállítására, amelyeknél az említett hátrányos tulajdonságok nem lépnek fel. A találmány szerint a keményítés és hőkezelés 25 előtt a talpazattal és a síntalppal együttműködő végeket az üzem közben fellépő szorítóerő irányában - vagy azzal ellentétes irányban - addig hajlítjuk vissza egymás felé, ameddig ezen végek a terheletlen kész szorítókapocsban felvett helyzetük- 30 2 höz képest adott mértékben eltoltan helyezkednek el, majd a hőkezelés után a szorítókapcsot az üzemi terhelés irányában — vagy ezzel ellentétes irányban — gyorsan és folyamatosan ütés- vagy lökésszerűen kétszer vagy többször olyan alakváltozás eléréséig mozgatjuk, hogy egy rákövetkező hasonló alakváltozásnál a terhelése csak kismértékben tudjon növekedni, és a szorítókapcsot minden alakváltoztatás után terhementesítjük. Az ilyen módon végzett tartós alakváltoztatásnál a szorítókapocs rugalmassági tartományán belül a megengedett terhelés lényeges mértékben megnövekszik. Az eljárással nagyon pontos végleges méret érhető el, amely üzem közben, valamint néhányszori össze- és szétszerelés után is közel állandó értékű marad. A szorítóerő szórása lényegesen lecsökken, és ez lehetőséget biztosít az üzemi rögzítőerők előzetes megállapítására és tartására. A fentieken kívül azt a lényeges előnyt is tapasztalhatjuk, hogy a szorítókapocsnak az a része hosszabbá válik, amely a rugalmas tartományon belül lényegesen megnövelt megengedett terheléssel rendelkezik. A találmány szerint nagyon előnyösnek bizonyul, ha a szorítókapocsnak olyan mértékű tartós alakváltozást adunk, amelynél az említett végeknek egy további egymás felé történő mozdítása során az ezen végekre ható erő növekedésének nagyságrendje kisebb, mint annak az erőnövekedésnek az egyhatoda, amely az alakváltoztatás kezdetekor volt tapasztalható. 177390
