177310. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alifás di-tercier-nitrogénatomot tartalmazó korróziógátló inhibitorok előállítására és az ezeket tartalmazó kompozíciók
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 177310 LEÍRÁS A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. VI. 6. (FO 357) Nemzetközi osztályozás: C 23 F 11/14 Közzététel napja: 1981. III. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1982. XII. 31. Feltalálók: Szabadalmas : dr. Sugár László, oki. vegyészmérnök, 60%, Első Vegyi Industria Szövetkezet, Garami Kornél, oki. vegyészmérnök, 20%. Budapest Fischer János. oki. közgazdász. 20%. Budapest Eljárás alifás di-tercier nitrogénatomot tartalmazó korróziógátló inhibitorok előállítására és az ezeket tartalmazó kompozíciók 1 A találmány tárgya eljárás alifás di-tercier nitrogénatomot tartalmazó korróziógátló inhibitorok előállítására és az ezeket tartalmazó kompozíciók. Ismeretes, hogy a korróziós folyamatok valamilyen formában történő megfékezésére, lassítására az ipar és a 5 mindennapi élet különféle területein többféle inhibitort alkalmaznak. Az inhibitorok közül is igen komoly jelentőséggel bírnak a nitrogénatomot tartalmazó vegyületek. A nitrogénatomot tartalmazó vegyületek közül is kiemelkednek jó ha- 10 fásukkal a savamidok és az aminocsoportot tartalmazó vegyületek különböző sókötéssel képezett sói. Az ilyen típusú vegyületek inhibitor hatása azon alapul, hogy a nitrogénatom szabad elektronpárral rendelkezik, aminek következtében protonmegkötő képessége van, így 15 a közegben a hidroxilionok vannak túlsúlyban, a pH lúgos tartományú, ezért a korrózió jelentős mértékben visszaszorul. Számottevő mértékben inhibitáló tulajdonsággal csak a szekunder és tercier aminok rendelkeznek. Primer aminok 20 esetében ez a hatás minimális, azért, mert az elektronok hidrogénatomokkal le vannak kötve. A savamid képzésénél a karboxilcsoport hidroxil-részét helyettesítik szekunder aminnal. A —CO— karbonilcsoporton belül a centrális szénatom és az oxigénatom között 25 igen nagy elektronnegativitásbeli különbség van. Ennek ellenére a karbonilcsoport rendkívül reakcióképes (energiatartalma 179 kkal/mól). A karbonilcsoport, mint másodrendű szubsztituens, elektronvonzó hatású. így elektront von el a nitrogén- 30 2 atomtól. Ezáltal a szekunder aminocsoport hidrogénje mozgékonnyá válik és így az könnyen helyettesíthető más atomokkal, csoportokkal. A karbonilcsoport elektronvonzó hatásánál fogva abszolút értelemben a szekunder nitrogénatom elektron energia tartománya szegényebb lesz, így proton-megkötő képessége is gyengülni fog, tehát inhibitor tulajdonsága az elméleti értékhez képest csökken. Összegezve megállapítható, hogy önmagában az a körülmény ismert, hogy a szekunder és tercier aminok jó inhibitáló tulajdonsággal rendelkeznek. Számos, inhibitorként használható hatóanyagot állítottak már elő és alkalmaztak különféle felhasználási területeken. Ezeknek a hatóanyagoknak azonban két jelentős hátrányuk van. melyek a következők. Egyrészf az ismert készítmények hatóanyagaiként alkalmazott vegyületek rendszerint nem alkalmazhatók egymástól távoleső, különböző felhasználási területeken egyaránt jó eredménnyel, másrészt pedig komoly hátrányként kell számításba venni, hogy az ismert vegyületeknél általában a molekulában túl nagy apoláros rész van. Több centrális nitrogénatommal növelhető ugyanis az inhibitor hatás, ez azonban túlságosan megnöveli az ismert hatóanyagok esetében a molekula apoláros részét, holott feltétlenül szükséges a felhasználás során a jó oldhatóság is. ami viszont a poláros résszel biztosítható. A találmány célkitűzése, hogy olyan, inhibitor tulajdonságú vegyületek előállítására, illetve az ezeket tartalmazó készítmények összeállítására adjon megoldást, amelyek számos, egymástól viszonylag távolálló alkalmazási területen egyaránt kiemelkedően jó korróziógátló hatást fejte-177310
